Persze a női hármasugrás mezőnyéből kiemelkedő világcsúcstartó, Yulimar Rojas váratlanul izgalmas versenye után tudjuk, az egyértelműnek látszó győzelmek sokszor egyáltalán nem simák. Duplantis ellenfelei közül hárman ugrották már át a vb előtt a hat métert, de mindegyikük ellen szólt érv.

A háromszoros vb-érmes Piotr Lisek legutóbb 2019-ben járt hat méter fölött, a tavalyi ezüstérmes Christopher Nilsen hiába várt reménykedve arra, hogy hűvösebb legyen, mint a szerdai selejtezőben, a tavaly még meglepetésre vb-harmadik Ernest John Obiena pedig múlt héten Coviddal küzdött. Igaz, utóbbi így sem kertelt, kijelentette, hogy az aranyérem a célja.

Duplantis némi meglepetésre rögtön az 555 centiméteres kezdőmagasságon beszállt a versenybe, majd az 575-öt és az 590-et ki is hagyta, de az 585-öt és az 595-öt nagyon szellősen, elsőre átugrotta. A riválisok sem tétlenkedtek, egy 1999-es athéni verseny után ez lett a második a rúdugrás történetében, amikor négyen is átugrották az 595-öt, korábbi hibái után Obiena, Nilsen és az ausztrál Kurtis Marschall is elsőre vette ezt a magasságot.

Duplantis 600 centiméteren sem rontott, s ebbe a magasságba már csak a Fülöp-szigeteki követte, de Marschall az egyéni csúccsal (holtversenyben) megszerzett bronzérmével is biztosan boldog lesz. Az ezüstnél többre Obienának sem volt esélye, Duplantis a 605-öt és a 610-et is elsőre ugrotta, s ezzel már csak egy ellenfele maradt: saját világcsúcsa.

Armand Duplantis a 623 centimétert másodikra majdnem átvitte, de végül leesett a rezgő léc. Harmadikra sem járt messze a svéd klasszis, de végül nem láthatott világcsúcsot a Nemzeti Atlétikai Központ közönsége.

A budapesti atlétikai világbajnokság további híreit itt olvashatja.

Borítókép: Armand Duplantis a magasban (Fotó: MTI/Derencsényi István)