Kitörhetnek a magyar tűzhányók

2015. december 10., csütörtök 19:40, frissítve: csütörtök 22:02

Magyar kutatók új modellt alkottak a Kárpát-medence bazaltjainak keletkezésére, mely szerint bár nem valószínű, de lehetséges, hogy térségünkben a közeljövőben vulkáni működésre kerül sor.

A bazaltvulkáni működés körülbelül 10-11 millió éve kezdődött a Kárpát-medencében, ekkor történtek az első kitörések – mondta el lapunknak Harangi Szabolcs, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója. Ezután egy hosszabb szünet következett, majd 7 millió évvel ezelőtt újra intenzívebbé vált a működés. Sokan úgy vélik, hogy a nógrádi térségben még négy-ötszázezer esztendeje is volt bazaltvulkáni kitörés, az utolsó pedig mintegy százezer évvel ezelőtt, a Garam völgyében történt – tette hozzá.

Ezek a vulkáni mezők máshogy működnek, mint a klasszikus, magasba tornyosuló vulkánok: jóval hosszabb ideig, akár négy-ötmillió esztendeig is aktívak lehetnek, de ezen belül több százezer évig is szünetelhet a működés. Tehát nagyon ritkán következik be vulkánkitörés, és soha nem ott, ahol korábban történt.

Az MTA-ELTE Vulknológiai Kutatócsoport tagjai a Szent György-hegy bazalt orgonái alatt
Az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Szent György-hegy bazalt orgonái alatt
Fotó: Harangi Szabolcs

Új modell

A Föld eseményeit, legyen szó vulkánkitörésről, földrengésről vagy hegyképződésről, alapjában véve a lemeztektonika modelljén keresztül próbáljuk megérteni. A modell, ami a 60-as években forradalmasította a földtudományokat, valóban sok mindenre magyarázatot ad. Azonban Harangi Szabolcs szerint, ha kis területre akarjuk alkalmazni – például megállapítani, hogy mi zajlott a Kárpát-medencében az elmúlt évmilliók során –, ez a gondolkodásmód nem ad egyértelmű választ a kérdéseinkre.

Aktivizálódhat az erdélyi vulkán

Fennáll a lehetősége annak, hogy az erdélyi Csomádnál lévő vulkán valamikor aktivizálódik. Az erről szóló kutatási eredmények más, hasonlóan „aluszékony” vulkánok működését is jellemezhetik – mondta Harangi Szabolcs az M1 műsorában.

A kutatók új kiindulási pontja egyszerű: ha ránézünk a térképre, láthatjuk, hogy meglepő módon a bazaltvulkánok nem ott vannak, ahol várnánk. Arra számítanánk, hogy ott alakulnak ki, ahol a legvékonyabb a kőzetburok, hiszen így tud a legkönnyebben áttörni a bazaltos magma. Ám térségünkben a vulkáni mezők inkább a peremi területek felé csoportosulnak, így felvetődik a kérdés, mi lehet ennek az oka.

„Arra jutottunk, hogy ezek a mezők elsősorban olyan helyen vannak, ahol nagyon gyorsan változik a kőzetburok vastagsága. Ez a Kárpát-medence alatt nagymértékben elvékonyodott, tehát a vulkáni mezők az »éles váltásnál« alakulnak ki, ott, ahol a környező vastag kőzetburokból a vékony felé haladunk” – magyarázta a szakember.

Magma jellemzően attól képződik, hogy a földköpeny kőzetanyagának olvadáspontja kisebb, mint a környező hőmérséklet: a kőzetanyag fölfelé mozog, így csökken a nyomás, és ezzel együtt az olvadáspont is. Ha a kőzetburok vastagsága erősen változik, kialakulhat egy olyan asztenoszféraanyag-áramlás, ami majdnem függőlegesen halad fölfelé. Ez kedvező a magmaképződéshez.

