Dilemma a Rubiconnál

Pilhál György

2017. január 10., kedd 14:53

Arról nem írnak a korabeli krónikák, hogy azon a január 10-én – Krisztus előtt 49-ben – is hasonló zimankó volt-e, jég borította-e a Rubicont, vagy sem. Persze végül is lényegtelen, hisz Iulius Caesar nem emiatt toporgott az apró itáliai folyó partján – azon vívódott a vezér, seregestül lépjen-e át a túlpartra, vagy tartsa tiszteletben a törvényt, és katonáit hátrahagyva menjen tovább Rómába a közelgő konzulválasztásra. Aki odafigyelt a történelemórán, ismeri a folytatást: Caesar a katonai megoldást választotta („A kocka el van vetve”), már csak azért is, mert magánemberként lett volna félnivalója korábbi önkényeskedései miatt; azok töredékeiért is súlyos ítélet várhatta. Caesar tehát „átlépte a Rubicont”, és ha már törvényt sértett, mindjárt el is foglalta Rómát, legyőzte a rivális Pompeius seregét, lefoglalta az államkincstárat, majd kineveztette magát konzulnak. (Ma ezt puccsnak mondanánk.)

Tanulságos a folytatás. Caesar rövid idő alatt rendet tett a válságkorát élő köztársaságban, megmutatta, hogy nemcsak hadvezérként, hanem államfőként is rendkívüli tehetség. Megszüntette a birodalomban elhatalmasodott zűrzavart, alapjaiban reformálta meg a közigazgatást és a gazdaságot. Népszerűsége csúcsán azonban már a látszatra sem adott, fittyet hányva arra, hogy Róma formálisan még köztársaság, fölvette az élethosszig szóló diktátori címet. Hiszen a valóságban úgyis minden hatalom az ő kezében összpontosult… A végjátékot („Te is, fiam, Brutus?!”) nem részletezem, ki ne ismerné. A diktátorok gyakori végzete őt sem kerülte el. Ahogyan majd az őt követő császárok legtöbbjét sem évszázadokon át. Nehéz pálya.

A Rubicon-dilemma mai emléknapja (január 10.) jó alkalmat kínál elmélyülésre a cézári pályával kacérkodóknak, akik ma is rendre ott vívódnak a maguk „Rubiconja” előtt. Nincs visszaút.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.01.10.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.