Puskás Öcsi csak egy kérdést súgna Orbán Viktor fülébe

2018. március 22., csütörtök 11:45, frissítve: csütörtök 14:52

Azután, hogy a Puskás Akadémia két-két döntetlennel és vereséggel indította az évet, és alig két pontra van a kieséstől a futball-NB I-ben, újra lehet köszörülni a nyelveket a felcsútiakon. Hogy Pintér Attila vezetőedző alatt inog a kispad, és hogy Bernd Storck volt szövetségi kapitány válthatja, csaknem mellékes hír, noha ütős önmagában is. Ám a lényeg az, hogy Orbán Viktor állami pénzekből kitömött csapata megint üthető, ízekre lehet szedni a játékospolitikáját, lehet szurkolni a kieséséért.

Bizonyára nem vagyok egyedül, de megkérdezném most a miniszterelnöktől: megérte-e a befektetett energia? Tényleg ennyire fontos volt első osztályú csapatot építeni egy utánpótlás-nevelő intézmény tetejére, széles politikai fronton téve támadhatóvá magát? A kormányfő háza a felcsúti stadiont szegélyező Fő utca túloldalán van, a végében kerti budi áll. Beülnék oda vele, mint Tót Lajos és az őrnagy úr Örkénynél, elmerenghetnénk ezeken a kérdéseken. Ott nem találnánk aranyozott bidét és vécékefét, mint a 2014-ben elűzött ukrán elnöknél. Felcsúton az utca túloldalán kell keresni a csillogást, a VIP-páholyban, ahonnan a kormányfő sokszor egymagában szemléli hétről hétre övéi küszködését. Vajon mi járhat mostanában a fejében?

2007-ben az ő földjén nyitotta meg kapuit az akadémia. Az akkor ellenzékben politizáló Orbán Viktor azt mondta, európai hírű utánpótlás-nevelő központot szeretne, és olyan klubéletet, ahol „minden sportolni vágyó polgár megtalálja a helyét”. Nem tette hozzá, hogy a legtöbb sportolni vágyó polgárt a határon túlról várják majd. Miközben dübörög a migánskampány, idén volt olyan meccs, ahol tíz idegenlégióssal és egy magyarral állt fel a Puskás. Ha a névadó még élne, most odasétálna a páholyban a kormányfőhöz, megszorítaná a kezét, és a maga kedves-érdes stílusában alighanem megkérdezné: Hol vannak a magyar gyerekek a rólam elnevezett csapatban és stadionban?

Orbán Viktor néhány évvel ezelőtt egy interjúban is beszélt az akadémia egyik fő küldetéséről. Azt mondta, az intézmény a magyar válogatottba és az első osztályú bajnokságba szeretne ügyes játékosokat adni. Tehetséges kölyökből most sincs hiány Felcsúton, az U19-es bajnokságban másodikak, 17 év alatt elsők, és a 14–16 év közöttiek is vagy listavezetők, vagy az ezüstérem várományosai. De akkor miért középszerű külföldiekből válogat hétről hétre Pintér Attila, céltáblájává téve a PAFC-ot mindenkinek, aki nevetni akar rajta? Ha három-négy saját nevelésű titánt bedobna a mély vízbe, nem ingyenbuszokkal kellene fuvarozni a Pancho Arénába a környékbelieket, hogy összejöjjön háromszáz néző. Akkor ennyien maguktól is összejönnének.

A választ délebbre, Eszék környékén kell keresnünk. A Puskást is birtokló Mészáros Lőrinc, a kormányfő barátja megvásárolta a helyi csapatot, kifizette a tartozását, új stadiont, akadémiát épít, szakmai partnerséget épített ki a felcsútiak és az NK Osijek között. Virágnyelven ez azt jelenti, hogy az Eszéken felesleges labdarúgók otthonra lelnek Felcsúton. Miképp a környékbeli országok hasonló minőségű játékosai is ide áramlanak (szlovén, horvát, albán futballistája is van a csapatnak), akik végül ugyanúgy eltűnnek a süllyesztőben, ahogy a Felcsúton megforduló magyarok nagy része.

Magyar Nemzet hírlevél

Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Így fest – a kormányfő csendes egyetértése mellett – a Mészáros-féle „futballbiznisz”. Egy kormányzati befolyástól független vállalkozás esetében senkinek semmi köze nem lenne az egészhez. Erről azonban szó sincs. A közel 4 milliárd forintból felhúzott 3500 fős stadion költségei egy részét a magyar adófizetők állták (tao), ahogy az akadémia fenntartására is jutott bő 16 milliárd 2011 óta, szintén közpénzből. A klub szponzorainak zöme saját politikai befolyásának növelése miatt ad pénzt. Hiszen nem létezhet olyan piac, ahol egy 1800 fős település alsóházi focicsapatának mezhirdetése profitot hajt a Strabagnak, a Molnak, az FHB Banknak vagy a Duna Aszfaltnak. Miért nem a visegrádi, a zalakarosi vagy a máriapócsi pályákon díszelegnek ezek a cégnevek? Ott is ugyanannyian élnek, mint Felcsúton, ott talán kisebb a reklámérték? Tudjuk a választ. Ahogy arra is, hogy épeszű ember építene-e stadiont olyan településre, melynek teljes népessége is csak félig töltené meg. Nemzetközi ifjúsági tornák megrendezéséhez sincs szükség ilyen pályára.

Visszatérve az akadémia eredeti céljához: több növendéküket is eljuttatták az NB I-be és a válogatottba, valóban. Gyurcsó Ádámot, Sallai Rolandot példaként lehet állítani az ifjak elé. De az európai hírnév, amelyről Orbán Viktor álmodozott, egyelőre messze van, topligás futballistát nem sikerült kinevelni bő tíz év alatt. Más szempontból viszont beszélnek rólunk: már a The Guardian újságírói is Felcsútra járnak cikket írni a „focikatedrálisról, a magyar Sohaországról”.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.22.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.