Hold körül keringő űrállomást épít Amerika és Oroszország

MN

2017. szeptember 27., szerda 20:24, frissítve: csütörtök 06:43

Oroszország részt vesz a Hold körül keringő amerikai űrállomás, a Deep Space Gateway építésében – jelentették be az ausztráliai Adelaide-ben.

A NASA amerikai és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal az ausztrál városban zajló űrhajózási világkongresszuson írta alá szerdán az együttműködési megállapodást. Eszerint a projekthez a már évek óta működő Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálna kiindulási alapként, az oroszok főleg modulokkal és a lakott űrobjektumok nemzetközi szabványainak meghatározásával járulnának hozzá a vállalkozáshoz.

A NASA néhány hónapja jelentette be hivatalosan is, hogy dolgozik a Deep Space Gateway (DSG) nevű projekten, amelyben egy Hold körül keringő, legénység lakta űrállomást létesít kifejlesztés alatt álló, nagy teljesítményű rakéták segítségével.

Oroszország a maga részéről tudományos bázist létesítene a Holdon, és 2031-től küldene embereket a Föld kísérőjére.

A tervezett együttműködésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy legalább öt ország dolgozik saját lakott űrállomás kifejlesztésén, és egységesíteni kell a szabványokat a problémák elkerülésére a műszaki együttműködésben. A legfontosabb szabványok egy részét pedig, például az űrhajók dokkolómechanizmusait, az orosz fél dolgozná ki – írja az MTI.

Az újonnan létesítendő űrállomáshoz 2024 és 2026 között szállíthatja Oroszország az első modulokat – közölte a kongresszuson Igor Komarov, a Roszkoszmosz vezérigazgatója. Komarov szerint egy–három modul kifejlesztéséről van szó.

A tervezett űrállomás Hold körüli pályán keringene, és az ISS-hez hasonlóan emberek dolgoznának, élnének rajta, de nem okvetlenül hosszú távon. Az égitest kutatásán kívül a DSG-ről készíthetnék elő a Marsra szállást és a világűr mélyebb rétegeibe tervezett repüléseket.

Az Egyesült Államok egy minden korábbinál nagyobb teljesítményű és méretű óriásrakétát, a kifejlesztés alatt álló – és a tervek szerint 170 tonnás rakomány szállítására is alkalmas – Space Launch Systemet (SLS) használná fel, de a szerdán bejelentett együttműködési terv értelmében azzal párhuzamosan az orosz Angara és Proton–M rakéták is szerepet kaphatnának a projektben. A projekt grandiózus voltát jellemzi, hogy a Wikipedia összefoglalója szerint az SLS fejlesztési és építési költségei elérhetik a 35 milliárd dollárt, egy kilövése pedig félmilliárd dollárba is kerülhet. 

A két nagyhatalom szorosan együttműködik a Nemzetközi Űrállomás működtetésében is.

A szerkesztő ajánlja

Lándori Tamás

Döntenek ma a lúgos perben: összeszedtük a vád és a védelem főbb állításait

A negyedik – és minden valószínűség szerint nem az utolsó – bírói tanács dönt a bűncselekmény ügyében.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.