Magyar szentek és boldogok napja

Bucsy Levente

Bucsy Levente

2012. november 13., kedd 07:38

Egy külön lapot ragasztott az egyház a naptárba azzal, hogy együtt megünnepli mindazon szenteket és boldogokat, akiknek nem jutott külön ünnepnap. Ezen a lapon november 13-a áll.

Nem egy összeállítás kering az interneten, ahol a magyar szentek közé sorolnak olyan személyiségeket, mint például a 4. században elhunyt, Thébában működött Remete Szent Pál (a mindmáig egyetlen, magyar alapítású szerzetesrend névadója), a tours-i vagy pannóniai Szent Márton püspök (meghalt 397-ben), illetve a Szent Gellértként megismert Giorgio Sagredo, Magyarország egyik első keresztény főpapja.

Ők mindazonáltal vannak annyira ismertek, és tiszteletük is beágyazódott annyira, hogy megvan a naptárban az a hely, ahol megtaláljuk az ő ünnepnapjukat. Vannak azonban „szakajtószám” olyan szentek és boldogok – a különbségről kicsit később –, akik nem fértek be a kalendáriumba. Az ő helyzetük „rendezésére”, illetve minden magyar szent és boldog együttes megünneplésére november 13-a rögzült végül a naptárban.

Az eredetileg november 6-i dátum az egyházmegyei ereklyék ünnepe volt, de a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1984-ben – figyelembe véve a II. vatikáni zsinat liturgikus rendelkezéseit – egy héttel későbbre bevezette a kanonizált mellett az ünnepnappal nem rendelkező szentek és boldogok ünnepét.

Magyar szentek: Prágai Szent Adalbert (956–997), Szent Zoerard-András (? – kb. 1010), Zoborhegyi Szent Benedek (? – kb. 1013), Árpád-házi Szent Imre (kb. 1007–1031), Árpád-házi Szent István (967/969/975–1038), Szent Asztrik (?–1036/39), Szent Günter (kb. 955 – 1045) Szent Gellért (kb. 980–1046), Szent Beszteréd (?–1046), Skóciai Szent Margit (1047–1093), Árpád-házi Szent László (kb. 1040–1095), Árpád-házi Szent Piroska (1080–1143), Szent I. Dávid (1084–1153), Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), Prágai Szent Ágnes (1205–1282), Árpád-házi Szent Kinga (1224–1292), Toulouse-i Szent Lajos (1275–1297), Portugáliai Szent Erzsébet (1277–1336), Szent Hedvig (1373–1399), Kapisztrán Szent János (1386–1456), Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk (1588–1619), (1584–1619), (1582–1619).

Boldogok: Boldog Sebestyén (950-70 közt –1007), Boldog Gizella (kb. 980–1050/60), Pécsi Boldog Mór (kb. 1000 – kb. 1070), Magyar Boldog Pál (kb. 1180–1241), Boldog Bánfi Buzád (?–1243), Esztergomi Boldog Özséb (kb. 1200–1270), Magyar Boldog Ilona (1200/1220– kb. 1270), Boldog Gertrúd (1227–1297), Árpád-házi Boldog Jolán (1235/39–1298), Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy (kb. 1260– kb. 1320), Boldog Csák Móric (kb. 1270–1336), Árpád-házi Boldog Erzsébet szűz (1292/94–1336/38), Boldog Bátori László (kb. 1420–1456 vagy 1484 után), Boldog Temesvári Pelbárt (kb. 1435–1504), Boldog IV. Károly király (1887–1922), Boldog Batthyány-Strattmann László (1870–1931), Boldog Salkaházi Sára (1899–1944), Boldog Apor Vilmos (1892–1945), Boldog Romzsa Tódor (1911–1947), Boldog Meszlényi Zoltán (1892–1951), Boldog Bogdánffy Szilárd (1911–1953), Boldog Scheffler János (1887–1952).

