333 csukabálnát öltek le a japán bálnavadászok - Magyar Nemzet

333 csukabálnát öltek le a japán bálnavadászok

2018. április 5., csütörtök 08:15, frissítve: csütörtök 11:56

A japán bálnavadász flotta hónapokig tartó halászat után visszatért a szigetország kikötőibe. A hajók gyomrában 333 csukabálna tetemét szállították haza, amelyeket természetesen a tudomány nevében öltek meg, jelentette a Reuters. Japán bálnavadászati tevékenysége folytonos tiltakozást vált ki szerte a világban, de a leghangosabbak jellemzően az ausztrálok, és most is ők emelték fel leginkább a szavukat a több száz elpusztított tengeri emlős miatt.

Japánt már számos jogi fórumon igyekeztek az elmúlt években bálnavadászatának beszüntetésére kényszeríteni – kevés sikerrel. A Nemzetközi Bíróság 2014-ben arra kötelezte Japánt, hogy hagyja abba az Antarktisz környéki vizekben folytatott vadászatot. Ők ezt meg is tették – egy évig. A 2015–2016-os szezonban aztán újrakezdték, bár csökkentették a levadászandó egyedek számát, illetve a megcélzott fajok körét. Az elmúlt két idényben eszerint vadásztak. Az ez évi nyári vadászigény ezzel lezárult, az öt hajóból álló japán flotta utolsó tagja is befutott az ország délnyugati partjainál lévő Simonoszeki kikötőjébe. A város, amely a világ fő bálnavadász-kikötőjét működteti, történetesen Abe Sinzo miniszterelnök választási körzetébe tartozik. Rengetegen élnek ott a bálnavadászatból, és vélhetően nem lennének boldogok, ha a kormány bármiben is keresztbe tenne az iparágnak.

Erre szerencsére kevés esély van. Japán az elkövetkező 12 évben 4000 bálnát tervez megölni (vagy „feláldozni a tudomány oltárán”), és nyíltan hangoztatott célja, hogy később visszatérjen a nyíltan kereskedelmi célú bálnavadászathoz. A japán halászati hivatal közleménye szerint „e kutatás [mármint a bálnavadászat] fő célja, hogy pontosan kiszámolhassuk a csukabálnák kifogási kvótáit, és hogy megvizsgáljuk az Antarktisz körüli tengerek ökológiájának struktúráját és dinamikáját”. Ehhez még hozzáteszik azt is, hogy mivel a kifogott hím és nőstény bálnák többsége kifejlett állat volt, ez azt bizonyítja, hogy a faj egészségesen szaporodik.

Az úgynevezett tudományos bálnavadászat immár 31 éve kezdődött, közvetlenül az után, hogy 1986-ban nemzetközi moratórium lépett életbe a kereskedelmi bálnavadászatra. A szigetország azóta azt hangoztatja, hogy a legtöbb bálnafaj egyáltalán nem veszélyeztetett, él, mint hal (emlős) a vízben, vadászatuk pedig része a kultúrájuknak.

A tudományosan levadászott bálnák húsa végül valahogy mégis a hentespultokon végzi, noha a japánok egyre kevésbé eszik meg. Sokan abban bíznak, hogy a vadászatot végül a közízlés megváltozása, a fiatal japán szavazók undora fogja eltörölni. Erre azonban még várni kell, hiszen a bálnavadász társaságok rendkívül jól beépültek a japán politikai rendszerbe, így a döntésekre is nagy hatásuk van. A feleslegben megmaradt bálnahúst gyakran az iskolai menzákon szolgálják föl, ezzel is próbálva rászoktatni a gyerekeket.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.