Theresa May és a Nyugat sokat segített Putyinnak

(Moszkva)

2018. március 19., hétfő 21:18, frissítve: kedd 18:00

Konstruktív, a fegyverkezés helyett a belső problémákra összpontosító és a politikai erők összefogására felszólító hangot ütött meg a kihívóival találkozva Vlagyimir Putyin. Az orosz szakértők fiatal nemzedékét képviselő Ilja Grascsenkov politológussal, a Regionális Politikai Fejlődés Központjának igazgatójával ezért az eredmények értékelése mellett a jövőről, Putyin lehetséges lépéseiről beszélgettünk.

– Aligha gondolták volna sokan, hogy teljesül a Kreml eredeti célja, a 70 százalékos részvétel melletti 70 százalékos győzelem. Azt még kevésbé, hogy a liberális központokban, Moszkvában és Szentpéterváron, sőt a nyugati választási körzetekben is nagyjából hasonló számok születnek. Meglepetés e tekintetben az eredmény? 
– Igen, kisebb meglepetés. Ugyanis eredetileg legfeljebb 70 százalékot megközelítő eredményt várt a többség. Talán még a Kreml is. A mostani eredmény – a szavazásra jogosultak több mint felének támogatása – igazi felhatalmazás. A politikai pálya vége felé közeledve Putyin a csúcsra ért. Így aztán, ha nem is elnökként folytatja, azért aligha fog hat év múlva lelépni a színről.

– S mivel magyarázható a kihívók gyenge szereplése? Putyin még a fiatalok körében is győzött, elvitte a kommunisták egy részének szavazatait, nem beszélve Zsirinovszkij mélyrepüléséről…
– Egyedül a kommunisták hozták nagyjából a várható számokat, s vitték el úgy-ahogy a protest szavazatokat. Zsirnovszkij leszerepelt, s Kszenyija Szobcsaktól is valamivel többet vártak. Az ő eredménye azonban azt is mutatja, hogy a Krím „hazatérése” ellen - Javlinszkij táborával kiegészülve - mindössze három százalék szavazott.

– A nem utolsósorban a nyugati nyomásból is következő aktivitás ellenére Moszkvában azért egyértelmű depressziót éreztem. Miért lett akkor magas mégis a részvételi arány?
– Aktivizáló erőként működött a nyugati nyomás, s hát a régiók vezetői mindenképpen teljesíteni akartak. S így vagy úgy, de mindent megtettek a részvételi arány emeléséért.

– Hogyan?
– Az állami alkalmazottaktól például mindig elvárták a szavazást, de most a magánszférában dolgozók esetében is ez volt a helyzet. Nem az volt az elvárás, hogy Putyinra szavazzanak, hanem hogy elmenjenek.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– A mobilizációban Theresa May is sokat segített…
– Igen. Sokan felálltak a fotelból, hogy segítsenek Oroszországnak, Putyinnak. A Nyugat tényleg sokat segített Putyinnak.

– A nyugati sajtó ennek ellenére csalásokról beszél. Mi szükség lett volna erre? 
– Ahogy már mondtam, a régiók, mint mindig, most is igyekeztek teljesíteni. Ki így, ki úgy próbálta emelni a részvételi arányt. Komoly beavatkozásra azonban a jelenlegi hangulatban nem volt szükség.

– Térjünk vissza az orosz társadalomban a magas részvételi arány ellenére is érezhető fásultságra, amit Putyinnak mindenképpen kezelnie kell. Hogyan lehet felrázni a társadalmat? Putyin a győzelem után elkötelezett volt a belső problémák megoldására. Várhatók-e reformok? Készen áll rá a hatalom?
– Nem vagyok optimista. Nem nagyon látok ugyanis ilyen jeleket. A kampányban is várta Putyintól mindenki az erre vonatkozó programot. Hiába. Ha pedig marad Medvegyev, aligha lesznek reformok.

– S van arra esély, hogy jöjjön a liberális Kudrin vagy Gref? Mi kell ehhez?
– Ezt a sort még kiegészíteném Tyitovval. Akkor van erre esély, ha még erősebb és hatékonyabb lesz a nyugati nyomás. Akkor lehet ilyen üzenet értékű váltás.

– S mi várható a politikai tér liberális oldalán? Mi lesz Navalnijjal? Elviheti-e a tábora egy részét a pártalapításra készülő Szobcsak?
– Szobcsak alakuló pártja a liberális szavazók és értelmiség egyesítésére, a Jobboldali Erők Szövetségének egyfajta újjáélesztésére készül.  

– Ez azt jelenti, hogy a liberális oldalon azért messze nem mindenki támogatja Navalnijt?
– Igen. Ez így van. Elég szűk ugyanis Navalnij programja. Kizárólag a korrupcióra fókuszál, ami kevés a dicsőséghez. Az internetre összpontosít, így elsősorban a fiatalokra számíthat.

– S akkor miért foglalkozik a nyugati sajtó kizárólag a legfeljebb 10 százalékos tábor egy részére számítható, igazi populistaként a Kreml körüli elit egy részétől a szélsőséges nacionalistákig sokakkal együtt játszó Navalnijjal?
– Talán mert ő a mezőnyben az egyetlen igazi ellenzéki. Így ha teret kapna a központi sajtóban, akkor veszélyes lehetne. Ne feledjük el, hogy a moszkvai önkormányzati választáson több mint 20 százalékot kapott.

– Ezért fél a hatalom tőle?
– Igen, mert adott pillanatban az elégedetlenek mozgósítója lehet.

– Tehát hat év múlva is fogunk róla beszélni…
– Valószínűleg, hiszen fiatal.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.