Kun Miklós: Szent-Györgyi Albert 1945-ben elvállalta volna Magyarország vezetését

MTI

2018. február 13., kedd 20:45, frissítve: kedd 23:36

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1945 elején nem zárta ki a szovjeteknek, hogy Magyarország élére áll – mondta Kun Miklós Széchenyi-díjas történész kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

A történész a Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában eddig ismeretlen levéltári forrásokra hivatkozva a többi között arról beszélt, hogy miként került Szent-Györgyi Albert a szovjet politika látóterébe.

Szent-Györgyi Kállay Miklós miniszterelnök tudtával igyekezett kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ennek érdekében 1943-ban Isztambulban brit és amerikai diplomatákkal tárgyalt. A németek is tudomást szereztek róla, később Hitler követelte is Horthytól a tudós letartóztatását – idézte fel.

Szovjet források szerint 1944 augusztusában Horthy Miklós Szent-Györgyi Albert tudomására hozta, hogy ki akarja léptetni Magyarországot a háborúból. A tudós ekkor felajánlotta, hogy Moszkvába utazik megkötni a fegyverszünetet a szovjetekkel. Az indulás kitűzött reggelén azonban a kormányzó meggondolta magát – tette hozzá.

Mindezek ismeretében 1945 elején Molotov szovjet külügyi népbiztos még demokratikus érzelmű, de „használható” emberként tekintett Szent-Györgyi Albertre, aki a szovjeteknek felajánlotta, hogy szerepet vállal a magyar közéletben, akár államfőként is – hangsúlyozta Kun Miklós.

Múlt idő hírlevél – történelemrajongóknak

Történelmi tárgyú híreink, riportjaink, elemzéseink heti egyszer az ön postafiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Végül Szent-Györgyi Albertet 1945 nyarán, más neves kutatókkal együtt, meghívták a szovjet tudományos akadémia ünnepi évfordulós ülésére Moszkvába, ahol „hímes tojásként” bántak vele, miközben folyamatos megfigyelés alatt állt. Találkozni akart Molotovval és Sztálinnal, de a szovjet vezetők nem fogadták. Valószínűleg azért, mert a róla írt jelentésekből kiderült, hogy szóba akarta hozni a szovjet vezetőknek a Vörös Hadsereg magyarországi atrocitásait és a magyarországi kommunisták „silányságát” – mondta Kun Miklós.

A keddi előadás az első alkalma volt a XX. századi magyar történelem útvesztői című, májusig tartó sorozatnak, amelynek következő előadásain Kun Miklós kitér Vorosilov marsall titkos magyar vonatkozású levelezésére, Winston Churchill sikertelen szovjetellenes háborús tervére, Joszif Sztálin publikálatlan magyar vonatkozású hagyatékára, Rákosi Mátyás titkolt moszkvai kapcsolataira, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc KGB általi eltiprására, valamint az 1940–50-es évek kelet-európai koncepciós pereire is.

A szerkesztő ajánlja

Vékony Zsolt

Egy szemérmes és roppant energikus ember – hetvenéves Cserhalmi György

Bár az utóbbi években több lesújtó dologgal is szembe kellett néznie, továbbra is kiemelkedő ikonja a magyar színjátszásnak.

Molnár Csaba

Az amerikai elnökválasztást befolyásoló orosz trollok mindennapjai

Tizenhárom orosz a Facebook és Twitter segítségével dróton rángatta az amerikai választók tömegeit.