Mérgező antimonnal volt szennyezett az ókori Pompeji vízvezetékrendszere

MTI

2017. augusztus 18., péntek 20:54, frissítve: péntek 21:09

Mérgező antimonnal volt szennyezett a fejlett vízvezetékrendszeréről híres Római Birodalom ivóvize oly mértékben, hogy napi szinten okozhatott hasmenést, hányást és hosszú távon máj- és vesekárosodást – derítették ki dán kutatók Pompeji vízvezetékének vizsgálatából.

„Az antimonkoncentráció magas volt és minden bizonnyal problémákat okozott a rómaiaknak. Ivóvizük határozottan veszélyes lehetett az egészségre” – mondta Kaare Lund Rasmussen, a Dél-dániai Egyetem kutatója, aki a pompeji vízvezetékrendszer egy darabját vizsgálta társaival. Eredményeiket a Toxicology Letters tudományos folyóiratban mutatták be.

Régészek régóta gyanítják, hogy a római vízvezetékrendszer problematikus lehetett közegészségügyi szempontból. Egyrészt mert ólomból készült, olyan nehézfémből, amely felhalmozódik az emberi szervezetben, és az idegrendszer, szervek károsodását okozza. Ezért régóta úgy vélik, hogy a rómaiak szinte mérgezték magukat egészen egészségük tönkretételéig az ivóvíz által – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

„Ez az elmélet azonban nem mindig volt védhető. Mivel az ólomcsövek gyorsan meszesednek, megakadályozzák, hogy az ólom az ivóvízbe jusson. Azaz csak rövid időszakok voltak – amikor lefektették a csöveket, vagy amikor javították őket –, hogy mérgezték az ivóvizet” – magyarázta Rasmussen.

A régész-vegyész szerint az antimon ólommal keveredve mérgezhette a Római Birodalom ivóvizét.

Az ólommal szemben az antimon erősen mérgező, szervezetbe jutása után gyors reakciót vált ki. Különösen irritálja a bélrendszert, ami gyakori hányáshoz, hasmenéshez, majd kiszáradáshoz vezethet. Súlyos esetekben máj- és vesekárosodást, a legsúlyosabban szívleállást okozhat.

Rasmussen és csoportja egy 40 milligramm súlyú vízvezetékdarabot vizsgált Pompeji vízvezetékrendszeréből egy Bruker 820 induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel. Az ICP-MS technika olyan tömegspektrometriás módszer, amelyben az ICP az ionforrás, amely a belevezetett minta alkotóit elpárologtatja, atomizálja és ionizálja.

Rasmussen hangoztatta, hogy a pompeji vízvezeték csak egy kicsiny darabját elemezte, és további vizsgálatokra van szükség, hogy pontosabb képet kapjanak arról, milyen mértékben károsította a vízvezeték a lakosokat.

Az azonban nem kérdéses, hogy Pompeji ivóvize aggasztó koncentrációban tartalmazott antimont, és a koncentráció magasabb volt, mint a birodalom más részein, mivel Pompeji a Vezúv közelében feküdt, és az antimon a természetben a vulkánok közeli talajvizekben van jelen.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.