Brazília férfiválogatottja sem tanúsított túl nagy ellenállást

2018. április 8., vasárnap 17:32, frissítve: vasárnap 17:43

A Kiss Szilárd Sportcsarnokot húsvétra adták át Siófokon, egy héttel később pedig megtartották benne az első, viszonylag rangos nemzetközi tornát, férfiválogatottak számára. Hétvégén, amikor a Ljubomir Vranjes vezette magyar csapat Ausztria és Brazília ellen próbált gyakorolni a náluk jóval erősebb Szlovénia elleni vb-selejtezőre, a csarnok névadója, Kiss Szilárd volt női kapitány éppen arról beszélt, nemzeti csapatainknak magyar szakvezetőkre lenne szükségük, mert ők ismerik igazán a hazai légkört.

A fél éve Veszprémben dolgozó Vranjes azért már bőven belekóstolhatott, a szövetség pedig a januári Eb csúnya elbukása, majd az azt követő furcsa nyilatkozatai ellenére is érthetően kitart még mellette, hiszen a folyamatos kapitánycsere lenne a lehető legrosszabb. A júniusi, szlovénok elleni párharc, amelynek a 2019-es olimpiai kvalifikációs vb a tétje, úgyis mindent megmutat majd.

A vasárnapi, brazilok elleni meccs azt mutatta, hogy a mieink legjobb összetételükben (Lékaival, Bodóval, Bánhidival) simán tudnak gólt lőni egy olyan csapatnak, amely amatőr hibákat követ el. Tegyük hozzá, a 2012-es olimpiai selejtezőtornán nagyon nehezen verték meg a mieink a dél-amerikai együttest, míg most egy sima első félidőt egy laza második követett, a vége pedig 30-22 lett, ide. A kaput ezúttal Székely Márton védte, ziccereket is hárítva.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.09.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.