Húsz éve ismertük meg Dollyt, a klónozott bárányt

Molnár Csaba

Molnár Csaba

2017. február 23., csütörtök 21:40, frissítve: péntek 09:14

Miután 1997-ben bemutatták a világnak az első felnőtt testi sejtből létrehozott emlősállatot, a klónozásról az emberek többsége úgy vélte, hogy néhány éven belül megváltoztatja világunkat. Voltak, akiket e gondolat elborzasztott, másokat lelkesített. Két évtized telt el azóta, de az akkori remények legfeljebb részben teljesültek.

A skóciai Roslin Intézet kutatói nem könnyen adják föl. 275-ször próbálkoztak sikertelenül a bárányklónozással. Bár emlőst már korábban is klónoztak embriók szétválasztásával, majd dajkaanyába ültetésével, felnőtt testi sejtből senkinek sem sikerült azelőtt. A skótok végül, a 276. próbálkozásra sikerrel jártak, és világra jött egy kis bárány, Dolly, amelynek genetikai állomány tökéletesen megegyezett annak a felnőtt birkának a genomjával, amelynek tőgyéből a felhasznált sejteket nyerték. A nőstény donor petesejtjéből eltávolították a sejtmagot, és a testi sejtek magját ültették a helyére. Ezután az így megtermékenyített zigótát beültették egy másik nőstény juh méhébe, és innentől az események már a természetes módon haladtak tovább.

 
Dolly
Fotó: Colin McPherson / AFP
 

Talán a rengeteg sikertelen próbálkozás is rávilágít arra, hogy milyen nagy technikai nehézségei voltak akkoriban a klónozásnak. A kutatók még az állat világra jötte után sem bíztak a sikerben. Noha Dolly 1996 júliusában született, a hír világgá kürtölésével egészen 1997 február végéig vártak, írja a LiveScience. Egyrészt meg akarták írni az eredményt részletező szaktanulmányt (még azelőtt, hogy a konkurens kutatócsoportok ellopnák ötleteiket). Másrészt Dolly egészségét vizsgálták, mert hatalmas felsülés lett volna a számukra, ha az állat a bejelentés másnapján elpusztul, vagy kiderül, hogy súlyos fejlődési rendellenességektől szenved.

A klónozás története jóval messzebbre nyúlik vissza az időben, mint azt a legtöbben gondolják. Felnőtt békák bőrsejtjeiből már 1958-ban klónoztak békákat. Minthogy a kétéltűek már egészen fejlett állatoknak tűntek, akkoriban a legtöbb biológus úgy vélte, hogy talán néhány év választja már csak el őket az emlősök klónozásától. De aztán a következő évtizedek sorozatos kudarcokkal teltek. Egyik hagyományos laborállatot, sem az egereket, sem a patkányokat, sem a disznókat nem sikerült klónozni. A teljes sikertelenség láttán a legtöbb kutató elhitte, hogy az emlősök genetikájában van valami olyan különlegesség, amely lehetetlenné teszi a sikeres klónozásukat.

Ezek után jött Dolly, és ez olyan döbbenetet okozott a szakmában, amelyet alig lehet elképzelni. Kész csodának tartották. Dolly története azóta olyan hatással van a klónozás és az őssejtek kutatására, amelyhez hasonlót alig lehet találni a tudománytörténetben. A LiveScience-nek nyilatkozó kutatók mindegyike arról számolt be, hogy Dolly története (pontosabban a létrehozatalára tett erőfeszítések) nemcsak a később már szinte rutineljárásnak számító klónozást segítették, de az orvosi célú géntechnológia és az őssejtkutatás sem képzelhető el nélküle.

 
Ian Wilmut professzor, a Dollyt kifejlesztő kutatócsoport vezetője
Fotó: Alessandro Abbonizio / AFP
 

De a történet mégsem tökéletes sikertörténet. Dolly ugyanis hatévesen elpusztult, miközben a birkák átlagos élettartama ennek a duplája. Az állat vírusok által terjesztett tüdőrákban halt meg, de halála előtt ízületi gyulladásban szenvedett, járni is alig tudott. Ez sokakat aggodalommal töltött el, hiszen nem volt kizárható, hogy a túl korai betegségek összefüggésben álltak a klónozással. De vannak ennek ellentmondó kutatási eredmények is. Tavaly megvizsgálták Dolly négy „klóntestvérét”, tehát négy olyan birkát, amelyeket ugyanazokból a sejtekből alkottak, mint Dollyt – tehát genomjuk tökéletesen megegyezett vele. Ők kilencévesek voltak a vizsgálatok idején, ami emberi léptékben hetvenéves kornak számít. És mind teljesen egészségesek voltak. Még az olyan öregkori betegségek – mint például a diabétesz vagy a magas vérnyomás – sem kínozta őket, ami ilyen korú juhoknál megszokott. Dolly utódai is egészségesek voltak, így ma a legtöbb kutató szerint Dolly betegségei nem létrejötte körülményeinek tulajdoníthatók.

Mára az állatok laboratóriumi klónozása kis túlzással rutineljárássá vált, a sajtó alig tartja érdemesnek megemlíteni, ha egy-egy újabb faj egyedét állítják elő egy másik testi sejtjeiből. Klónoztak már egeret, patkányt, disznót, de lovat, marhát is. Míg Dolly idejében a klónozás nagyon kis hatékonysággal működött, manapság a sikeres kísérletek aránya hetven-nyolcvan százalék is lehet. Egy dél-koreai kutatóintézet nemrégiben azzal büszkélkedett, hogy egy nap ötszáz klónozott embriót képesek előállítani. 2009-ben Spanyolországban klónozták a kilenc évvel korábban kihaltnak nyilvánított pireneusi kőszáli kecskét. Bár a kis gida néhány napos korában elpusztult fejlődési rendellenességei következtében, a kísérlet megmutatta, hogy a jövőben a klónozást akár rég kihalt fajok feltámasztására is lehet használni.

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.