Orbán Viktor nyugdíjazná a startupot

Póla Gergely

2017. február 22., szerda 20:53, frissítve: szombat 23:53

Jó lenne, ha a nyelvészek kiötlenének valami magyar kifejezést – mondta a startup szóval kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakát megnyitó felszólalásában. A szándék üdvözlendő, kérdés, tíz év után sikerül-e megtalálni azt a magyar kifejezést, amely kiállja a gyakorlat próbáját.

A technikai, gazdasági, társadalmi és egyéb változások folyamatosan új idegen kifejezéseket hoznak a magyar nyelvbe. Ez így volt száz éve, és így van ma is. Sok idegen szó azonban hangzása, írásmódja miatt nem illeszkedik a nyelvünkbe. Ezek egy jó részét idővel egyszerűen lefordítjuk, vagy találunk helyettük valamilyen frappáns magyar megfelelőt, másoknak pedig az írásmódját, illetve a kiejtését igazítjuk a nyelvünkhöz. Vannak azonban olyan kifejezések, amelyek ellenállnak a kísérleteinknek, és – egy ideig legalábbis – megmaradnak idegen formában, sőt sokszor még azelőtt kikopnak a használatból, hogy változáson mennének át.

Az idegen szavak remek lelőhelye a számítástechnika, ahol mindegyik esetre bőven találunk példát. Az egér tipikus tükörszó, és meglehetősen népszerű: ma már senki nem hívja mouse-nak az eszközt, mint a kilencvenes évek elején. Az internet magyar megfelelőjének szánt világháló szó nem fordítással keletkezett. Széles körben elterjedt, és egyenértékűvé vált az idegen eredetű formával, de felváltani valószínűleg nem fogja, mert az internet azonos írás- és ejtésmódja, illetve ismerős alkotóelemei miatt nem számít annyira idegen szövetnek a magyar nyelv testében. Az angol software szónak jóformán csak az írásmódját igazítottuk a magyarhoz, a cursor szónak az ejtését is – eredetiben körszörnek mondják –, a wifinek pedig csak az ejtését, vájfájról. (Elképzelhető, hogy később a w-t is v-re cseréljük.) A headset tipikus példája azoknak a kifejezéseknek, amelyeket sem lecserélni, sem magyarosítani nem sikerült – eddig –, a floppy szóval kapcsolatban pedig addig bizonytalankodott mindenki, hogy a flopi, a floppi vagy a hajlékonylemez legyen a befutó, míg végül már nincs is szükség rá.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.

Az üzleti életből ugyanígy lehet példát hozni mindegyik esetre. Óriási a magyarítatlan kifejezések halmaza, amelybe a startup mellett beletartozik a hub, a know-how, a hedge fund, az offshore is. A startup nagyjából egy évtizede van jelen a magyar nyelvben, 2008-ban már Startup Underground elnevezéssel rendezvényt tartottak hazánkban. A kifejezést egyébként sokan tévesen a technológiai cég, illetve az induló mikro- vagy kisvállalkozás jelentéssel azonosítják, holott a startupok az utóbbiak részhalmazai. Még csak nem is feltétlen kell az informatikában tevékenykedniük. Fő ismérvük a termék-, szolgáltatás- vagy működési innováció, illetve a jelentős növekedési potenciál. A „növekedést ígérő innovatív mikrovállalkozás” kifejezést jóindulattal sem lehet frappánsnak nevezni, és a neten keresgélve úgy tűnik, egyelőre senki nem talált jobbat az angol eredetinél. A felhasználók „áldásos” tevékenysége miatt tengernyi sületlenséggel elárasztott Szómagyarító portálon olvashatunk egy-két szellemes ötletet, ilyen a felindulonc és a rügylet, de több mint kétséges, hogy ezek széles körben elterjednek.

Csak remélni tudjuk, hogy Orbán Viktor felhívásának inspiráló hatása lesz. És azt is, hogy – ha már nyelvészkedünk – a miniszterelnöki szövegírók megtanulják, mi a különbség a bruttó hazai össztermék és a bruttó nemzeti össztermék között.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.