Kapitányi olimpiaértékelő: „ragyogó a vívószereplés”

(Rio de Janeiro)

2016. augusztus 15., hétfő 00:38, frissítve: hétfő 08:47

Udvarhelyi Gábor szerint a vívók soha nem készülhettek még olyan kifogástalan körülmények között, mint most.

Udvarhelyi Gábor, a vívók szövetségi kapitánya szerint a sportág ragyogóan szerepelt az olimpián. Kétségtelen, két arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel nincs miért szégyenkezni, a női tőrözők kivételével minden olyan számban állt magyar a dobogón, amelyben elindultunk.

„Köszönettel tartozunk a szövetség vezetőinek, mert még soha nem készülhettünk annyira kifogástalan körülmények között, mint most, Rióra. Csodálatos teljesítményeket láthattunk. Kezdődött Szász Emesével, aki megkoronázta a pályafutását a győzelmével, remélem, még folytatja a vívást. Imre Géza negyvenegy évesen is vezéregyéniség volt, hajszál választotta el az aranyéremtől, ám ezen hamar úrrá tudott lenni, ezért vívhatott nagyszerűen a csapatban is. Az pedig, hogy Szilágyi Áron meg tudta védeni az olimpiai bajnoki címét, mindent elárul sportolói és emberi minőségéről. A párbajtőrcsapattól szép eredmény a harmadik hely. Ha a bronzmeccset elbukták volna a fiúk, akkor sem szólnék egy rossz szót sem, mert taktikusan, fegyelmezetten vívtak.”

Az Ukrajna elleni bronzmeccs ismét izgalmas lett a végére. A magyar csapat másfél perccel a vége előtt már nyolc találattal vezetett, ám Bohdan Nyikisin szívósan küzdött, feljött egyre, de Rédli András a végén bevitt egy tust, majd elfogyott az idő, az ukrán már csak ezért sem tudott egyenlíteni, így nyert a magyar csapat 39:37-re.

„Amikor érezte, hogy nagyon ég a ház, Nyikisin elkezdett vabankolni – idézte fel a történteket Rédli András. – Ez a legszörnyűbb fegyver ilyenkor, a másik „minden mindegy” alapon tör előre, te pedig teljesen meg vagy lepve. Amikor megkaptam az első három tust, kicsit meg is illetődtem. Én bármihez nyúltam, nem jött be, ő bármit tett, bejött, de a végén helyén volt a szívem. Hat másodperc volt hátra, ismét nekem rontott, beléptem, és a szeme közé vágtam a pengét, és ezzel eldőlt a mérkőzés. Nagyon boldogok vagyunk a bronzéremmel, csak amiatt van némi hiányérzetem, hogy szerintem a franciák az elődöntőben foghatók lettek volna. Ott kicsit feszültebb voltam a kelleténél, de ezen már kár rágódni, a harmadik hely szép eredmény” – foglalta össze a párbajtőrcsapat szereplését Rédli.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.