Három és fél ezer éve élt aranyműves sírját tárták fel Egyiptomban

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2017. szeptember 21., csütörtök 13:52, frissítve: csütörtök 14:14

Rácáfolva azokra a vélekedésekre, hogy Egyiptomban minden említésre méltó régészeti lelőhelyet felfedeztek már – vagy a sírrablók, vagy hivatalos régészek –, igen jelentős sírra bukkantak nemrégiben a kutatók. A „főbérlő” egy 3500 évvel ezelőtt élt aranyműves, de mellette más múmiákat és ékszereket is találtak.

A híres Királyok völgyétől nem messzire található Draa el-Naga nekropolisza a legintenzívebb jelenkori egyiptológiai ásatások egyik színtere. Itt találtak rá legújabban a négy múmiát rejtő, nyolc méter mélyen elhelyezkedő temetkezési kamrára, amely fölé a felszínen kis szobát emeltek. A sír legfontosabb birtokosa vélhetően Amenemhat, a 18. dinasztia idejében (i. e. 1550–1292 között) élt gazdag aranyműves lehetett, tudósít a The Guardian. A mester kortársa lehetett Tutanhamonnak, Nefertitinek de akár Hatsepszutnak is. Abból sejthető, hogy Amenemhat nem volt akárki, hogy a sírjában további csontvázakat, négy fa szarkofágot, ékszereket és egyéb temetkezési kellékeket is találtak. Sőt 150 darab usébti szobrocskát is feltártak, melyeknek az lehetett a funkciója, hogy szolgaként gondoskodjanak urukról a túlvilágon.

Záhi Havássz, az ismeretterjesztő csatornákról jól ismert régész, korábbi egyiptomi antikvitásügyi miniszter szerint a sírba temettek egy, egyelőre azonosítatlan nemest is, így a felfedezés jelentősége később még tovább nőhet. A sírban találtak ötven temetkezési kúpot is. A thébai nekropoliszban előszeretettel helyeztek efféle kúp formájú agyagtárgyakat a sírokba. Hieroglifákat véstek az aljukra, amelyek a sír tulajdonosát jelölték, és rövid ima is olvasható rajtuk, rendeltetésük azonban ismeretlen. A kúpokon lévő hieroglifákból tudható, hogy az ötven darab közül negyven négy másik személyhez tartozott, akiknek a maradványait még nem találták meg. „Ez jó jel, hiszen arra utal, hogy ha tovább ásunk a területen, akkor találnunk kell négy másik sírt is” – nyilatkozta a The Guardiannek Mostafa Waziry, az ásatás vezetője.

A sír története azonban nem zárult le akkor, amikor Amenemhatot eltemették. Kiderült ugyanis, hogy a temetkezési helyet később még legalább egyszer használatba vették, és újabb embereket temettek el oda a harmadik átmeneti korban (i. e. 1070–664). A sír mellett egy újabb járatot is felfedeztek, benne három múmiával a középbirodalom korszakából (i. e. 2050–1800). Így érthető Egyiptom jelenlegi antikvitásügyi miniszterének, Khaled Alnaninak lelkesedése: „Számos vizsgálatra váró múmiát, szarkofágot, műtárgyakat és szövegeket találtunk. E felfedezés minden tudományterületen nagy jelentőséggel bír.”

A területen folytatott ásatás akkor vette kezdetét, amikor néhány hónappal ezelőtt egy bíró sírját találták meg itt. Egyiptom idén egyébként is bővelkedett régészeti felfedezésekben, amelyekre a turizmustól jelentősen függő országnak nagy szüksége volt. Az elmúlt években ugyanis Egyiptom nem a piramisok és a fáraók, hanem forradalmak és ellenforradalmak, utcai zavargások és terrorcselekmények kapcsán került a hírekbe. Mindez pedig elriasztja a turistákat. Márciusban egy, a kairói Mataria kerületben folyó építkezésen véletlenül I. Pszammetik fáraó szobrára bukkantak, amelyet első felindultságukban a hivatalnokok a sokkal híresebb II. Ramszeszként azonosítottak.

Havássz ehhez hozzáteszi, hogy „a modern Egyiptom az ókori Egyiptomra épült. Időnként előfordul, hogy felássuk a kertünk, és műemlékek kerülnek elő. Eddig csak az ókori műemlékek harminc százalékát találtuk meg, a hetven százalékuk még a földben pihen”. Bár az rejtély, hogy efféle becslést mi alapján lehet tenni. Mindenesetre valóban rendszeressé váltak a nagy visszhangot kapó felfedezések. A felső-egyiptomi Minya városánál római kori sírt tártak fel, egy Luxor melletti, 3500 éves sírban pedig ezer (!) darab fából készült temetkezési szobrocskát találtak. Áprilisban pedig a dahshuri nekropoliszban egy piramist is felfedeztek.

Múlt idő hírlevél – történelemrajongóknak

Történelmi tárgyú híreink, riportjaink, elemzéseink heti egyszer az ön postafiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Mindezek a felfedezések újra a régészet felé irányíthatják a világ (és benne a potenciális turisták) figyelmét, és véget vethetnek az egyiptológia 2011-es „arab tavasz” óta tartó viszonylagos stagnálásának.

Az antikvitásügyi minisztérium szerint a Nílus völgyében található műemlékekhez köthető turisztikai bevételek 2014-re a 2010-es értékhez viszonyítva 95 százalékkal csökkentek. De még tavaly is csak 4,8 millió ember látogatott Egyiptomba, ami kevesebb mint harmada a félresiklott forradalom előtti látogatószámoknak. Nemcsak a kormány és az elnyomott radikális iszlamista ellenzék harca riasztja el a turistákat a milliók által látogatott – így ideális terroristacélpontnak számító – piramisok és ókori sírok, templomok környékéről, de a 2015 októberében felrobbantott, és 224 áldozatot követelő orosz repülőgép emléke is. Természetesen az egyiptomi kormány mindent megtesz, hogy visszacsalogassa a turistákat. Ennek érdekében egy New York-i PR-céget megbízva sok millió dolláros globális marketingkampányba kezdtek, egyelőre vegyes sikerrel.

Az elmaradó turisztikai bevételek nagyon nehéz helyzetbe sodorták az antikvitásügyi minisztériumot, amelynek fő feladata a műemlékek gondozása. Alig jut pénz ugyanis állagmegóvásra, amely hosszú távon sok műemlék leromlásához, akár pusztulásához is vezethet. És természetesen – ördögi körként – az elhanyagolt műemlékek további turistákat taszíthatnak el. Havássz szerint az ő idejében évi 1,3 milliárd egyiptomi fontot (19 milliárd forint) költöttek rekonstrukcióra, de ez a pénz jelenleg nem áll rendelkezésre. A rossz pénzügyi helyzet ellenére az egyiptomi kormány olyan presztízsberuházásokat erőltet, mint például a Gízai-fennsíkon épülő Nagy Egyiptomi Múzeum, amely mint Havássz állítja, ugyan a „21. század legfontosabb kulturális projektje”, de az építési költségét máris egymilliárd euróra becsülik, holott már többéves csúszásban vannak az eredeti tervekhez képest.

A szerkesztő ajánlja

B. Molnár László

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

A taorendszer megjelenése óta csak a színvonal nem lett jobb. Kirívóan sok jut Felcsútnak.

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.