Magyar kutatók üthetik ki KO-val a depressziót

2016. április 26., kedd 17:45, frissítve: kedd 17:45

Kilencvenöt pályázatból idén tizenegyet díjaztak a külföldön kutató fiatal magyar kiválóságok hazahívására, valamint a magyarországi kutatóhelyeken munkát végző tehetségek itthon tartására alapított Lendület program keretein belül. Közülük három kutatót kérdeztünk.

Hogyan alakul ki a rák a szervezetben? Milyen szerepet játszanak a gyulladásos folyamatok a depresszió kialakulásában? Hogyan működik a beszédképzés új aspektusból? – többek között ezekre a kérdésekre is keresi a választ a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának idei 11 nyertese. A fiatal kutatókat támogató kiválósági program keretén belül évente 400 millió forintot fordítanak öt éven keresztül a tudományos teamekre. 2009 óta egyébként összesen 121 Lendület-kutatócsoportot alakult.

Gyulladás is vezethet depresszióhoz

Az idegrendszeri betegségek egyre növekvő terhet jelentenek a társadalom és az egészségügyi ellátórendszerek számára. Európában a depresszió és a pszichiátriai megbetegedések mintegy 100 millió, a neurodegeneratív betegségek több millió embert érintenek, és 10 millió felett van a stroke-on átesettek száma. Annak ellenére, hogy az idegrendszeri betegségek éves költsége a 800 milliárd eurót is meghaladja Európában, nagyon kevés hatékony terápia áll rendelkezésre. Nem kisebb célt tűzött ki maga elé Dénes Ádám és kutatócsoportja, minthogy a közelmúltban feltárt gyulladásos folyamatok kiemelt szerepét vizsgálja az idegrendszeri betegségek – többek között stroke, Alzheimer- és Parkinson-kór, depresszió, szorongás – kialakulásában. Mint a kutató lapunknak elmondta, kimutatható, hogy az említett betegségek hátterében nagyon sok gyulladásos folyamat áll, és kezd az is kirajzolódni, hogy ezek nemcsak jelen vannak, hanem funkcionális szerepük is van a kórképek előidézésében és az ezekkel társuló agyi károsodás kialakulásában. A közelmúltban kutatók igazolták továbbá, hogy a fő agyi gyulladásos sejttípus, a mikroglia fontos szerepet játszik mind az egészséges, mind a sérült idegsejtek aktivitásának szabályozásában. A vezető kutató említést tett arról is, hogy a gyulladásos folyamatok stroke során betöltött szerepét korábban egy Európai Unió által finanszírozott projekt égisze alatt vizsgálták, a Manchesteri Egyetemen végzett kutatások eredményei azóta klinikai vizsgálatok tárgyát képezik.

Föld alá ásott puzzledarabok

Az idegrendszer komplexitása azonban nagyon megnehezíti a működését irányító, alapvető folyamatok megértését. Bár az elmúlt időszakban a tudomány sokat fejlődött, a föld alá elásott több ezer doboznyi nagyon apró puzzle-t még csak most kezdik előkapargatni, és még mindig nem sikerült összerakniuk a képet, ezért az idegrendszeri gyulladásos folyamatok pontos mechanizmusai sem ismertek – emelte ki Dénes Ádám. A pályázat célja annak megértése, hogyan szabályozza a mikroglia az idegi aktivitást és ezt hogyan befolyásolják az agyi gyulladásos folyamatok. Ennek megértésétől új terápiás lehetőségeket várnak. A kutató szerint a Lendület program által ötéves periódusra biztosított pénz nemzetközi összehasonlításban is versenyképes forrásnak és kiszámítható perspektívának minősül. Mint mondta, ma már nem a magányos zsenik világát éljük a kutatásban, hanem az országok között átívelő, nagyon átgondolt csapatmunkáét, ezeket a komplex problémákat ugyanis csak így lehet kezelni.

Szólt arról is, hogy a következő évtizedekben óriási forrásokat lehetne megtartani, ha az idegrendszeri betegségek kezelésére fordított és a betegek munkából való kiesése miatt elvesztett összegek legalább öt százalékát visszakaphatná az a tudományterület, ami ennek megoldásán fáradozik. Már ma is óriási probléma az idegrendszeri betegségek kezelése, és félő, hogy a jövőben tarthatatlan lesz ez az állapot, hiszen az öregedő társadalmakban egyre több embert érintenek majd az idős korral összefüggő megbetegedések. Ezért 15-20 éven belül várhatóan a mostani összegek akár kétszeresét is a probléma tüneti kezelésére kell majd fordítani, ha nem jön áttörés. Nagy kihívás előtt állnak az egészségügyi ellátórendszerek: meg kell próbálniuk minél több forrást bevonni a kutatásokba, ami a megelőzés mellett betegek számára jobb perspektívát és életminőségük javulását is eredményezheti.

