„Erőss Zsolték tulajdonképp most kapják meg a sírjukat”

2018. március 22., csütörtök 12:33, frissítve: csütörtök 15:18

Március elején Klein Dávid Sisapangma expedíciójának bejelentésekor már fény derült rá, hogy a Kalifa cég segítségével Varga Csaba is útra kel tavasszal, de ő egy másik nyolcezres csúcsot vesz célba, a Kancsendzöngát, mely Nepál és India határán fekszik. A világ harmadik legmagasabb, 8586 méter magas hegye magyar szempontból tragikusan emlékezetes: 2013-ban itt veszítette életét ereszkedés közben Erőss Zsolt és Kiss Péter.

A hegy egyébként az egyik legveszélyesebb nyolcezres, a Nanga Parbat, a K2 és az Annapurna sorába tartozik.

Varga három nyolcezres tetején állt már: a Broad Peaken, a Manaszlun és a Gasherbrum II-n.

„Két célja van az expedíciónak: az első: emléket állítani két fantasztikus embernek, Erőss Zsoltnak és Kis Péternek. Csak a második a hegy megmászása. Erőss volt az első magyar állampolgár a Mount Everesten, tíz nyolcezrest mászott meg. Az ő 2002-es kolozsvári élménybeszámolója sarkallt engem a magashegyi mászásra” – kezdte Varga csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Kiss Péterről elmondta, személyesen nem ismerte, de nagyon erős alpinistának tartotta. Ennek bizonyítéka a 82 csúcs megmászása az Alpokban, s a legmélyebb erdélyi barlang végigmászása.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

„Magyar emberként szeretném megmászni a Kancsendzöngát, nagyváradiként az erdélyi magyarok beolvadása ellen szeretnék tenni, s az expedícióval arra szeretném biztatni őket, hogy vállalják fel magyarságukat” – emelte ki a hegymászó, aki jövő vasárnap indul útnak.

Klein Dávid a helyszínen kívánt sok sikert Vargának.

Varga Csaba jövő vasárnap indul a nepáli Katmanduba, majd április 20-án ér az alaptáborba, ahol elhelyezi a Hópárduc becenévvel illetett Erőssék emlékplakettjét. A süttői mészkőből készített emléktáblát Csák Attila készítette – az elhunytak előtti tisztelgés jeléül ingyen.

Portálunknak elmondta, alapvetően közel két hónapot kellene szánni egy ilyen munkára, de az idő rövidsége miatt most egy hónappal is be kellett érnie. A rokonokkal is kellett egyeztetni, hogy megfelelőek-e a hegymászók vonásai, majd jöhetett a tervezés, a gipszmunka, a bronzöntés, és a nevek kifaragása. „Több emléktáblája van már Erősséknek országszerte és Erdélyben, de ilyen közel ahhoz, ahol életüket vesztették, nincs. Tulajdonképpen most kapnak sírt” – magyarázta Csák.  

 
Balra Sarhan Omar, az expedíció költségeit fedező Kalifa első embere, középen Varga Csaba, jobbra Csák Attila
Fotó: Gabay Balázs
 

„A hegymászás számomra egy álom beteljesülése, egy hobbi, mindig bennem volt a felfedező hajlam. Semmiképp sem szakma, az az építészet, amivel foglalkozom” – felelte érdeklődésünkre Varga, akinek saját irodája van Nagyváradon. Nagyon sok pénzébe került eddig hobbija, a Kalifa jóvoltából most kellemesebb a helyzete. Nem érzi magát rekordhajszolónak, de neki is fontos, ami Kleinnek, hogy az utolsó három csúcsra, melyet magyarok még nem másztak meg oxigénpalack nélkül – Mount Everest, Sisapangma főcsúcs, K2 –, felkapaszkodjon valaki magyar zászlóval. De az igazi vágya a K2 megmászása, a Kancsendzönga „most csak úgy jött”. A K2-n Suhajda Szilárddal 2015-ben már próbálkoztak, de az időjárás nem engedte a csúcstámadást.

A Kancsendzönga alaptáborába félig gyalogszerrel lehet eljutni – egy hét az út –, az utolsó távot helikopterrel fogja megtenni a csapat, melyhez Varga Csaba csatlakozik.

Tervei szerint 7900 méter környékéről indítaná a csúcstámadást, mely több száz méterrel feljebb van, mint ahonnan Erőssék indultak. A szakemberek szerint többek között az alacsonyabbról történt indulás is hozzájárulhatott, hogy csaknem 24 órába tellett a két mászó felfelé tartó útja 2013-ban, s az ezt eredményező kimerültség vezethetett a halálukhoz is. Varga arra számít, hogy május 10–20-a között adódhat időjárási ablak a csúcstámadáshoz, de addig 2-3 akklimatizációs kört szeretne menni, tehát többször is megközelítené a 8000 métert.

Serpák segítsége és oxigénpalack nélkül fog mászni, s azt nem tudja, végig ki lesznek-e rakva a kötelek a hegyen, elképzelhető, hogy nekik is vinni kell magukkal felfelé. Erőssék túlzottan hosszú csúcstámadásának másik feltételezett oka az volt, hogy a 4-es tábor felett csak ígéret maradt, hogy a serpák kirakják a köteleket. „Hiába beszélek itt sokat a hegyről, nem voltam még ott, nem tudom mi vár rám, reméljük a legjobbakat.”

Ha Varga Csaba felér a csúcsra, s vissza az alaptáborba, akkor ő lesz az első (erdélyi) magyar, aki sikeres csúcstámadással visszatér a hegyről. 

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.