Elrablásra kerül és más verbális szörnyetegek

Dominka Ede Harald

Dominka Ede Harald

2016. augusztus 13., szombat 18:00

Ismerős a felhasználásra kerül, bemutatásra kerül, megrendezésre kerül, elintézésre kerül, megtárgyalásra kerül stb. szerkezet? Na és kedves ismerős? Valószínűleg nem.

Ezek a verbális szörnyetegek – ahogy George Orwell nevezett hasonlókat – a jogi szaknyelv kereteiből kitörve árasztották el a médiát, azon keresztül mindennapi nyelvhasználatunkat. De valójában mi a probléma velük?

E cikk megírására három apropó indított: a legfontosabb az, hogy túl gyakran szembesülünk velük, és akár ettől is válhattak szörnyekké a szemünkben. A másik kettő pedig extrém egyedi eset. Az egyikben buszpályaudvarhoz tartozó fákra rajzszögekkel rögzített fecniken lehetett olvasni, hogy az ott tárolt biciklik „elszállításra kerülnek”. Később leírom, mi zavart ebben. A másik pedig ismert politikusunk száján böffent elő: „magas rangú katonai, illetve civil vezetők tűntek el, illetve kerültek elrablásra”.

Orwell szemléletes megnevezése mellett előfordult a dagályos, bombasztikus, körülíró, terpeszkedő, terjengős, funkcióigés jelző is e szerkezetre, a lényegen nem sokat változtat az, hogy melyiket alkalmazzuk rájuk. Ugyan tény, hogy nem szépek, és magyartalannak is érezhetjük őket, az elsődleges szempont a használhatóság.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes? A -stul-/stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról és sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Korábbi írásainkat itt találja.

A 2005-ös Nyelvművelő kéziszótárban Grétsy László és Kemény Gábor – felboncolva a szörnyet – azt írja, hogy egy -ás, -és képzős elvont cselekvésnévből és a kerül segédigei szerepű igéből áll. Divatszó, személytelen szerkezetek alkalmazására. Mivel a kifejezés valódi tartalma a cselekvésnévben van, egyszerűbb és természetesebb ez: felhasználják, bemutatják, megrendezik, elintézik, megtárgyalják, ne adj’ Isten, elrabolják. Ha tudható, kiről van szó, akkor tegyük ki a határozott alanyt, például ezt az ügyet elintézi a vezérigazgató.

Jó eséllyel az orwelli újbeszélről van itt szó, azaz a szegényes szókincs és a lebutított nyelvtan következményéről. Használója igyekszik olcsón megúszni, nem tör a fogalmazás magasságaira, ahonnan azonban többet lehetne láttatni a szöveg befogadójával. Neki így több energiabefektetésébe kerül az értelmezés –  állítja kutatásra alapozva Heltai Pál és Gósy Mária. Bizonyították azt is, hogy nem mondható elsősorban ludasnak a külföldi hatás, az igénytelen fordítás. Más oka lehet e szerkezetek nyakra-főre használatából adódó helytelenségnek, ez pedig a szenvedő igeragozás (-tatik, -tetik) kiszorulása a nyelvünkből – az ennek helyére benyomulás tanúi vagyunk. Az elején említett, „elszállításra kerülő” biciklikre figyelmeztető cetli láttán arra gondoltam, hogy az eddig említett magyarázatok mellett valami mással is előtérbe tuszkoltuk a szörnyeteget. A buszpályaudvar alkalmazottai valószínűleg azt gondolták, hogy a „bicikliket elszállítjuk” kijelentés nem elég erőteljes, erre csak legyintenek a kerékpár-tulajdonosok. Inkább bíztak az „elszállításra kerülnek” személytelen, ellentmondást nem tűrő tény erejében. Vagyis nem álljuk a szavunkat, üresen fenyegetőzünk. Szavaink nem jelentik azt, amit, fecsegéssé silányulnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.08.13.

A szerkesztő ajánlja

Stier Gábor

Nyugat-Európa a csecsen maffia szorításában

Két évtizede Európa még keblére ölelte a szabadságukért küzdő csecseneket. Azóta változott a róluk alkotott kép.

B. Kovács Gergely

A készülő harang olyan, mint egy matrjoskababa

Ahol tojásból, cukorból, mosott agyagból és emberi hajból készül a köpeny – az ország egyetlen öntödéjében jártunk.

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.