Ad hoc módon osztják a pénzeket

A Lendület pályázat nélkül nem valószínű, hogy hosszú távon haza tudott volna térni kutatni az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán doktoriját fizikusként megszerző, majd ezt követően Franciaországban evolúciós biológia kutatásokat folytató Szöllősi Gergely János. Nyertes projektjének témája, hogy mit mond az evolúció a rák kialakulásáról. Mint mondja, ma már több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert, a bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása. Erre vállalkozott ő is. Mint lapunknak kifejtette, bár remek kezdeményezések vannak hazánkban, nyilván még mindig sokkal jobb lehetőségek vannak a külföldi egyetemeken. Ennek okát azonban nem csupán a pénzhiányban, hanem a tudományra fordított pénz egy részének kiszámíthatatlanságában és bizonytalanságában is látja, szerinte egy csomó pénzt ad hoc módon osztanak ki kutatásokra, ráadásul borzasztó adminisztrációs terheket tesznek a kutatókra. Szerencsére az Magyar Tudományos Akadémia és az NKFI által kiosztott nemzetközileg is elismert pályázati lehetőségek ez alól kivételt jelentenek, ez azonban a források csak egy részét fedi.

Probléma, hogy kevés nő kap lehetőséget

A folyamatos beszéd természetes jelenségével, a koartikulációval, azaz a beszédszervek mozdulatainak az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódó időbeli átfedésével fog ötéves kutatása során foglalkozni Markó Alexandra, az idei Lendület program egyetlen női díjazottja kutatótársaival: Deme Andreával, Gráczi Tekla Etelkával, Csapó Tamás Gáborral karöltve. Mint mondja, kutatásuk egyedülálló, a magyar beszédre vonatkozóan ugyanis olyan nagy mennyiségű dinamikus artikulációs adatot tudnak végre szolgáltatni, amire eszközhiány miatt eddig nem volt lehetőség. Kérdésünkre, hogy miben új a kutatásuk, hiszen már most is ismert, hogy milyen hangot melyik beszédszervünkkel képzünk, elmondta, hogy a beszédhangok összekapcsolását artikulációs műszerekkel eddig még nem vizsgálták Magyarországon. Vagyis azt, hogy milyen képzőszervi mozdulatok kellenek ahhoz, hogy egyik hang kiejtéséből a másikig eljussunk, és hogy hogyan tükröződik az egyik hang megformálásában a megelőzőké és a következőké. Arra a kérdésünkre, büszke-e, hogy idén egyetlen női kutatóként kapott esélyt, elmondta, nagy problémának látja, hogy kevés női kutató kap ilyen lehetőséget. Szólt arról is, hogy a két gyereke után korkedvezménnyel tudta megpályázni a Lendület programot, 38 év alatti kutatók vehetnek részt benne ugyanis. A kutatások finanszírozási nehézségeiről szólva elmondta, hogy sajnos az egyetemek nem eléggé felszereltek, ráadásul a fővárosi intézmények kezdenek a vidékiekkel – amelyek a konvergenciarégiókhoz tartoznak, így egy csomó pályázat nyitva áll előttük – szemben óriási hátrányra szert tenni.

További díjazottak

A Lendület program idei nyertesei között van Ablonczy Balázs történész, aki a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára a szélesebb közönség számára is közérthető, a nemzetközi historiográfia jelenlegi áramlataiba illeszkedő és új eredményeket bemutató művek publikálását, konferenciák szervezését tűzte ki célul. Beke-Somfai Tamás János vegyész számítógépes és kísérleti módszerekkel tervez olyan vegyületeket kutatni az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában, amelyek a jövőben elősegíthetik az Alzheimer-kór jobb megértését, valamint az antibiotikumokat felváltó, hatékonyabb gyógyszerek létrehozását.Biró Péter közgazdász kutatócsoportjával a párosításai piacok tervezésének komplex, több tudományágat felölelő vizsgálatát tűzte ki célul az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban.Az emberi egyensúlyozás során használt szabályozási elvet kutatja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) Insperger Tamás Antal, aki projektével az egyensúlyozási képességek határainak kiterjesztésén fog dolgozni, mérnöki alkalmazásokra is átültethető módszerek létrehozásával. Az eddig az amerikai Stanford Egyetemen kutató Werner Norbert csillagász csoportjával a nagy felbontású röntgenspektrumok és egyéb megfigyelési adatokat felhasználva a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak feltérképezésével fog foglalkozni az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A humánpatogén fonalas gombák patogenitási folyamatainak vizsgálatára hozhat létre kutatócsoportot Papp Tamás biológus a Szegedi Tudományegyetemen, a kutató projektje a ritka betegségek jobb megismerését és terápiájának fejlesztését célzó erőfeszítések sorába illeszkedik. Sramkó Gábor a magyarság számára kiemelten fontos biogeográfiai egység, a sztyeppei élőlények evolúciós eredetét célzó kutatásával nyert támogatást a Lendület program keretében. A háromfős csapat tíz sztyeppei élőlény – hét növény- és három állatfaj – genetikai szerkezetét fogja feltárni a legmodernebb kutatási módszerekkel. A Torontói Egyetemről hazaérkező Virág Bálint matematikus Wigner Jenő nyomdokain haladva a szabálytalan alakzatok véletlen rezonanciáit fogja kutatni az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében.

(MTI)

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.