A Magyar Népköztársaság forradalmi erői

Benedek Szabolcs

Benedek Szabolcs

2017. november 4., szombat 21:15, frissítve: vasárnap 09:36

Gyerekkorom egyik zavarba ejtő emléke egy ma már nem létező emléktábla a Szolnok megyei tanács épületének aulájában. A rajta lévő felirat így szólt: „Történelmi tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen hirdették meg az ellentámadást a szocialista Magyarország győzelméért.” Az idézet Kádár Jánostól származott, és a felirat tanúsága szerint a táblát a Magyar Szocialista Munkáspárt újjáalakulása és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának emlékére helyezte el az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, valamint Szolnok megye tanácsa.

Azért ejtett zavarba a tábla, mert soha nem értettem, pontosan mit is takar a rajta olvasható szöveg. Az ’56-os forradalomról akkor még legfeljebb suttogva volt tanácsos beszélni (vagy inkább úgy se), szakirodalom pedig – a propagandakiadványokat leszámítva – idehaza nem létezett. Válaszokat tehát a kérdéseimre nem kaptam. A megszólalás tekintetében ugyanakkor akadtak néha kivételek. 1981. november 3-án például Szolnok megye Tanácsa ünnepi ülést tartott a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásának 25. évfordulója kapcsán. Az eseményen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki túl azon, hogy beszédet mondott, megkoszorúzta az említett emléktáblát, amiről a Szolnok Megyei Néplap másnapi száma fényképet is közölt. Az újság azt is tudatta, hogy „az ünnepségre a megyei tanács patinás épületében került sor, ugyanott, ahol negyedszázaddal ezelőtt íródott történelmünknek ez a lapja”.

Hogy a tábla mikor került a szolnoki megyeháza eklektikus stílusban emelt, jellegzetesen XIX. század végi épületének aulájába, azt nem sikerült kiderítenem – meglehet, éppen eme ünnepi ülésre időzítették, bár vannak, akiknek úgy rémlik, talán már korábban is ott volt (de az is lehet, hogy az emlékezetet keverik a mellette lévő, 1919-es emléktáblával). Az viszont biztos, hogy a szövegezés nem pontos, a Magyar Szocialista Munkáspárt legalábbis ezen a néven nem újjá-, hanem megalakult 1956 őszén. Talán ennél is nagyobb súllyal esik a latba, hogy félreértésre adott okot: az aulában elhelyezett emléktábla ugyanis azt sugallta, hogy a szolnoki megyeháza, illetve akkori nevén a Szolnok megyei Tanács épülete fontos helyszín volt Kádár hatalomra jutásának idején.

Bár egy időben azt is megkérdőjelezték, hogy járt-e egyáltalán Kádár ’56 novemberében Szolnokon. Mára többé-kevésbé konszenzus alakult ki akörül, hogy igen. Csak éppen valószínűleg a megyeházán nem járt, ugyanis ott állítólag senki nem látta. Nagy valószínűséggel az egyik szolnoki szovjet laktanyában volt elszállásolva – a másikból Konyev marsall irányította a forradalmat leverő Forgószél hadműveletet –, és noha tett egy rövid látogatást a helyi pártbizottság épületében, ezt leszámítva jobbára a szállásán várta, hogy elérkezzen az az idő, amikor páncélos járművel Budapestre viszik.

Múlt idő hírlevél – történelemrajongóknak

Történelmi tárgyú híreink, riportjaink, elemzéseink heti egyszer az ön postafiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A megyeházával kapcsolatos félreértés keletkezése 13 évvel későbbre datálható. Kádár 1969. október 30-án látogatott újra Szolnokra, ahol a protokollnak megfelelően találkozott a helyi vezetőkkel, várost nézett, felkeresett két üzemet, és délután felszólalt a járműjavító vállalatnál rendezett munkásgyűlésen, ahová a korabeli sajtó meglepően őszinte beszámolója úgy szól: „különjáratok és menetrendszerű autóbuszok” hozták a résztvevőket, összesen mintegy 13-14 ezer főt. Kádár a helyi vezetők után lépett a szónoki emelvényre: megköszönte a meleg fogadtatást, majd ecsetelte Szolnok 1918–19-es munkásmozgalmi múltját. Ehhez kapcsolódva hangzott el a főtitkár szájából a Néplap másnapi tudósítása szerint az, hogy „az újabb időszakban is – csak a közelmúltat említve – a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői 1956. november 4-én innen indították meg ellentámadásukat igaz szocialista ügyünkért”.

Feltehetően ez a mondat volt a forrása az emléktáblára kissé torzítottan felkerült idézetnek. A félreértés abból adódott, hogy míg Kádár az 1969-es beszédében az „innen” helyhatározót általában véve Szolnok városra értette, addig onnantól fogva, hogy a tábla az idézettel megjelent az aulában, mindenki konkrétan a megyeházára asszociált. Talán nemcsak a Néplap tudósítója, hanem a szervezők is úgy hitték 1981 novemberében, hogy történelmi helyen tartják az emlékülést. Öt évvel később már egy másik KB-titkár, Berecz János részvételével zajlott az évfordulós megemlékezés, megint csak a megyeházán, ahol – mint azt a Néplap 1986. november 5-ei száma is tényként közölte – „márványtábla is hirdeti, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hirdették meg az ellentámadást, harcukat a szocialista Magyarország győzelméért”.

A kommunista legendaképzésben ily módon szerepet játszó táblát a rendszerváltáskor eltávolították.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.21.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.