Attenborough miatt figyel mindenki az óceánok szennyezésére

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2018. január 13., szombat 16:52

Bár a tengerbiológusok eddig is kétségbeesetten hangoztatták, hogy az óceánokat elborító műanyag szemét megöli a vizek teljes élővilágát, kevesen figyeltek rájuk. Aztán jött a 92 éves David Attenborough, aki Kék bolygó II. című, óceánokról szóló sorozatának nagy részét a környezetszennyezésnek szentelte. A sorozat elsöprő sikert aratott, és a környezetszennyezési katasztrófa elleni erőfeszítések is megsokszorozódtak.

Noha ma már nem vesz részt olyan mélységig természetfilmjeinek készítésében, mint régen – így a főcímben nem azt írják még mindig ellenállhatatlan hívószóként ható neve elé, hogy David Attenborough sorozata, hanem csak narrátorként tüntetik fel –, Attenborough továbbra is folyamatosan dolgozik. A tavaly októberben bemutatott Kék bolygó II. című szériája pedig hosszú idő óta a legsikeresebb műsora lett. Az első részt 14 millióan látták, a sorozat pedig 2017 legnézettebb programja lett Nagy-Britanniában – és a harmadik legnézettebb az elmúlt öt évben.

A Kék bolygóban nemcsak állatok szerepelnek, legalább olyan hangsúlyos szerepet játszik az ember – pontosabban a környezetszennyező, halászó ember – is. Az egyik részben egy gömbölyűfejűdelfin-anya tartja szeretetteljesen halott borját, amely a narráció szerint az óceánba került – és az anyatejben felhalmozódó – szennyező anyagok miatt pusztult el, bár erre nem látunk bizonyítékot. A teljes sokk azonban az utolsó epizódban következik, amely teljes egészében az ember óceánok életére gyakorolt hatásáról szól.

Ebben Attenborough – aki a többi természetfilm-narrátortól eltérő módon gyakran jelenik meg a képernyőn, és a fontos üzeneteket „szemtől szemben” adja át – ezt mondja: „Történelmünk különleges állomására értünk. Még soha nem voltunk ennyire tisztában azzal, hogy mit is művelünk a bolygónkkal, és soha korábban nem volt oly nagy hatalmunk, hogy tenni tudjunk ez ellen. Biztosan nagy felelősségünk van abban, hogy hogyan bánunk kék bolygónkkal. Az emberiség jövője, sőt minden földi élet jövője most tőlünk függ” – idézi a természetfilmest a Resource.co környezetvédelmi magazin.

A sorozat készítői kivétel nélkül minden forgatási helyszínen találkoztak műanyag hulladékkal, még az Antarktisz közelében lévő Déli-Georgia-szigeteken is. Ide a tengeren élelmet kereső albatroszok hozták el a műanyag csomagolást, amelyet tévedésből ételnek néztek és lenyeltek, majd felöklendeztek. Egy másik helyen egy fogkefe lenyelése miatt elpusztult madárral találkoztak.

Az utolsó rész okozta felzúdulás jól nyomon követhető a közösségi médiában. Sokan fogadkoznak, hogy soha többé nem használnak műanyag szatyrot, a Hitwise nevű netes közvélemény-kutató cég felmérése szerint pedig a sorozat után a műanyag-újrahasznosítás kifejezésre 55 százalékkal többen kerestek rá a Google-on. Hasonló felbuzdulást tapasztaltak a környezetvédő civil szervezetek. A Marine Conservation Society honlapjának forgalma 169 százalékkal, a WWF-é 51 százalékkal növekedett. Utóbbi szervezetnél az egyes Kék bolygó-epizódok alatt és után jelentősen többen jelentkeztek támogató tagnak, mint egyébként.

A szerkesztő ajánlja

Lázár Fruzsina

A magyar költőnő, akinek el kellett fojtania nőiességét, hogy sikeres lehessen

Nemes Nagy Ágnesnek még mostoha sors jutott. Vajon a mai írónők átveszik a hatalmat az irodalomban?

Pintér Bence

Olyan vérfagyasztó a valóság, mint a legkegyetlenebb mese

Az elmúlt évtizedekben számos, a 13 gyermekét ágyhoz láncoló, megkínzó Turpin családéhoz hasonló eset került napvilágra.

R. Kiss Kornélia

Apátia lett úrrá a baloldali bicskei ellenzéken

A szír származású jelölt a migránskampány miatt visszalépett, a másik szocialista is idő előtt visszavonulna. Csak a Jobbik száll szembe a Fidesszel.

Katona Mariann, Hutter Marianna

Szél tanácsadója: Kósa azt mondta, magyar vagyok, nem afgán

Megszólalt a tanácsadó, akit Szél Bernadett javasolt a nemzetbiztonsági bizottságba.