Kósa Lajos: Ez a semminek a masszírozása!

Bucsy Levente

Bucsy Levente

2017. december 7., csütörtök 10:03, frissítve: csütörtök 14:33

A friss tervekben 43 milliárd forintba kerülne, de bemondásra máris 30 százalékkal drágább a nemzeti korcsolyapalota. Interjú a sportági szövetség fideszes elnökével.

– Gondolom, ön előtt is ismert a nyári úszó-vb-nek otthont adó Duna Aréna körüli ama visszásság, hogy a látványterv és a megvalósult úszópalota külleme köszönőviszonyban sem állt egymással. Ön a nemzeti korcsolyaközpont bírálóbizottságának elnökeként kedden kihirdette a nemzetközi tervpályázat eredményét, a korcsolyaszövetség pedig bemutatta a győztes és vesztes pályaműveket. Az és olyan formában jön létre, amit most a nyilvánosság megismert?
– A Duna Arénáé másmilyen eljárás volt. Egy nemzetközi tervpályázat esetében másmilyen kötöttségek vannak. A tervpályázat nyertese által használt „kubus”, megjelenés, alapvető szerkezetek ilyenek lesznek, attól nem nagyon lehet eltérni, mert az felrúgná az egész folyamatot.

Most egy speciális közbeszerzési eljárást kell kiírni azzal, aki első helyezett lett, mást nem is kell meghívni. Ez nagyon pontosan szabályozott, az unió által százszor ellenőrzött metódus, ezt kell mindenütt csinálni.

A következő kiírás során az árakról kell megegyezni az engedélyezési terv, majd a kiviteli terv szintjén. Ha megvan a kiviteli terv, akkor tudjuk „beköltségelni”, és akkor tudjuk kiírni a kivitelezési pályázatot.

– Mikorra várható ez?
– 2019-ben kezdődhet el a kivitelezés, durván 2021 végére megépülhet a csarnok, 2022-ben tudjuk használni.

– Az új arénában otthonra lelhet a 400 méteres oválpályán zajló gyorskorcsolya, a short track, tehát a rövid pályások, illetve edzésszinten a jégkorongozók és a műkorcsolya. A szakportálnak számító Jégkorongblog ugyanakkor korábban a Közbeszerzési Értesítőre hivatkozva azt írta, Istvánmezőn, tehát a korcsolyaközpont leendő helyén a jégkorongozók lelhetnek otthonra hosszú távra, amivel szükségtelenné válik a Tüskecsarnok vagy a Papp aréna kényszerbérlete a nagy meccseken. Mi lesz velük?
– Nem tudom, mire gondolt a blog. Ezen a területen jelenleg a Kisstadion van, amelyet használ a jégkorongsport, tehát azt nyilvánvalóan pótolni kell. Itt van a gyakorló jégcsarnok is, amelyet a műkorcsolya és a short track használ, alapvetően az utóbbi. De hogyha megvan ez a csarnok egy 400 méter hosszú, fedett gyorskorcsolya-pályával, benne van négy darab 30×60 méteres úgymond hokipálya, ami ha úgy tetszik short-track- vagy műkorcsolyapálya…

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

– …az aréna alsó szintjén, lelátó nélkül…
– …igen, lelátó nélkül, akkor biztosan nem veszítünk jégpályákat, hanem nyerünk. Aztán, hogy a gyakorló jégcsarnokot felújítják-e, mert azt is kell, vagy mi lesz vele a Puskás és a leendő korcsolyaközpont között, azt akkor tudjuk megmondani, ha már látjuk a pontos költségeket, és az egész építési tervet.

 
A nemzeti korcsolyaközpont makettje
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

– Az eredményhirdetéskor megtudtuk, az ezüstérmes munka 35, a győztes 43 milliárd forintra becsülte a megvalósulási költséget, de az ön szavaiból gyorsan kiderült, ez bizonyára felfelé változik majd bizonyos geodéziai viszonyok miatt. Van elképzelése róla, hogy mennyit költhet a kormány erre a létesítményre?
– A geodézia csak egy példa volt arra, hogy sok, a koncepciótervben nem szereplő adat módosíthatja az árakat. Az egyik az, hogy a talajmechanika, a geodézia mit tesz lehetővé, az irányadó vízszint mennyi, illetőleg

hát azt ki tudja megmondani, hogy az építőipari árak – amelyek az elmúlt időszakban 30 százalékkal emelkedtek a díjat tekintve és 10 százalékkal az alapanyagokat tekintve – növekedésének hol a vége?

Ma megjósolni, hogy egy 2022-ben átadandó épület mennyibe kerül, nem lehetséges, főleg engedélyezési és kiviteli tervek híján.

– Megrendelőként azt is igényelték a komplexummal kapcsolatban, hogy tartozzon hozzá egy akadémiai központ. Ilyen széles lenne az utánpótlásbázis? Milyen igényfelmérés előzte meg ezt a kérést?
– Ötven kétágyas szobát és tizenöt apartmant kértünk. Meg kell nézni, hogy Inzellben mi a helyzet; ez Bajorországban van, ott található legközelebb fedett hosszú gyorskorcsolyapálya. Az teljesen tele van, oda nagyon nehéz már edzőtábori időt is kapni, és Inzell egy kicsi falu, csak erre van ráállva, nem lehet ott mást csinálni. A fővárosunk sokkal vonzóbb ilyen szempontból, tehát egészen biztos a mostani adatok alapján, hogy itt egymást fogják érni a a nemzetközi edzőtáborok. Márpedig az bevételt jelent egy ilyen pályának. Akkor tudunk erre lehetőséget biztosítani, ha vannak hozzá szobák és apartmanok. Nem beszélve a magyar versenyzők lehetőségeiről.

– Közismert, hogy Tirol–Innsbruck visszavonta 2026-os téli olimpiai pályázatát, ezzel Magyarország társrendezői ambíciói is kútba estek. Más konstrukcióban gondolkodik a szövetség olimpiai pályázatban?
– Nem tudok egyáltalán olyan szomszédos országról, ahol ilyen ötlet felmerülne, mi pedig egyedül nem tudunk téli olimpiát rendezni, ennek sokfajta oka van, de gondolhatunk főként az alpesisí-versenyekre és az északi számokra (például síugrás, sífutás, biatlon – a szerk.). Magyarországon csak a korcsolyaeseményeket lehetne megrendezni, de erre is csupán elvi lehetőség van ma. Ez annyira a távoli jövő zenéje, hogy el sem lehet mondani. Hallott ön arról, hogy a lengyelek, a csehek, a szlovákok, az ukránok vagy a románok pályáznának?

– Nem.
– Több ország nem jön szóba, mert

Horvátország kilőve, Szerbia kilőve,

Szlovénia… ott sem hallottam tervekről.

– Ha mégis lenne valamelyik szóba jöhető országban ötlet olimpiai pályázatra, és társulnánk, azt a múlt ismeretének fényében ön szerint meg kell előznie népszavazásnak Magyarországon?
– Hogy is mondjam… ez a semminek a masszírozása. Biztos van, aki ezt szereti, én nem. Egy nem létező pályázat esetleges népszavazási kiírása az a semminek a semmije. Erről nyilatkozni nem könnyű.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.