Papíron bármelyikünk lehagyja Phelpst

2016. augusztus 8., hétfő 18:58

Egyes beszámolók szerint az amerikai úszófenomén bő két nap alatt tesz meg 100 métert. Miért írnak ilyet? Összeszedtük, milyen veszélyek leselkednek az olimpiáról író kollégákra.

A labdarúgó-Eb-ről szóló anyaghoz hasonlóan ezt az írást is érdemes a rendezvény nevével kezdeni. Ahogy arról már többször is szó volt, nagybetűvel csak a hivatalos nevet kezdjük, minden más írásmód kisbetűs. A sportesemény hivatalos neve XXXI. Olimpiai Játékok, tehát a 2016-os olimpiai játékok, a 2016-os nyári játékok, a riói olimpiai játékok és a többi megnevezés kisbetűvel írandó.

Térjünk ki a helyszín nevére is egy bekezdés erejéig. A Rio de Janeiro név az esetek többségében helyesen szerepel, szerencsére elenyészően kevés alkalommal fordul elő a nagy D-s írásmód, pedig az újságírók gyakran hasraütés-szerűen kezdik kis- vagy nagybetűvel az idegen nevek névkiegészítőjét. Picit bonyolultabb a toldalék kapcsolása a város nevéhez. Az egyértelműen kiderül a szabályzatból, hogy a ragot és a jelet kötőjel nélkül, a képzőt kötőjellel fűzzük a több különírt elemből álló nevekhez – a New Yorkban és a New York-i kifejezést talán az emberek többsége le tudja írni helyesen. No de Rio de Janeiro nem csak a szennyezettség és a bűnözés miatt problémásabb eset, mint New York. A szabályzat azt mondja, hogy a szavak végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, illetve ő-t írunk az olyan toldalékos vagy utótaggal ellátott alakokban, amelyekben ezek a szó végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő. Kérdés, van-e értelme beszélni magyar kiejtésről egy brazil település portugál írásmódú nevének esetében. Álláspontom szerint nincs, ahogy José Mourinho labdarúgóedző nevének [murinyu] kiejtését is illik tiszteletben tartani – a témáról bővebben itt írtunk. Ha igényességre törekszünk, figyelembe vesszük, hogy a kiejtés nem [zsanéjró], hanem [zsanéjru], és nem nyújtjuk meg írásban a kifejezés végén álló o-t: Rio de Janeiroban, Rio de Janeiro-i.

A tizedes tört meg a többiek

A csapat- és játékospárosítások leírásánál arra figyeljünk, hogy a nevek közé nagykötőjelet kell tenni, tehát nem Szerbia-Magyarország, hanem Szerbia–Magyarország mérkőzéssel kezdődött férfivízilabda-csapatunk szereplése. Ha többelemű nevek is szerepelnek a szövegben, a nagykötőjelet érdemes szóközzel elválasztani a szavaktól: a Szász Emese–Lauren Rembi szövegnél sokkal elegánsabb a Szász Emese – Lauren Rembi forma, hiszen itt nem tapad egymásra a két keresztnév.

Végezetül térjünk rá az eredmények helyes írásmódjára. Az egymás elleni eredményeknél – amint a Tanuljunk fociul! című anyagban is írtuk – kettőspontot vagy kiskötőjelet teszünk a számok közé. Az előbbi olyan sportágakban használatos, amelyekben valamilyen fix pontszámot, gólszámot, játszmaszámot kell elérni, ahol „bármilyen” eredmény kialakulhat, ott kötőjelet írnak az újságírók. A vívás is az előbbi csoportba tartozik, bár az időkorlát miatt nem feltétlenül érik el a 15 tust, Szász Emese is 10:6-ra győzte le ellenfelét az elődöntőben.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes? A -stul-/stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról és sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Korábbi írásainkat itt találja.

Ahol nem pontokért, gólokért, kosarakért vagy tusokért folyik a küzdelem, hanem centiméterekért, kilogrammokért vagy másodpercekért, ott arra kell figyelni, hogy a mértékegységeket vagy kiírjuk, vagy a hivatalos rövidítésüket használjuk: kilogramm, kg, esetleg kiló, de nem k; óra vagy h, de nem ó; perc vagy min, de nem p; másodperc vagy s, de nem mp vagy sec. Fontos még, hogy a mértékegység előtt mindig szóköz van – lehetőleg nem törő szóköz –, utána pedig sosem teszünk pontot, azaz a 100m és a 100 m. forma is hibás, a helyes változat a 100 m írásmód.

Sporttal kapcsolatos írásokban a leggyakoribb hiba a magyarban nem létező tizedespont használata. Az angolszász országokban a tizedes törteket ponttal választják el – a vesszőt az ezresek tagolására használják –, ezeket a számokat magyar szövegbe átemelve „le kell fordítani”. A szabályzat 274. pontja így fogalmaz: „A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük”, a 293. pedig ezt írja: „A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk”. A tizedespont átemelése hibának számít, még akkor is, ha kisebb a félrevezetés esélye, mint amikor a billion szót – ugyancsak mechanikusan – billióra fordítják. A szöveg hitelességét is rontja.

A tizedesvessző helyes használata az időeredményeknél is fontos, hiszen magyarban pontot az óra és a perc közé teszünk – az új szabályzat már a kettőspont alkalmazását is megengedi –, azaz a 2.01 jelentése két óra egy perc, a 2,01 jelentése pedig két egész egy század másodperc. Azaz ha azt írjuk, hogy Michael Phelps 50.22-t úszott, az azt jelenti, hogy szegény több mint két teljes napig kínlódott a 100 méteren. Ennyi idő alatt a legendás Éric Moussambani talán a Balatont is átússza – persze csak ha nem fullad bele, mint kis híján az 50 méteres medencébe a 2000-es olimpián.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.