Mit jelent az, hogy béke?

Dominka Ede Harald

Dominka Ede Harald

2017. július 30., vasárnap 12:20, frissítve: kedd 17:25

Mi, akik béke idején születtünk és nőttünk fel, rémítő idegenséget érezhetünk, ha háborúval ijesztgetnek minket. Számunkra a háború fogalmához tartozik a távolság időben vagy térben, hiába hullottak a szomszédban a bombák a délszláv háborúkor, hiába éreztük a feszültséget a fejünk felett a hidegháború alatt. Az utóbbi hegeit mostanság kapargató gesztusok, a szíriai háború, az észak-koreai rakétakísérletek, a terrorakciók nyomán a pápa harmadik világháborúról beszél. Noha nincs szőnyegbombázás a közvetlen környezetünkben, régóta ismerjük a sztálinista diktatúra sajátosságait, hosszú évek óta nem kapjuk fel a fejünket az arab világban folyó háborúskodás hallatán. Lehet, hogy igaza van.

De félni, megijedni, sőt megrökönyödni nem igazán kellene, mert ha újszerű is nekünk, sokkal inkább ez a természetes, mint a béke – emlékeztet Kant –, pontosabban ha nem is a tényleges háború, de az azzal való folytonos fenyegetés. Vagyis a háború nem a ritka rossz, amely betör a békébe, még csak nem is kiegyenlítő erő, nincs itt jin és jang. A béke inkább hasonlítható az egyén boldogságához, mely Popper Péter szavával az életünket egy-egy pillanatra bevilágító jelzőfény.

„Földobom a szobámban, hogy világítson, mint egy szalonrakéta” – írja a béke szón ábrándozó Kosztolányi az első világháború végén. De a Bibliát lapozgatva is a háború vagy háborúskodás aktuális hiányaként neveztetik meg a béke, békesség. Kant előbbi gondolatát az 1795-ben megjelent Az örök béke című esszéjében olvashatjuk. Nem a filantróp világbékéről van szó benne, mint a szépségkirálynők bugyuta csacsogásában, hanem jogi szerződésről értekezik. A címet egy holland fogadós cégtáblájáról vette, amelyen Az örök békéhez felirat szatirikusságát egy ráfestett temető képével hangsúlyozták.

De elképzelhető, hogy ne csak a túlvilágon nyugodhassunk békében? Az Imagine című John Lennon-dal éppen ezt teszi. A Kant emlegette szerződéssel meg az a baj, hogy a „Királyok játéki” (Barcsay Ábrahám), azaz a háborúk, de a béke megkötésének lehetősége is ugyanazon kezekben van, s e kezek birtokosai szükségképpen nem rendelkezhetnek a Platón áhította filozófus államvezetők képességeivel, „mert a hatalom birtoka az ész szabad ítéletét kikerülhetetlenül megrontja” – állapítja meg Kant. „A béke helyett, kérlek szépen, / Nem őket kellene megkötni”? – ironizál Tóth Árpád.

A béke elérése mellett a szó eredete is kérdéses – állítja az etimológiai szótár. Feltételezi a származékszavak alapján, hogy elsődleges jelentése nyugalom, lelki béke. Kosztolányi szerint a XVI. századi Virginia-, Jordánszky- és Debreceni kódexben már szerepel a szó. Majd a XVII–XVIII. század fordulóján megrövidítették egy betűvel, mivel az -e végződést az egyes szám harmadik személyű birtokos személyjelnek vélték, mintha nem is lehetne az enyém a béke, hanem csak valaki másé, így Széchenyi István is bék-kötésről írt. Az értelmező kéziszótár a fentiekhez hasonlóan valamely rossz jelen nemléteként definiálja: „békét hagyni mindenkinek, senkit nem bántani”. Illetve ez is hozzátartozik: „nyugalmas és biztos állapot a polgári társadalom tagjai között, midőn egymás jogait sértetlenül hagyják”.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22.

A szerkesztő ajánlja