A sportcsarnok a támogatási rendszer működőképességét igazolja, amely ennél a beruházásnál 350 millió forintot jelentett Tamásinak – tette hozzá a kormányfő. „Az, hogy ez megtörténhetett, a magyar embereknek köszönhető, akik elvégzik a munkájukat, befizetik az adójukat, és törődnek a közösségeikkel. Ők vezették ki velünk együtt Magyarországot a válságból” – tette hozzá a kormányfő.

A 498 millió forintos beruházással, 350 millió forintos társaságiadókedvezmény-támogatással épült sportcsarnokra utalva azt mondta, hogy a létesítményt olyan időszakban „állítja elő” Magyarország, amikor az egész világ, de legalábbis annak európai része válságoktól szenved.

„Mi, magyarok komoly örökséget is kaptunk, az előző politika örökségét, amely tíz országból kilencet hanyatt rántott volna” – jegyezte meg, majd úgy fogalmazott: három év elteltével beruházásokról, gyermekeink neveléséről, sportcsarnokokról beszélünk, olyan dolgokról, amelyeket „csak jómód idején szoktak megengedni maguknak európai gazdasági rendszerek”.

A társaságiadó-kedvezmény, a TAO révén az öt látványcsapatsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) éves szinten több tíz milliárd forintos kiegészítő támogatáshoz jut. A sportoló emberek 75 százaléka a TAO-ban érintett öt látványcsapatsportágban tevékenykedik, és a vállalkozói szektor jelenleg tíz százalékot fedez a sportfinanszírozásból. Az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott TAO program működése 2017 júliusáig biztosítva van.

A 10–249 fős kis- és középvállalkozások közül ötszázat kérdeztek meg a sportfinanszírozásról. Kiderült, hogy 32 százalékuk vesz részt a TAO programban, és minden második a labdarúgást támogatja. A kézilabda részesedése 24, a kosárlabdáé 10, a vízilabdáé pedig 7 százalékra tehető. A TAO mellett egyébként a cégek 9 százaléka más módon is támogatja a sportot.