A téves burkini és a Fidesz főgonosza – 2016 kifejezései

2017. január 1., vasárnap 17:38, frissítve: péntek 22:23

Ahogy 2015 végén, most is összeállítottuk listánkat. A gyűjtésnél fontos szempont volt, hogy az adott évben született, ismertté vált vagy felkapott kifejezések önmagukban felidézzenek egy – lehetőleg nagy horderejű – ügyet. Vannak olyan szavak, szófordulatok, amelyek a gyorsan jött népszerűség után hamar eltűntek, és olyanok is, amelyekkel valószínűleg a következő esztendőkben is találkozunk. Nem minden fontos közéleti eseményhez kapcsolódik kifejezés, például az amerikai elnökválasztással kapcsolatban nem tudunk olyat említeni, amely megfelelne a kritériumoknak, és fájóan hiányzik egy frappáns szó vagy szófordulat a metrófelújítás és a buszpótlás körüli cirkuszra is. Talán majd 2017-ben, addig is itt vannak az elmúlt év kifejezései.

Túltolt bicikli

2016 első hónapjainak egyik meghatározó szófordulatát Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szolgáltatta. Az oktatás központosítása kapcsán fogalmazott úgy az egyik tévécsatornának, hogy „túltoltuk a biciklit egy kicsit”. A túltol ige már több mint fél évtizede jelen van a szlengben: „túltolta a szilvesztert” (nagyon berúgott), „túltolta a napozást” (leégett), sőt egyszerűen csak „néha túltolja” (néha túlzásba esik). A „túltolta a biciklit” kifejezést a „túllőtt a célon”, esetleg az „átesett a ló túloldalára” helyett használjuk. A köznyelvben ez is évek óta jelen van, a politikában sem Balog Zoltán honosította meg: 2015-ben például Deutsch Tamás fogalmazott így egy interjúban. A szófordulat azért lett mégis 2016 egyik kifejezése, mert a tárcavezető ezzel ismerte el először, hogy nincs minden rendben az oktatás központosításával. A túltolt bicikli a tiltakozások egyik jelképévé vált, sőt a tüntetők kerékpárcsengős megmozdulás szervezésébe kezdtek, és számos politikus nyilatkozatában is szerepelt a kifejezés.

A központosított oktatás témájával kapcsolatban szerintem az egyik legszellemesebb szó a krétarejtegetés. Az állítólag igen széles körben alkalmazott módszer lényege, hogy az iskolák a hivatalosan bevallottnál nagyobb készlettel rendelkeznek krétából, egyéb fogyóeszközökből, így talán ki tudják húzni addig, amíg a bürokrácia kegyeskedik jóváhagyni a beszerzést.

Lakáslottó

Márciusban dobta be a köztudatba a nemzeti otthonteremtési közösség ötletét a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A köznyelv hamar lakáslottóként kezdte emlegetni a vásárlói klubokra – más néven fogyasztói csoportokra – emlékeztető közösségek konstrukcióját. A téma mára háttérbe szorult. Megjegyzés: a nok kisbetűs, hiszen a nemzeti otthonteremtési közösség önmagában nem tulajdonnév.

Közpénz jelleg

Óriási visszhangja volt kora tavasszal annak, hogy az Országgyűlés korlátozta a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az emlékezetes magyarázat szerint a jegybanktól kapott pénz nem közpénz, hanem magánpénz, mert az alapítványokba kerülve elveszti közpénz jellegét. Az Alkotmánybíróság másként látta. Később a Fidesz frakcióvezetője is hátrébb lépett, kijelentve: nem kellett volna azt mondania, hogy az alapítványi pénzek elveszítik közpénz jellegüket. Nyilván ő sem számított arra, hogy a szófordulat ilyen szédületes pályát fog befutni, arra pedig végképp nem, hogy a focidrukkerek rigmust írnak majd belőle.

 
Fotó: Justin Tallis / Europress/AFP
 

Brexit

Az év egyik legfontosabb politikai eseménye volt az Egyesült Királyságban az uniós tagságról tartott júniusi népszavazás. Ha máshogy alakul az eredmény, a brexit szó néhány év alatt valószínűleg kikopott volna a köznyelvből, így viszont 2016 egyik legtöbbet emlegetett kifejezése lett. És megjelentek a brexit előtagú összetett szavak is: brexitnépszavazás, brexittárgyalás, brexitminiszter. Egy év eleji írásban foglalkoztunk azzal, hogy magyar szövegkörnyezetben miért a kis b-s írásmódot használjuk.

Burkini

A nyár slágerszava. A ruhadarabot és a szót is Aheda Zanetti ausztrál divattervező alkotta meg, sőt az ő cége védette le a Burkini és a Burqini márkanevet. A burka és a bikini szóból alkotott elnevezés azonban megtévesztő: a burkininek semmi köze a burkához. Utóbbi egy zsákszerű ruhadarab, amelyet a normál ruha felett hordanak; a teljes testet fedi, és a nikáb nevű kendővel, illetve a csador és a dzsilbáb elnevezésű leplekkel ellentétben az egész arcot eltakarja, még a szemet is háló mögé rejti. Ehhez képest a burkini teljesen szabadon hagyja az arcot.

