Mi bohócok vagyunk, a szerbek disznók

2015. október 28., szerda 13:48, frissítve: szerda 14:10

Rendhagyó kiállítás nyílt az Országos Széchenyi Könyvtárban kedden. Az első világháborúban forgalomban lévő propagandacélokra használt térképek közül válogatták ki értő kezek a legérdekesebbeket, a karikatúráktól Európa képzelt újrafelosztásáig.

Összesen 675 első világháborús térképet őriznek, ebből 103 magyar, 473 német, a többi pedig francia, holland, angol, horvát, olasz nyelvűek – sorolta Samu Botond, a térképtárlat bemutatója. A kiállítás kapcsolódik az Országos Széchenyi Könyvtár nagy kiállításához (Propaganda az első világháborúban) is, bár az főleg a magyar hátország propagandáját mutatja be.

Mint mondta, az első világháborúban szerveződött először igazán központi minisztériumok, irodák hatáskörébe a propaganda és a cenzúra. A számos nemzeti jelleg mellett azért közös, hogy

„mindkét oldal propagandistái igyekeztek az ellenséget dehumanizálni, karikatúrákkal és az ellenség területi követeléseinek eltúlzásával”

 

Az orosz medvét és iszákos gazdáját veszi célba a snájdig osztrák-magyar honvéd, csizmája alatt a szerbekkel, míg koszorús német kollégája minden fronton egyszerre áll mosolyogva helyt ezen a drezdai térképen
Az orosz medvét és iszákos gazdáját veszi célba a snájdig osztrák–magyar honvéd, csizmája alatt a szerbekkel, míg koszorús német kollégája minden fronton egyszerre áll mosolyogva helyt ezen a drezdai térképen
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Európa újrafelosztása volt az egyik központi kérdés (főleg a britek riogattak előszeretettel a német követelések eltúlzásával, de a franciák is szívesen mutatták saját elképzeléseiket Európa jövőjéről.

 

Múlt idő hírlevél – történelemrajongóknak

Történelmi tárgyú híreink, riportjaink, elemzéseink heti egyszer az ön postafiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes
A francia propagandisták már ekkor előszeretettel darabolták fel Közép-Európa birodalmait
A francia propagandisták már ekkor előszeretettel darabolták fel Közép-Európa birodalmait
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A területi újraosztások víziói a hátország elrettentésére, aktivizálására szolgáltak, illetve a még semleges országokban akartak félelmet kelteni, az ellenség területeinek felosztásával pedig az eljövendő világrenddel biztatták a hátországot (az alábbi riogatós térkép nem is sokban különbözik a fentebbi franciától...).

Fotó: MNO

Kamugyőzelmek és elrettentés

Külön érdekesség volt a holland vízi védművekről és erődökről készült térkép – a vizesárkok sok helyen csak 40 centiméter mélyek voltak, de térképen legalább jól mutattak. Izgalmas – mondta Samu –, hogy bár a német gyarmatbirodalom messze elmaradt az angoltól vagy a franciától, és az itt vívott háborúk is eltörpültek a kontinensen zajló cselekményekhez képest (a legvéresebb a kameruni háború volt a maga négyezer halottjával), az angol propaganda szívesen büszkélkedett el a meghódított hatalmas területekkel.

 

Óriási területek kerültek az angolok kezére néhány puskalövés árán
Óriási területek kerültek az angolok kezére néhány puskalövés árán
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A karikatúra volt a másik nagy szimbolikus fegyvere a propagandistáknak. Az antant oldalán a németeket előszeretettel ábrázolták hunokként, barbárokként, míg a németek az angolokat pénzéhes, rabszolgatartó kalmárokként, akik az egész világot rabláncon tartják.

 

A britek erős kézzel tartják rabláncon az egész világot
A britek erős kézzel tartják rabláncon az egész világot
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Az ellenséges országok jellemzően állatokként jelennek meg a térképeken, sokszor jelen vannak az adott ország szimbólumai, jelszavai is. A semleges országok általában élénk megfigyelőként vannak feltüntetve.

A Monarchia bohócát és a német sast is tépázza az orosz medve, míg a franciák támadásba lendülnek
A Monarchia bohócát és a német sast is tépázza az orosz medve, míg a franciák támadásba lendülnek. Öld meg azt a sast! – szólít fel a plakát
Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár

Érdekes vonulat még a „szent háború” elképzelése – húzta alá Samu – a Heilige War a németek részéről a török szultán bevonásával az angol, illetve francia gyarmatok muzulmán lakosságának fellázítása lett volna, de a motívum megjelenik francia oldalról is a katolikus ország és a protestáns német birodalom harcaként is, illetve a központi hatalmak oldaláról még az ortodox oroszok elleni nyugati kereszténység hadjárataként is.

 

Európai hajtóvadászat a francia kutyák, orosz medvék és japán majom ellen ezen a berlini karikatúratérképen
Európai hajtóvadászat a francia kutyák, orosz medvék és japán majom ellen ezen a berlini karikatúra térképen
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A „harci térképek” egyébként megjelentek újságmellékletekként, atlaszokként is, és sokszor csupán iskolai atlaszok, politikai vagy vízrajzi térképek utánnyomásai voltak. De megfigyelhető a háborús térkép megjelenése kereskedelmi célokból is, például a Freund cukrászda szórólapján. Emellett jutott szerep még a személyi kultusznak is, Vilmos német császárt, Ferenc Józsefet és IV. Károly királyt is sokszor ábrázolták.

 

Szóróanyag háborús térképpel
Szóróanyag háborús térképpel
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Figyelemre méltóak az atlaszborítók is, például a fenti, 1916-os francia kiadáson már az egész földet behálózó lövészárkok nyomán nem sok hely jut az optimizmusnak, ahogy az ajánlóképünknek választott, német–osztrák–magyar atlaszborítón a lángoló háttér előtt elszántan álló katonák arcán sem.

Luddendorff tőre

A rendezvényen megjelent Jeszenszky Géza volt külügyminiszter egyébként azt is felvetette: 1918 nyarán komoly propaganda-hadjárat indult az antant részéről, ami hozzájárult a frontok felbomlásához. Samu ezt annyival egészítette ki, hogy valóban nagy szerepe volt a propagandának, mindkét fél szívesen hivatkozott is rá, de mindenható azért nem volt.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.