A rejtélyes torinói halotti lepel

,

2003. április 19., szombat 09:50

A Torinói dómban, a Szent János székesegyházban őrzik a torinói lepel néven világhírűvé vált tárgyat, amelynek felületén egy keresztre feszített, megkorbácsolt, töviskoszorúval megkoronázott férfi testének nyomai látszanak kirajzolódni, pontosabban annak negatív képe. A Jézus Krisztus halotti leplének tartott ereklye milliónyi kereszténynek pedig maga a bizonyosság.
A Torinói dómban, a Szent Jánosról – San Giovanni Battista – elnevezett székesegyházban őrzik a torinói lepel néven világhírűvé vált tárgyat, amely a tudományos világban is különös jelentőséggel bír. A lepel – madillon – 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles halszálka-mintás szövet, amely szemmel láthatóan is sok viszontagságon esett át, többek között megpörkölődött egy tűzvészben. Felületén azonban egy keresztre feszített, megkorbácsolt, töviskoszorúval megkoronázott férfi testének nyomai látszanak kirajzolódni, pontosabban annak negatív képe. A Jézus Krisztus halotti leplének tartott ereklye csodálatos és titokzatos tárgya, milliónyi kereszténynek pedig maga a bizonyosság.

A nagyméretű vásznat 1572. október 12. óta őrizték a torinói Szent János Székesegyház királyi kápolnájában, ma már külön tudományág, a "szindonológia" foglalkozik eredetével, könyvtárnyi irodalma van a kutatásoknak. 1978-as kihelyezésekor ünnepi szentmise volt a dómban, s szétterítették az amúgy zárt ereklyetartóban, páncélüveg mögött tárolt, optimális fizikai körülmények között tartott leplet. Tízezrek zarándokoltak el a helyszínre, hogy pillantást vethessenek rá, s ha nagyon ritkán meghirdetik, hogy ismét közszemlére helyezik a legendás vásznat, a világ távoli pontjairól is fölkerekednek a hívek.

Kitűnő magyar nyelvú könyv is készült a lepel históriájáról, a kutatásokról és a vizsgálatokról, amelyek a modern tudomány eszközeivel kívánják bizonyítani, illetve cáfolni azt, hogy a lepel Jézus halotti lepedője volt-e, s csakugyan kétezer éves lenne. Viz László: A torinói halotti lepel és korának meghatározása című könyvét az Ecclesia Szövetkezet adta ki 1984-ben, a tizenegyedik kiadás körül jár.

Negatív kép a halotti lepedőn

A leplen egy keresztre feszített ember alakjának negatívja látható, amelynek eredetét máig nem sikerült megfejteni. A torinói halotti lepelként ismert temetési kendő 1898 óta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt. Ebben az esztendőben fedezte föl egy fényképész úgy, hogy az általa lefotózott képen előbukkant a pozitív, vagyis a valódi kép. A hívek, a hívő és ateista tudósok világa fölbolydult. Ha nem Jézus testének lenyomata, akkor kié és hogyan került a lenvászonra? Nem festett a kép, s nem égetett. Mellesleg vászonra ma sem tudnak filmnegatív-képet festeni, hamisítani. Jézus alakja "felületi képmás", s ha elfogadjuk a feltámadás fizikai tényét, akkor is kérdés marad: de miként zajlott a feltámadás? Fény- és hőjelenséggel? E pillanat következtében maradt volna meg Jézus testének negatív képe a gyolcson? S ami szintén faktum: a lepel mindenképppen sokkal régibb, mint a fényképezés feltalálása, tehát nem lehet újkori hamisítvány.

Ha a képet a lenvászon felületi rostjainak "megpörkölődése" hozta volna létre, akkor az úgy keletkezhetett volna, ha egy felforrósított szoborra vásznat borítottak volna. Ez azonban kiterítve egy deformálódott, széles arcot és alakot mutatna. S nem hívők, hanem fizikusok vetették föl, hogy ha Jézus feltámadását fény- és hőjelenségek kisérték, azok a vászonba "égethették" Krisztus megkínzott testének képét. Végül egy érdekes tény: Hirosimában és Nagaszakiban pontosan ilyen típusú képek jöttek létre a betonon és tárgyakon, amikor az atomvillanás valamilyen másik tárgy, vagy ember képét ráexponálta az anyagra.

