A fogbél őssejtjei gyógyítják a gerincsérüléseket?

TK

2012. április 25., szerda 21:05

A fogbél (pulpa) őssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek, a jelenleg „in vivo” (élő szervezetben) a Semmelweis Egyetem (SE) Fogorvostudományi Karán Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője irányításával folyó kísérletek pedig azt mutatják, hogy alkalmasak lehetnek gerincsérülések gyógyítására – hangsúlyozza az SE közleménye.

A pulpában találhatók olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatók, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatók létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek.

A Varga Gábor által irányított molekuláris orálbiológiai kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók agykéregsérüléses patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek az agyba juttatva képesek integrálódni, és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat. Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén.

A gyógyulás sokkal kézzelfoghatóbb és követhetőbb az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen – hangsúlyozta Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.

S hogy miért hatékonyabbak a fogeredetű őssejtek? Az idegek sérülésénél, szétszakadásánál nem csak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összenőni, mint például a csontok. A szakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amelyre a szervezet erős immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség.

„A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre” – magyarázta Varga Gábor. Utóbbi hátterében az áll, hogy a fog pulpáját az úgynevezett ideglemezből kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt előalakok voltak, így könnyebben is lehet belőlük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekből.

A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen, Varga Gábor véleménye szerint azonban akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.

„A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével” – emelte ki a Semmelweis Egyetem közleménye.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.