2018. június 19.,
kedd, Gyárfás napja

°

tovább

A szemetelő ember

Természetes, hogy a napi robotban megfáradt ember – főleg tavasszal, amikor a növényvilág szinte kicsattan – az erdőre vágyik. Sokan, sokféle okból, sokféleképp járják a természetet. Járják alkalmi kirándulók, szervezett turisták, kilométer-hiányos menetelők, a részletekre (is) figyelő természettudósok, élményvadász természetfotósok, sport- és hivatásos vadászok.

  • 2006.05.13.

Péntek Orsolya, Végh Attila

Véget ért a budapesti könyvfesztivál

Tegnap véget ért a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A háromnapos könyvünnepet minden évben a könyv és a szerzői jog világnapjához, Shakespeare és Cervantes halálának napjához, április 23-hoz igazítják. A fesztivál díszvendége az idén a Budapest Nagydíjban részesült Jorge Semprún és a spanyol nyelvű irodalom volt.

Végh Attila

Napjainkra a kommersz diadalmaskodott

A hazai szellemi életet vizsgáló interjúsorozatunk Tornai Józsefhez ért. Vele beszélgetünk arról, hogy mi a hagyomány szerepe a művészetben, hogy a gondolkodás hogyan halt ki a fogyasztói ember életéből. A beszélgetés mélyebb „üzenete” az, hogy mit tehetnek a jobb sorsra érdemesek, akik bár érzékenyebbek, mégis azt kapták a sorstól, hogy életüket abban a nagy hűtőszekrényben éljék le, amit eufemisztikusan civilizált, posztindusztriális társadalomnak nevezünk.

E-mailen szólott Zarathustra

Mindenki, aki költő vagy író, előbb-utóbb fölteszi magának a kérdést: kinek írok én valójában? A sokféle lehetséges válasz közül a két szélső: mindenkinek, senkinek. Első ránézésre úgy vélnénk, hogy aki mindenkinek ír, az hülye, hiszen a plebs tetszését keresi, aki pedig azt hangoztatja, hogy senkinek sem ír (ezt általában a gőgös írók úgy fogalmazzák: „én magamnak írok”), az hazudik.

  • 2006.04.08.

Költészet és politika

Horatius az ódák harmadik könyvének ötödik, Regulus című versét Augustusnak ajánlotta. Augustus – ahogy minden uralkodó – tudta: nagyon fontos, hogy a költők ódákat zengjenek tetteiről, hiszen ez őrzi meg őt az utókornak. És az általában alacsony sorból származó költőknek is szükségük volt erre a kapcsolatra, hiszen megélhetésükhöz patrónus kellett.

  • 2006.04.02.

Rabszolgák társadalma

„Végtére is mindenkinek joga van hirdetni saját véleményét, hiszen – ahogy a francia forradalomban – a lefejezettek mind egyenlők.
A kultúra végállomás ez: a demokratikus gondolattalanság, a tévéműsorok sms-csíkjai, „a nép hangja” (...). A tömegek lázadása lezajlott.”

  • 2006.03.23.

Áll az alku?

„Bármilyen konkrét tudás nem hogy nem szükséges, de egyenes árt. Zavarja az alacsony röptű döntési folyamatot. Ehhez a játékhoz tehát hülyének kell lenni. Jó, hát hülye akad elég ebben az országban, ezt tudjuk. (Empirikus adat.) Nem is ezzel van a baj. Hanem a résztvevők érzelmi hangoltságával.”

  • 2006.03.19.

Végh Attila

Előretört a Hír TV

Március 31. és április 2. között rendezik meg Pécsett a hazai televíziózás legnagyobb seregszemléjét, a Kamera Hungária 2006 – Televíziós műsorfesztivált. Mindezt tegnap jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyen Szirtes Tamás rendező, a fesztivál zsűrielnöke, Kunszt Márta, Pécs alpolgármestere, Szilágyi G. Gábor, a TVR Hét főszerkesztője, Csermely Ákos, a Kamera Hungária elnöke, Somlyai Dóra, a Pannon kommunikációs igazgatója és Kovács György, az ORTT elnöke vett részt.

Végh Attila

Ma nem kockázat nélküli valamit kigondolni

A szellem emberének legegyszerűbb, mégis legtalálóbb meghatározása: olyan ember, aki mindig pontosan tudja, mi történik vele. Makovecz Imre olyan alkotó, aki kritikusan figyeli a világot, és – mivel a távlati viszonyítási pontot sosem téveszti szem elől – mindig tudja, mi történik vele. S mivel egy országban mindig az történik, ami a szellem embereivel történik, ezúttal őt kérdeztük meg, milyennek látja a hazai szellemi életet.