Cukorbetegen sportolna? Segítünk elkezdeni!

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2016. április 28., csütörtök 20:53, frissítve: csütörtök 20:53

A sport nemcsak a diabétesz megelőzésében játszik fontos szerepet, hanem a betegség súlyosbodását és komplikációinak kialakulását is segít megelőzni. Viszont nem mindegy, hogyan kezdünk hozzá.

A rendszeres testmozgás a cukorbetegek életében kiemelten fontos, mivel két alapvető fiziológiai változást is előidéz. Egyik fontos hatása a vércukorszint abból adódó csökkenése, hogy az intenzívebb izommunkához a szervezet a leggyorsabban hozzáférhető energiaforrást, a vérben lévő cukormolekulákat veszi igénybe, ezek „égnek el” az izmokban.

Ha az edzés ezek felélése után is folytatódik, akkor a test már kénytelen az energiaraktárak szerepét betöltő zsírszövetekhez nyúlni, ami szintén jótékonyan hat a szervezetre, már csak azért is, mert segít a fogyásban. Mindez a II-es típusú cukorbetegeknek rengeteget számít, életminőségüket nagyban javíthatja. A nagyobb tömegű izmok ráadásul még több szabad cukrot tudnak felvenni a vérből, ezáltal még hatékonyabban csökkentik a vércukorszintet.

Ok és okozat

Amikor diabéteszről van szó, mindig tisztázni kell, hogy melyik típusával foglalkozunk. Sosem szabad elfelejteni, hogy cukorbetegség néven két teljesen különböző, legfeljebb néhány tünetében hasonlító betegséget szokás emlegetni. Az I-es típusú vagy régi nevén fiatalkori cukorbetegség a hasnyálmirigy belső elválasztású részének a betegsége, amely miatt az kevés vagy semennyi inzulint nem képes termelni. Utóbbi anyag a szénhidrát-anyagcserében központi szerepet játszó hormon, pótlásáról muszáj gondoskodni: ez általában inzulininjekció beadásával történik.

Míg az I-es típusú diabétesz okai jórészt ismeretlenek, addig a II-es típusú cukorbetegség általában a helytelen életmód miatt alakul ki, és gyakran párosul elhízással. Enyhébb formájában a beteg állapota gyógyszeres kezelés nélkül is szinten tartható, de drasztikus életmódváltásra van szükség: szénhidrátban szegény étrendre és testmozgásra.

Elmélet és gyakorlat

A testmozgás tehát nagyon sokat segít a cukorbetegség kordában tartásában. Csakhogy az újonnan diagnosztizált diabéteszesek jó eséllyel már nagyon régen nem végeztek komoly edzésmunkát – hiszen egyebek mellett ez is segíthette a betegség kialakulását. Épp ezért a WebMD szakértői készítettek egy listát, amely az edzeni kezdő cukorbetegeknek összefoglalja a legszükségesebb tennivalókat.

Az első lépés mindig annak átgondolása, hogy az érintettek milyen testmozgásokat kedveltek ifjabb korukban, esetleg gyerekként. Emellett azt is érdemes számba venni, hogy volt-e valaha olyan mozgásforma, amelyet mindig is ki akartak próbálni, de akkor fontosabbnak tűnő okok miatt végül nem vágtak bele. Lehet ez jóga, úszás, futás vagy bármi egyéb.

A következő tennivaló – még az első mozdulat megtétele előtt – a kezelőorvossal való konzultáció. A doktort a kiválasztott edzéstervről mindig tájékoztatni kell, annak mikéntjére és mértékére úgymond engedélyt kell tőle kérni. Meg kell kérdezni azt is, hogy szükséges-e edzés közben rendszeresen ellenőrizni a vércukorszintet, ha pedig igen, akkor nem szabad otthon felejteni az erre szolgáló mérőműszert. És persze azt a magas szénhidráttartalmú elemózsiát sem, amely az esetlegesen leeső vércukorszint emelésére szolgál. Fontos az is, hogy aki korábban nem edzett, az mindenképpen óvatosan kezdjen neki: először tíz perc is elegendő. Ezt az időtartamot célszerű növelni napi fél órára, vagy ha ez már nem megterhelő, akkor akár ennél is többre.

Diabétesznél nagyon fontos figyelni arra, hogy az edzés intenzitása megfelelő legyen. Ennek mértékét onnan ismerjük meg, hogy a tréning végére elfáradunk, közben leizzadunk, kimelegszünk, felgyorsul a légzésünk és a szívverésünk. Ugyanakkor ha lihegni kezdünk, az már sok. Érdemes a beszédtesztet alapul venni: ha edzés közben rendesen tudunk beszélni, tehát nem kapkodjuk a levegőt, nem válik beszédünk érthetetlen halandzsává az erőlködéstől, akkor nem vittük a mozgást túlzásba.

Kulcsszerepben a lábbeli
A cukorbetegeknek különösen figyelniük kell lábuk egészségére, a diabétesz ugyanis károsíthatja az idegeket, ami miatt úgynevezett perifériás neuropátia alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy különösen az alsó végtagban romlik az érzékelés, nehezebben vesszük észre a fájdalmat, a hőt. Emellett a betegség a vérkeringésre is rossz hatással lehet, a végtagokban lassulhat a vér áramlása, ezáltal például a sebgyógyulás is károsodást szenvedhet. Emiatt a diabéteszesek számára különösen fontos a tökéletes lábbeli, hiszen így megelőzhetők a lábat érintő komplikációk.

Cukorfaló izomzat

A cukorbetegeknek a nagyobb izmok fentebb említett fokozott cukorfelvevő képessége miatt előnyösek az erősítőgyakorlatok. Emiatt az edzéstervbe heti egyszer-kétszer érdemes súlyzózást vagy elasztikus szalagos erősítést is beilleszteni.

Ugyan a rendszeres mozgás mindenképp segít stabilabban tartani a vércukorszintet, de azért a biztonság kedvéért célszerű mindig nyilvános helyen vagy egy ismerős társaságában edzeni. A környezetnek érdemes elmondani azt is, hogy mi a teendő, ha nagyon leesne a vércukorszintünk, és az rosszullétet okozna. Ha nincs olyan, akivel együtt tudunk edzeni, viseljünk tájékoztató karkötőt, amelyen feltüntetjük cukorbetegségünket.

Bár a változatosság általában gyönyörködtet, egy diabéteszben szenvedő számára sokszor kifizetődőbb, ha kialakult ritmusához mindig ragaszkodik, azaz ha mindig a nap azonos szakában étkezik, edz és veszi be az orvosságát. Ezzel egyrészt könnyebb stabilan tartani a vércukorszintet, másrészt nagyobb eséllyel kerülhető el, hogy bármelyikről megfeledkezzünk. És végül, de nem utolsósorban: ahogy minden krónikus betegnek, úgy a cukorbetegeknek is fontos észben tartaniuk, hogy edzés előtt, alatt és után sokat kell inni, és ha bármi kellemetlent éreznek, az adott gyakorlatot azonnal abba kell hagyniuk.