Minden a hét Föld-szerű bolygóról

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2017. március 14., kedd 14:19

A NASA bejelentette, hogy felfedeztek egy (csillagászati léptékben) nem túl távoli naprendszert, amelynek központi csillaga körül több Föld típusú bolygó kering. Ezek – jellegzetességeik és elhelyezkedésük (főként a csillagtól mért keringési távolságuk) miatt – akár arra is alkalmasak lehetnek, hogy rajtuk kialakuljon az élet. A naprendszer központi csillaga, a Trappist–1 (Trappista–1) a Földről nézvést csekély fényű törpecsillag a Vízöntő csillagképben. Persze ez a „viszonylag” közeli naprendszer is olyan távol van tőlünk, hogy a belátható jövőben esélytelen, hogy az ember (vagy akár csak ember alkotta szerkezet) eljusson oda. Viszont az új generációs űrtávcsövek következő évtizedre tervezett szolgálatba állítása után sokkal nagyobb részletességgel leszünk képesek megvizsgálni a Trappista bolygóit, és ha közvetlen bizonyítékokat talán nem is találunk a földön kívüli élet létezésére, saját bolygórendszerünk keletkezéséről a mainál lényegesen pontosabb ismereteket szerezhetünk.

7 Föld-szerű bolygót – amelyek a Trappist–1 körül keringenek – fedeztek fel a NASA űrkutatói. Ez az első alkalom, hogy távoli naprendszerben egyszerre több olyan exobolygóra bukkannak, amely a központi csillagtól való távolsága és nagysága alapján ennyire hasonlít a Földre.

39 fényévre van tőlünk a Trappist–1. Ez a több ezer fényévre lévő égitestekéhez képest valóban csak köpésnyi távolságnak tűnhet, ám az a fény, amelyet most érzékelünk, 39 évvel ezelőtt indult (fénysebességgel) a csillagból.

2000-szer haloványabb a Trappist–1 fénye a Napunkénál. Michaël Gillon, a Liège-i Egyetem asztrofizikusa, a felfedező kutatócsoport vezetője elmondta a The Guardiannek, hogy „a csillag olyan kicsi és olyan hideg, hogy a hét bolygó éghajlata mérsékelt, így lehet rajtuk folyékony víz és talán élet is”.

8 százaléka a Trappist–1 tömege a Napénak, tehát valóban igen kicsi. Átmérője alig nagyobb, mint a Jupiteré. Nevét nem a szerzetesrendről kapta, hanem arról a Chilében üzemelő rádiótávcsőről, amelynek segítségével most felfedezték bolygóit. Persze a névazonosság nem teljesen véletlen: a távcső teljes nevének ([a csillagok előtt] áthaladó bolygókat és törpebolygókat vizsgáló kis teleszkóp) rövid alakja azért Trappist, mert belga kutatók üzemeltetik, akik szeretik a trappista sört.

75–110 százaléka a Föld tömegének a felfedezett hét bolygó mindegyikének a tömege, tehát nagyjából akkorák, mint bolygónk. Ez fontos, hiszen csillagászati elméletek szerint a Földhöz hasonló bolygóméret feltétele az élet kialakulásának.

0,06 csillagászati egység (az átlagos Nap–Föld-távolság) mindössze a legkülső bolygó távolsága a csillagtól. Magyarul nagyon közel tartózkodik az összes planéta a Trappist–1-hez. Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr hatszor távolabb kering a Naptól, mint a Trappist–1-től a legkülső bolygója.

20 földi napig tart mindössze egy év a Trappist–1 legkülső (ideiglenesen h-val jelölt) bolygóján, tehát ennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a csillag körül. A legközelebbi bolygó pedig mindössze 1,51 nap alatt kerüli meg a Trappist–1-et.

10-szer nagyobbnak tűnhet a csillagászok szerint lazacrózsaszín csillag a leginkább élhetőnek tűnő ötödik, f jelű bolygóról nézvést. A többi bolygó is látható onnan az égen (ha épp olyan pontján állnak pályájuknak), a látszólag legnagyobb kétszer akkora, mint a Hold a Földről nézve.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.11.

Szerkesztő ajánlja

Radványi Benedek

Burján Csaba: Amikor kijöttünk Phjongcshangba, korizni alig tudtam

Az aranyérmes gyorskorcsolyázót már az általános iskolában azzal cukkolták, hogy olimpiai bajnok lesz. Interjú.

B. Kovács Gergely

A magyar falu, ami kis túlzással a fél világnak készít fakanalat

Pedagógiai fenyítőeszköz, konyhai alapfelszerelés és a nemzeti minimum. Egy nógrádikum nyomában.

Szathmáry István Pál

Öt deka szerencse

Gyulai Líviusz a Székelyföldre keveredő olasz kőfaragókról, patkányinváziókról és egy befalazott motorbicikliről.

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.