Túljutott a válságon és növekszik az orosz gazdaság

○ Elkerülhetetlen a reformok felgyorsítása ○ A Moszkvával szembeni nyugati szankciók már nem túl hatékonyak

Stier Gábor

Stier Gábor

2018. január 2., kedd 19:31, frissítve: kedd 19:40

Gyorsabban fog növekedni az orosz, mint a világgazdaság. Ezt Vlagyimir Putyin ígérte az év végén a hatalom pártja, az Egységes Oroszország kongresszusán felszólalva. Az elnök arról is beszélt, hogy a nagy orosz cégeknek a globális versenyben is helyt kell állniuk, míg a kis- és középvállalkozásokat meg kell erősíteni. Tény, hogy Putyinnak nem nagyon van más választása, mint a fenti célokat teljesíteni. Ellenkező esetben ugyanis lassan már két évtizedes országlásának legfőbb eredménye, a szociális stabilitás is veszélybe kerülhet. Arról nem is beszélve, hogy Putyin egy, a megnövekedett globális politikai ambícióknak megfelelő hátteret nyújtó, modernizációs pályára állított, erős országot kíván utódjának átadni.

A 2017-es esztendő némi optimizmussal tölthetett el mindenkit, hiszen a korábban zsugorodó gazdaság ha nem is szárnyalt, de végre növekedni kezdett. Mindennél többet elárul, hogy a The New York Times amerikai napilap aggodalmaskodva konstatálta, hogy az orosz gazdaság a szankciók ellenére ismét bővül. Mint a lap moszkvai irodáját vezető Andrew Kramer fogalmaz, a márciusi választásoknak Putyin az infláció 2,5 százalékosra csökkenésével, a valutatartalékok feltöltésével és egy, a recesszióból kilábaló, növekedésnek induló gazdasággal vághat neki.

A tavalyi év utolsó napjaiban Anton Sziluanov pénzügyminiszter a bruttó hazai termék (GDP) 1,8-2 százalékos növekedését jelezte, míg a gazdaságért felelős Makszim Oreskin a reálbérek 4-5 százalékos emelkedésére hívta fel a figyelmet. Ezt a 2017 folyamán 42-ről 53 dollárra nőtt hordónkénti olajáron és nem utolsósorban a növekvő hazai fogyasztáson alapuló trendet erősítette meg a Bank of Amerika Merrill Lynch Oroszországgal foglalkozó elemzője, Vlagyimir Oszakovszkij is; mint más közgazdászokkal egyetemben megjegyezte, mindez immár lehetőséget ad az egyre elkerülhetetlenebb reformok felgyorsítására. Az orosz elemzők ennél pesszimistábbak, s azt emelik ki, hogy a tavalyi év első felének kétségkívül látványos fellendülése után a második fél év már inkább a stagnálás jeleit mutatta. Tény, hogy a második negyedévben még 2,5 százalékos bővülés a harmadikra 1,8 százalékra esett vissza, s az év utolsó hónapjai sem javítottak a helyzeten. Novemberben az ipari termelés 3,6, a feldolgozóipar 4,7, – éves viszonylatban 0,1 – százalékkal zsugorodott. A további kilátásokat is befolyásolják a gazdaságnak az élénkülés ellenére is meglévő szerkezeti problémái. Árulkodó például, hogy 2014 óta a mezőgazdaság 10 százalékos növekedése mellett csak a kitermelés, a bányászat (5,6 százalék), a külföldre irányuló teherforgalom (7,3 százalék) és a kereskedelem (2,6 százalék) bővült.

Az orosz gazdaság kezd egyenesbe kerülni, abszolút számaiban elérte a 2014 előtti szintet, s ez egy több éve szankciókkal sújtott ország esetében elismerésre méltó eredmény. Mindezt az ismert francia közgazdász, a több mint harminc ország gazdasági stratégiájának kidolgozásában szerepet vállaló Ludovic Subran állapította meg egy moszkvai előadásában. A francia kormányfő tanácsadója rámutatott arra is, hogy a további növekedés tempóját külső és belső okok egyaránt behatárolják. A belső problémák közül az ásványkincsek exportjára alapozó egészségtelen gazdaságszerkezetet, valamint az üzleti környezet javulásának elmaradását emelte ki. Úgy véli, a szankciók rákényszerítették Oroszországot belső tartalékainak hatékonyabb kiaknázására, ám az import ilyetén kiváltásának stratégiája kimerülni látszik. Ez minden zárt rendszer sajátja, így a jelenleginél dinamikusabb növekedés nehezen képzelhető el külső források, mindenekelőtt az exportlehetőségek növekedése és az innováció importja nélkül. Subran szerint az orosz gazdasági rendszer megmutatta, hogy ellenálló a válságokkal szemben, emellett a befektetéseket is egyre romló hatékonysággal fogják vissza a szankciók. Mindez – kiegészülve a belső erőforrásokkal – előreláthatólag 2018-ban is két százalék körüli növekedést eredményez. A lendületesebb bővüléshez azonban a külső körülmények megváltozása mellett az átfogó gazdasági reformok felgyorsítása, a modernizációs stratégia kidolgozása is szükséges.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.02.

A szerkesztő ajánlja

Vég Márton

Orbán és Soros egy csapatban játszik? „Soros-szervezetet” pénzel a BM

Több millió forint állami pénzt kapott egy menekülteket segítő szervezet, amely tagja a milliárdos civil hálózatának is.

Molnár Csaba

El sem tudja képzelni, mennyi vér tapad egy avokádós pirítóshoz

Fegyveres bandák támadják a farmokat Mexikóban, ahol a drogcsempészet mellett az avokádótermesztés a legjövedelmezőbb üzlet.

Pápay György

Pápay György

Nem bojkott kell, hanem mozgósítás

A választástól való távolmaradásról szóló vitáknak a Fideszben örülnek a legjobban.

Vass Norbert, Hegyi Zoltán, Vékony Zsolt

Egy mosókonyhából neki a világnak – Ma lenne 75 éves Cseh Tamás

Zenész, indián, rajztanár, egyszálgitáros, színpadra lépni izguló rendkívül összetett kulturális jelenség.