Méltatlan

Ezzel a szóval jellemezte a Nemzeti Választási Irodánál történt kopaszbalhét Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János kancelláriaminiszter és Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató is. Bizonyára nehéz feladatot jelentett a megfelelő kifejezés megtalálása a megszólalásokért felelős csapatnak. Az embernek erről eszébe juthatnak Mátyás király feladatai, amelyeket a bíró okos lányának adott: vigyen is ajándékot, ne is, köszönjön is, ne is…

Pokémon Go

Ugyancsak a nyáron robbant be a köztudatba a Pokémon Go név, a virtuális élvezetek terjedésének egy újabb jelképe. Aztán amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is múlt az őrület. Ennek talán nem csak azért örülhetünk, mert szörnyen néz ki leírva, hogy „Pokémon Gó-zik”.

Sajtburesz

A riói olimpián meglepetésre bronzérmet szerző fiatal úszó, Kenderesi Tamás a 200 méteres pillangóúszás döntője után nyilatkozta azt, hogy ráférne pár sajtburesz. A sportolóval foglalkozó írásoknak, nyilatkozatoknak, felkonferálásoknak hetekig szinte nélkülözhetetlen eleme volt a sajtburesz szó. Sőt gyorsétteremláncok is lecsaptak a Kenderesi jelentette lehetőségre, ami miatt a Magyar Olimpiai Bizottság pert helyezett kilátásba. A sportolót később az egyik lánc leszerződtette reklámarcának.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, és bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”. Ajánljuk korábbi írásainkat.

Ne krokodilozzá meg!

A felszólítás nem egy „Ne fürgyé le!” típusú beszélgetés során hangzott el, hanem a közszolgálati televízió egyik reggeli műsorában nyáron. Annak ellenére kapott helyet a listán, hogy kevéssé ismert kifejezés – ugyanis remekül szimbolizálja, hogy a köztévé sokszor a bulvárcsatornák színvonalát tekinti mércének.

Voldemort-ügy

Augusztus óta még a Harry Potter-analfabéták – mint e sorok írója – is nevesíteni tudnak egy figurát a regénysorozatból a címszereplő mellett. Sőt többségük azt is megtanulta, hogy Voldemort a főgonosz – ellentétben a nevét kölcsönző Mengyi Rolanddal, aki sokak szerint csupán kishal. Ahogy minden valamirevaló főgonosznak, a Harry Potter-univerzum mágusának is van r a nevében. Mint a Wikipédia-szócikkből kiderül, a Voldemort szónak nincs jelentése, de bizonyára nem véletlen, hogy a vége a halál szó francia alakjával, a mort-ral egyezik meg, ráadásul a szerző szerint az utolsó t franciásan néma marad.

Letelepedésikötvény-biznisz

Az ügylet régi, de az idei évben került igazán előtérbe. A kiválasztott, főként offshore cégek busás haszna még nem volt elég ahhoz, hogy felszínre hozza a témát, kellett hozzá a migránskampány és a kötvényüzlet között feszülő ellentmondás, a kormány szilárd ragaszkodása a konstrukcióhoz, illetve a Fidesz és a Jobbik közötti adok-kapok az alkotmánymódosítás kapcsán. A letelepedésikötvény-biznisz szó rengeteg hírben, cikkben szerepel, és gyakran helytelen formában, „letelepedési kötvénybiznisz”-nek írják. Pedig ez tipikus mozgószabályeset. Az utóbbi forma olyan, mint a „kürtős kalácskuckó” a „hullámos papagájeledel” vagy a „csuklós buszvezető”.

Pharaon professzor

És ha már a vagyonos bevándorlóknál tartunk, nem lehet kihagyni a felsorolásból „Pharaon professzort”, noha ő nem letelepedési kötvénnyel jelent meg Magyarországon. Azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök így említette a titokzatos üzletembert, a többi politikus és a sajtó is előszeretettel használja az elnevezést. Érdekesség, hogy a név Ghaith Pharaon formában jelent és honosodott meg a köznyelvben, de lehet, hogy nem is ez a helyes forma. Már az is nagy kérdés, hogyan kell ejteni: ghait, gájt vagy gajsz; pharaon, faraon, szráún vagy fráún? No de az úriember körül csak úgy sorakoznak a kérdőjelek, miért pont a neve lenne egyértelmű? Arról nem is beszélve, hogy a „professzornál” sokkal ismertebb Moammer Kadhafi – eredetileg Kaddzáfi – esetében is a kiejtést igazítottuk a rögzült írásmódhoz.

Kényszerbetelepítés

Már 2015-ben használták a szót, de vitathatatlanul a most mögöttünk hagyott esztendőben futott be szédületes karriert. Ez az a kifejezés, amelyet az év során talán a legtöbbször kaptunk az arcunkba – olykor a szintén emlékezetes „Tudta?” kérdéssel együtt. Nem véletlenül vált ez a kampány jelszavává, hiszen a benne szereplő kényszer szó már önmagában negatív érzéseket kelt. A fantomharcnak is tekinthető ügy végül elbukott, ami talán azt is jelzi, hogy sokan megcsömörlöttek a totális kampánytól. Úgy látszik, nem csak az oktatás biciklijét sikerült túltolni.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.