Fotó: MN-grafika

A szakember elmondta: a földköpenyanyag nagyrészt olyan kőzetből áll, melynek az olvadáspontja nagyobb az ott fennálló hőmérsékletnél. Tehát a magmaképződéshez az kell, hogy legyen egy másik, olyan anyag is, ami csökkenti az olvadáspontot. – Arra utaló jeleket is találtunk, hogy a megolvadó kőzet nem tisztán a földköpeny felső részét alkotó kőzetből áll, hanem tartalmaz olyan testeket is, melyeknek kisebb az olvadáspontja – hangsúlyozta Harangi Szabolcs, hozzátéve: ebből állt össze az a modell, amely szerint térségünkben megvan a lehetőség arra, hogy az asztenoszféra anyaga felfelé áramoljon, és benne bazaltos magma jöjjön létre.

Folytatódhat a bazaltvulkáni működés?

„Százezer évvel ezelőtt a környezet nagyjából olyan volt, mint a mostani időszakban, tehát nem tudjuk kizárni, hogy újra megtörténhet ugyanaz az esemény” – vélekedett a szakember.

Az MTA-ELTE Vulknológiai Kutatócsoport tagjai a persányi vulkáni mező egyik bazaltos salakkúp vizsgálata közben
Az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a persányi vulkáni mező egyik bazaltos salakkúp vizsgálata közben
Fotó: Harangi Szabolcs

„Korábban is voltak olyan vulkánkitörések a Földön, melyekről senki sem gondolta, hogy bekövetkezhetnek” – vélekedett a szakember. „Ennek az esélye térségünkben megvan, a vizsgálataink pedig kimutatták, hogy a bazaltos magma rendkívül gyorsan, a keletkezés után néhány nap alatt át tudja törni a földet. Hangsúlyozom, hogy az esély, a lehetőség nem azonos a biztos bekövetkezéssel, azaz félnünk nem kell, de talán érdemes minderről tudni” – tette hozzá.

Nem lehet pontosan előrejelezni

Annak, hogy vulkánkitörés fog bekövetkezni, lehetnek jelei, ám azt, hogy pontosan mikor és hol történik majd meg, lehetetlen megállapítani. Például a Nicaraguában nemrég kitört Momotombo 110 éve szunnyadt, de voltak olyan jelek az elmúlt évtizedben – egyebek közt földrengések és gázkiáramlások –, melyek arra utaltak, hogy a vulkán alá friss magma nyomult be – magyarázta Harangi Szabolcs. A vulkáni működés megindulását és annak pontos idejét ugyanakkor senki sem tudta megjósolni.

Ismét kitört az Etna

A felébredt Etnából a szicíliai Messina városára fekete hamueső hullott, emiatt a dél-olaszországi Reggio Calabria repülőterét is le kellett zárni.

A jeleket műszerek segítségével is lehet figyelni, ám ilyen berendezés nincs a térségünkben, a Föld legveszélyesebb tűzhányóinak is csak a felénél van. A kutató szerint ahhoz, hogy fel tudjunk készülni egy kitörésre, egyrészt fontos, hogy ismerjük az adott tűzhányót vagy vulkáni mezőt, másrészt a megfelelő tájékoztatásnak is nélkülözhetetlen szerepe van. A bazaltvulkáni kitörés egyébként nem annyira veszélyes, csak ha lakott területen történik, épp ezért fontos, hogy a döntéshozók is megértsék, hogyan kell reagálni a különféle kitörésekre – tette hozzá.

Munkában az MTA-ELTE Vulknológiai Kutatócsoport tagjai a térség legfiatalabb tűzhányóján, a székelyföldi Csomádon
Munkában az MTA-ELTE Vulknológiai Kutatócsoport tagjai a térség legfiatalabb tűzhányóján, a székelyföldi Csomádon
Fotó: Harangi Szabolcs

A kutatócsoport munkájával kapcsolatban elmondta: a céljuk, hogy megértsék ezeket a pulzáló, nagyon ritkán működő, ám ismétlődően felébredő tűzhányókat. – Sokan úgy vélik, hogy a Kárpát-medencében naiv gondolat vulkánokkal foglalkozni. Pedig ez a térség különleges természeti laboratórium, az itt zajló kutatások eredményei pedig hozzájárulnak a tűzhányók működésének jobb megértéséhez, a veszély hatékonyabb előrejelzéséhez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2015.12.10.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.