Krisztus halotti lepléről Szent János evangélista számol be a szemtanú hitelességével (19,38-20,10). Simon Pétert és Jánost húsvét reggelén Mária Magdolna hívta a sírhoz: "Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették ... Simon Péter bement a sírba, és ő is látta az otthagyott gyolcsokat, meg a kendőt, mellyel a fejét takarták be ... Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz ... Látta, és hitt." Vajon mit láthatott János? Mindenesetre az evangéliumok kiemelik a halotti lepel szerepét az apostolok Jézus feltámadásába vetett hitének megalapozásában.

Kérdés, hogy az evangéliumok említette gyolcs, az Edessából 944-ben Konstantinápolyba került "szent mandilion" és a jelenlegi "torinói lepel" azonos-e. Tengernyi bizonyíték szól az azonosság mellett, bár az 1988-as C-14 izotóp vizsgálat szerint későbbi a lepel, igaz, arra nem tudnak magyarázatot adni, ha mondjuk a XIII. századból származik a negatív testlenyomatos lepel, akkor abban az időben ezt hogyan tették rá? Tíz év múlva azonban az 1988-as állítást hitelt érdemlően cáfolták.

Vérnyomok és DNS-maradványok a vásznon

A VI. században találták meg Edessa városfalában a századokkal korábban odarejtett halotti leplet, azóta véli úgy a keresztény világ, hogy ebbe csavarták Jézus testét, miután leemelték a keresztről.) Korábban Jézus arcának különböző megjelenítései jelentősen eltértek egymástól. A legrégebbi ábrázolások például Jézust, szakáll és bajusz nélkül, rövid, göndör hajjal mutatták be. Az edessai lepel megtalálása után azonban keleten és nyugaton egyaránt megjelenik a "tipikus" Jézus-arc. A festők ma is hasonlóan festik meg Jézus arcát, melynek karaktere megegyezik a torinói lepel ismert ábrázolásával.

Egy svájci kriminológus, Frey professzor megvizsgálta a lepel virágpormintáit, és köztük ki tudta mutatni Jeruzsálem, Edessa, Konstantinápoly, Franciaország és Torino környéke flórájának virágporát. A leplen lévő képmás jobb szemén egy pénzérme néhány betűje azonosítható (a halottak szemére Jézus korában pénzérmét tettek). Ezek a betűk: "UCAI" egy Poncius Pilátus által Kr. után 29-ben kiadott, úgynevezett lepton (aprópénz) betűinek felelnek meg: TIBERIO/U CAI/CAROC. Rajta van még a szemen egy pásztorbot rajza is, amely a leptonon ugyancsak rajta volt. Így kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a torinói leplen egy Kr. u. 29-ben kiadott pénzérme nyoma található.

Alan Adler kimutatta a valóságos vér nyomát a leplen. Baima Bollone fölfedezte az AB vércsoportot. A francia Lejeun, majd az olasz Canale professzorok pedig fölfedezték a DNS jeleit. Garza Valdes fedezte fel a torinói lepel szövetét plexiüveghez hasonlóan beborító réteget, mely főként baktériumok által képződik, és amely a lenvászon felületét damasztszerűre fényesíti ki. Ez "fiatalította meg" a leplet, emiatt gondolták az 1988-as radiokarbon-vizsgálatkor, hogy nem lehet kétezer éves a gyolcs. Amint utaltunk rá, ezt az állítást megcáfolták azóta.

Egy bizonyos: a különös lepel története, ténye megdobogtatja mindenki szívét, aki találkozik históriájával, s elmélyed a tengernyi, róla szóló információkban. Sokaknak kétségtelen bizonyítéka Jézus föltámadásának, másoknak éppen rendíthetetlen ateizmusát ingatja meg.

Milliók mondják és gondolják: Jézus a kereszténység lényege, s az élet reménytelensége elleni örök kapaszkodó. A titokzatos torinói lepel nélkül is.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.