Ha így megy tovább, a házasság teljesen kimehet a divatból

Lázár Fruzsina

Lázár Fruzsina

2017. július 14., péntek 18:55, frissítve: szombat 08:16

Tudományos kutatások sora igazolja, hogy jobb házasságban élni, mint egyedül. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egykori igazgatója és férje, Skrabski Árpád számos tanulmányukban leírták: a kiegyensúlyozott párkapcsolat azon túl, hogy a boldogság egyik alapfeltétele, egészségvédő tényező is. A magányosok jóval hamarabb halnak meg, mint akik harmóniában élnek a társukkal. Még az alkoholizmus és a dohányzás sincs olyan rossz hatással az egészségre, mint az egyedüllét.

Nagyjából ugyanerre a következtetésre jutott a Harvard Egyetem orvosi kara is. A kutatók 75 éven keresztül 724 ember életét követték nyomon, és több tízezer oldalnyi feljegyzés alapján arra jutottak, hogy nem a gazdagság, de nem is a hírnév tesz minket igazán boldoggá, hanem a szeretetteljes társas kapcsolatok. Kutatásaikból az is kiderült, hogy a házasságok stabilabbak az élettársi kapcsolatoknál, utóbbiak kétszer-háromszor gyakrabban szakadnak meg, mint az anyakönyvvezető előtt köttetett frigyek.

Ennek ellenére nem hallgatunk a tudósokra. Philip N. Cohen amerikai szociológus 2014-ben megjelent A család – sokféleség, egyenlőtlenség, társadalmi változások című kötetében azt írja, az USA egyes államaiban a 25–49 éves nők többsége nem él házasságban. Washingtonban pedig az ebbe a korcsoportba tartozó nők 70 százalékának nincs gyereke. A házasodási kedv lanyhulása tengeren innen és túl egyaránt jellemző. A szociológus szerint ha ez így megy tovább, akkor 2040-re a házasság végleg kimehet a divatból.

Mélypont után fellendülés

Pedig nem mindig volt ez így. Ami hazánkat illeti: a XX. század első felében a magas házasságkötési gyakoriságú országok közé tartoztunk. Akkoriban az esküvők számát leginkább a politikai, gazdasági események befolyásolták. Gazdasági válságok idején vagy azokban az években, amikor különösen rossz volt a termés, a házasságkötési kedv is apadt. A háborúk után viszont gyakrabban fogadtak egymásnak örök hűséget a párok.

Az erőteljes csökkenő tendencia a 1970-es évek második felében kezdődött. Míg az 1970-es években átlagosan majdnem százezer házasságot kötöttünk évente, ez a szám az ezredfordulót követő évtizedben kevesebb mint felére esett vissza. 2010 volt a mélypont, akkor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult az anyakönyvvezetők elé. A házasságkötések számának csökkenésével párhuzamosan emelkedett a házasságon kívül született gyerekek száma: országunkban ma már majdnem minden második gyermek jön világra ilyen kapcsolatban.

Hogy a válságból való kilábalás hatott-e kedvezően a házasodási kedvre vagy valami más, még talány. Mindenesetre a KSH legújabb adatai szerint mégsem kell temetnünk itthon a házasság intézményét, ugyanis 2010 óta évről évre emelkedik azok száma, akik törvényesen is egybekelnek. A tavalyi év kiemelkedő volt e tekintetben, közel 49 ezer frigy köttetett. Az adatok alapján az elmúlt húsz évből 2016-ban házasodtak a legtöbben.

Se túl korán, se túl későn

Ami a házasságok tartósságát illeti, nem utolsó szempont, hogy mikor mondjuk ki a boldogító igent. Nem újdonság – számos felmérés bizonyítja –, hogy a válások aránya a nagyon fiatalon, húszéves kor alatt kötött házasságok esetében a legnagyobb. Statisztikák szerint feleakkora a válás esélye azoknál, akik 25 éves korukban házasodtak össze, mint akik 20 évesen léptek az oltár elé. Viszont egy 2015-ben publikált kutatás szerint az sem jó, ha túl sokáig odázzuk a frigy megkötését. Nicholas Wolfinger, a Utahi Egyetem professzora szerint a 32 éves kor fölött kötött házasságok esetén évente 5 százalékkal nő a válások aránya. A kutató ezt azzal indokolja, hogy bizonyos kor fölött az emberek egy része mindenáron házasodni akar, ezért a partnert illetően gyakrabban kötnek kompromisszumokat. A tudós szerint azok a házasságok a legtartósabbak, ahol a menyasszony és vőlegény kora nem kevesebb 25, de nem több 32 évnél.

Brit kutatók azt is megvizsgálták, hogy kontinensük mely országaiban a legalacsonyabb az átlagéletkor az első házasságkötés idején. A 2015-ös felmérések alapján készített – 21 ország adatait tartalmazó – lista szerint a dobogó tetején Fehéroroszország áll 23,65 évvel, ezüstérmes Ukrajna 24,7 évvel, a harmadik az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő Azerbajdzsán 26,25 évvel. Aztán jön Örményország, Belgium, Lengyelország és Ciprus. Magyarország ezen a jegyzéken nincs rajta, de ha ott lenne, a sereghajtók között kullogna. 2015-ben a nők 29,6, a férfiak 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra nálunk.

Komoly számok

A szabályok nem mindenkire érvényesek. A világ egyik leghosszabb házasságában, amely több mint kilencven évig tartott, a feleség tizenhárom évesen mondta ki a boldogító igent. Az 1905-ben, Indiában született Karam Chand és hét évvel fiatalabb felesége, Kartari Chand 1925-ben házasodott össze. 8 gyerekük és 27 unokájuk született, 1965-ben települtek át Angliába. Karam tavaly októberben hunyt el. Halálával – bár hivatalos statisztikák nem készültek – minden valószínűség szerint átvette a vezetést a New York államban élő Duranord Veillardtól és feleségétől, Jeanne-től, akik 1934-ben házasodtak össze. Duranord 1907-ben született Haitin, 1967-ben költöztek az Egyesült Államokba. A férfi nemrég töltötte be a 110. életévét, felesége pedig 107 most. Ők nemsokára a 83. házassági évfordulójukat ünneplik majd.

Az Egyesült Királyságból Richard és Maria Kane kezdeményezésére 1996-ban indult a „házasság hete” rendezvény- és kampánysorozat. Magyarországon 2008 óta minden februárban civil szervezetek és keresztény egyházak együttműködésével rendezik meg a programot. A mozgalom a házasság fontosságára és értékeire hívja fel a figyelmet. Idén a házasság hete arcai Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Monika voltak.

A szerkesztő ajánlja

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.

Favero-Fürjész Judit Éva

80 éves Adriano Celentano, aki nem fél a politikától

„Ma mindenki fél a szavaktól, csak olyan dolgokat lehet mondani, amelyek senkit nem zavarnak” – vallja a népszerű olasz énekes-színész.