A szerb mentalitás rendre aranyat ér a csapatsportokban

Arday Attila

Arday Attila

2017. október 3., kedd 12:36

Ahogy néhány hete a férfi kosárlabda-Eb után a kétmilliós Szlovénia sikertörténetéről írtunk a csapatsportokban, most, a női röplabda-Eb után Szerbia követeli ezt ki magának. Délkeleti szomszédunkban ugyan többen laknak mint a délnyugatiban, de hétmillió lakossal is kicsinek számít Szerbia, és nem csak ehhez képest óriásiak az eredményei.

Ezúttal női röplabdában lettek Európa legjobbjai a szerbek, az azeri-grúz rendezésű tornát veretlenül nyerték meg, a vasárnapi döntőben, Bakuban 3:1-re múlták felül a hollandokat. (A mieinket a nyitómeccsen legyőző azeriek ugyanilyen arányban kaptak ki a bronzéremért a törököktől.)

Hol is tart ezzel összegészében Szerbia? Egy hónapja a férfi röplabdázók között nyert Eb-bronzot, míg két hete a férfi kosárlabdázóknál Eb-ezüstöt, csak a szlovénok voltak jobbak náluk. Jelen pillanatban azzal büszkélkednek így, hogy a legutóbbi olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon is ezüstérmesek lettek. A női kosárlabda-Eb-n két éve az aranyat is megszerezték,

tavaly a riói olimpián három csapatsportban négy érmet gyűjtöttek, ezek között is volt arany a férfi vízilabda-válogatottjuknak köszönhetően.

És akkor még nem beszéltünk a szerb futballistákról, akik a világbajnoki selejtező D csoportjában két fordulóval a vége előtt négy pont előnnyel vezetnek, aligha lehet őket megfosztani már attól, hogy ott legyenek jövőre Oroszországban. Közben Belgrád két híres-hírhedt csapata, a Partizan és a Crvena zvezda is tagja az Európa-liga csoportkörének, a Partizan úgy jutott idáig, hogy az utolsó selejtezős meccsén Felcsúton 4-0-ra kiütötte a Videotont. A kézilabdát csak azért nem említjük, mert a szerbek válogatott szinten alulteljesítenek, de ez is csak addig lesz így, amíg megfelelő kézbe nem kerülnek, hiszen itt is ontják a tehetségeket.

Szeptemberben többen kutatták itthon a szlovén csoda titkát. A Hosszabbítás.hu Uros Volk szakíró és szakkommentár segítségével arra mutatott rá, hogy a délszláv állam kormánya évente mindössze 10 milliót eurót (3,1 milliárd forintot) költ sportra, akárcsak a helyi állami szerencsejáték-szervező vállalat, miközben Magyarországon egy-egy sportági akadémia megkapja ezt az összeget, a Szerencsejáték Zrt. pedig 3,1 milliárddal támogatja a kézilabda NB I-et.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Szlovéniában viszont „mindenki sportol”, a felnőttek hatvan százaléka rendszeresen mozog – tegyük hozzá, hogy a miénkhez képest jóléti államban ezt könnyebb is megoldani. Persze ettől még nem minden gazdag ország jár hasonló úton. 

Szerbia titkát máshol kell keresnünk, hiszen ott sokkal inkább a szegénység az úr. Mint egy korábbi írásunkban feltártuk, éppen ez a hajtóerő, túl azon, hogy a délszláv nemzetek fiai mindenféle labdajátékért odavannak, és többek között az iskolai oktatásban is középpontban van a labda. A szerb játékos minden sportágban megtanul harcolni, küzdeni a családjáért, megélhetést biztosítani neki. A délszláv mentalitást amúgy is a tűz jellemzi, ezt ültette át Ivkovics Sztojan férfi kosárlabda-válogatottunkba, amely nagy bravúrral a nyolcaddöntőig jutott az Eb-n.

Brane Savic, Nyíregyháza lakója és korábbi kosarasa a Szabolcs Online-on mondta el véleményét a szlovénokról és a szerbekről. Szerinte a megannyi délszláv diadal kulcsa egyrészt az utánpótlásnevelés, amelyben már tizenegy éves korukra hátrányba kerülnek a magyar gyerekek. Másrészt természetesen a hozzáállás.

– A szerb kosárlabdát is szeretem, már csak azért is, mert a szüleim szerb származásúak, de amikor széthullott a nagy Jugoszlávia, akkor Ljubljanában élt a család, így automatikusan szlovén állampolgárságot kaptunk – derült ki Savic szavaiból. – A jelenlegi szlovén kosárlabda-válogatottban többeknek is hasonló az életútja, Goran Dragic vagy éppen Luka Doncic szülei is így lettek szlovénok.

Vagyis még a szlovénokat is a szerb mentalitás viszi előre, hiszen Dragic és Doncic a két legjobb játékosuk. Sőt Igor Kokoskov szövetségi kapitány is szerb.

A szerkesztő ajánlja

Szabó Zsolt

Félig üres korsó: egyelőre nem lesz csendes a bulinegyed

Érvénytelen lett a helyi népszavazás a bulinegyedről, az egész VII. kerületben 43 520 ember szavazhatott. Riport.

MN

Az én Jókaim – 193 éve született a „nagy magyar mesemondó”

A nagy elbeszélőre emlékezve arra kértük szerzőinket, meséljenek nekünk egy flekk Jókait.

Pethő Tibor

„Párttitkárok soha nem határozhatják meg az anyaszentegyház magatartását”

Az év elején mutatták be a Bulányi György piarista papról és a Bokor közösségről szóló dokumentumfilmet.

Vékony Zsolt

Egy szemérmes és roppant energikus ember – hetvenéves Cserhalmi György

Bár az utóbbi években több lesújtó dologgal is szembe kellett néznie, továbbra is kiemelkedő ikonja a magyar színjátszásnak.