Időgép nélkül is lehetséges az időutazás? Nem hinném, de Fraknó várába érkezve (Burgenland, Forchtenstein) mégis ezt éreztem. Olyan különleges miliő uralkodik az Esterházyak barokk várában, amihez hasonlóval még nem találkoztam. A falra szögelt tábla szerint a várnak 1300-ban fektették le az alapjait. A spanyol származású Nagymartoni grófok által épített középkori monstrum emlékei közé tartozik a hatalmas öreg torony, melynek falai egy rémisztő legendáról mesélnek.
Szellem lakozik a várban
A legenda szerint sok száz évvel ezelőtt egy Gilétus nevű herceg lakott a várban. Ügyei elszólították távoli vidékekre, de mielőtt kilépett volna a kapun, feleségére, Rozáliára ruházta a hatalmat. Több se kellett az asszonynak, a fáma szerint összeállt a várkapitánnyal, akivel sanyargatni kezdték a népet. Kegyetlenkedéseik híre azonban eljutott Gilétushoz is. A herceg hazatért, s rendet teremtett, feleségét pedig a fellegvár tornyába záratta. Rozália éhen halt, de a várat mégsem hagyta el. Azt beszélik, szelleme még ma is a vár folyosóin botorkál. A szellem valószínűleg Gilétust is kísérthette, feloldozásul kápolnát állíttatott a hegytetőn. Szóbeszéd ide, legenda oda, a fraknóiak a mai napig megemlékeznek a szellemjárásról. Nekünk, magyaroknak azonban nem csak emiatt különleges Fraknó.
A szóbeszéd szerint a család kincstárát a második világháború idején elfalazták – videónkból kiderül az igazság:
Drakulát is a falra akasztották
II. Ferdinánd magyar király 1622-ben adományozta Esterházy Miklósnak a várat és az uradalmat. Az épületben berendezett látványos kiállítás mesél a hercegi család gazdagságáról és politikai súlyáról.
A család féltve őrzött kincsei, az Esterházy-magánygyűjtemény a világon egyedülálló. Florian Bayer kurátor szerint az Alpoktól északra mind a mai napig a legrégebben felállított és eredeti formájában fennmaradt kincstár. A tárgyak harmada ma is ott van, ahová több mint háromszáz évvel ezelőtt Esterházy Pál elhelyezte. Talán nem véletlen, hogy már a 19. században múzeumot alakítottak ki a vár egy részéből.
– A hagyomány nyomán a várat és múzeumát azóta is sok turista keresi fel. Műtárgyaink jelentős részét sikerült restauráltatni, ezek 2005–2006-tól szinte új életre keltek. Külön gyűjteményi egységekben – fegyvertár, katonai egyenruha-gyűjtemény, a családi ősgaléria, kincstár, vadászati gyűjtemény – keretében mutatjuk be őket – mondta el az MNO-nak Florian Bayer.
A kurátor hangsúlyozta: a múzeum látogatóinak jelentős százaléka magyar, ezért a téli szünetet követően 2013. március 15-én fogják ismét megnyitni.
Nemzeti kincsek az Esterházy-magángyűjteményben
A Lendület Program keretében a Szent Korona Kutatócsoport egy rendkívül izgalmas munkának látott hozzá. Céljuk, hogy 2016-ban, az utolsó királykoronázás százéves évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeumban egy nagyszabású kiállítás keretében számoljanak be kutatási eredményeikről, ahol a Szent Korona ma még fehér foltokkal teli történetét is megismerhetjük.
Történelmünk tisztelőjeként és kedvelőjeként úgy gondolom, igazi kincskereső munka az övék. Pálffy Gézával, a csoport vezetőjével azért utaztunk el Fraknóra, hogy bemutassa kutatásának egyik első és fontos eredményét.
Florian Bayer kiemelte, az Esterházy Magánalapítvány már több esztendeje fáradozik azon, hogy gazdag gyűjteményét tudományos szempontból is számba vegye, feldolgozza és történeti, művészettörténeti szempontból értékelje. A kurátor úgy véli, a tudományos együttműködés valójában egy határokon átívelő vállalkozás.
– A várban egy közép-európai, osztrák–magyar kulturális örökséget gondozunk. Az itt őrzött egyedülálló műkincsek valódi értékelése csakis ily módon lehetséges és csakis így tudjuk őket a nagyközönség számára hitelesen megismerhetővé tenni – mondta el az MNO-nak Florian Bayer.
A Szent Korona Kutatócsoport munkájáról és a fraknói kincsről szóló cikkünk és videónk a hétvégén jelenik meg.