A legismertebb, jelenleg is zajló szentté – pontosabban még „csak” boldoggá – avatási eljárás Mindszenty Józseffel kapcsolatban folyik. Tudjon meg róla többet!

 

Az általános iskolai tudás részét képezik – óvatosabban fogalmazva: kellene, hogy képezzék – az Árpád-házi szentek történetei, illetve legalább „a névsor” fontosabb elemei. A nyugati keresztény királyságok közt is kiemelkedő módon két korai uralkodónk életszentségét is elismerte Róma; elsőként az államalapító István királyét, másodikként pedig Géza fejedelem testvérének dédunokájáét, Lászlóét. Mellettük, illetve időben köztük született az igen rövid életű Imre herceg (István fia), akit az egyház az ifjúság védőszentjeként tisztel. Az Árpád-ház később is bővelkedett még szent életű személyiségekben, közülük – a nemzetközi ismertség és népszerűség okán – kiemelkedik az alig 24 évet élt Szent Erzsébet.

Erzsébet, akit nem engedett Isten hazudni

Boldog Batthyány-Strattmann László

„A szegények orvosa” gróf szülei hatodik gyerekeként született 1870-ben. Gyerekkora igen hányattatottra sikeredett, édesapja ugyanis elhagyta a családot, édesanyja pedig meghalt. Középfokú tanulmányai végeztével ilyen-olyan órákat hallgatott Bécsben (közben született egy gyermeke is egy rövid kapcsolatból, róla mindvégig gondoskodott), harmincéves korára viszont véglegesült: orvos lesz. A századforduló hajnalán kötött házasságából 12 gyermeke született. Diplomaszerzés után azonnal magánkórházat alapított, és továbbképezte magát, körmendi kastélyának egy részében pedig szemészetet rendezett be. Mélyen vallásos volt, ingyen gyógyított mindenkit, aki rászorult. Még hatvanéves sem volt, amikor rákot állapítottatok meg nála, ami egy év alatt végzett a szent életű orvossal. Boldoggá avatási pere 13 évvel halála után (1944) elkezdődött, majd félbeszakadt, és 1982-ben folytatódott. II. János Pál 2003 márciusában avatta boldoggá.

II. András király harmadik gyermeke 1207-ben született, bátyja volt a későbbi IV. Béla király. 1213-ban már Wartburgban nevelkedett, méghozzá árván, édesanyját, Gertrúd királynét ugyanis meggyilkolták – ezt csak évekkel később tudta meg. Még mindig csak 9 esztendős volt, amikor elhalálozott a számára kijelölt férj is (Hermann), ami után kisgyermekkori szerelméhez, Lajoshoz adták hozzá, még mindig csak 14 éves korában. A boldog frigyből gyorsan született 3 gyermek is. Erzsébet gyakran böjtölt, éjszakánként virrasztott, gyermekei születésekor hálából pedig „gyermekmentő helyet” alapított, illetve egy kórházat, ahol ő maga is beszállt a gyógyításba ápolónőként. Férje 1225-ös háborúskodása idején a járványok és az éhínség csillapításáért kinyittatta Wartburg éléskamráit, környezete háborgását csak visszatérő férje tudta lecsillapítani. Lajos aztán – Erzsébet még mindig csak 20 éves volt – elesett a keresztes háborúban, harmadik gyermekének születését már nem is érhette meg. IX. Gergely pápa saját kezűleg írt vigasztaló levelet az Árpád-házi lánynak, de Lajos testvérei kitiltották Lajos vagyonának kezeléséből. Ebből az időszakból származik a rózsalegenda is: Erzsébet élelmet vitt az éhezőknek, amit sógora, Henrik nem nézett jó szemmel. Véletlen találkozásukkor azt mondta, rózsa van a kosárban, s hogy ne hazudjon, az élelmiszerek – Isten kegyelméből – valóban rózsákká váltak nála.

A pompát sanyarú helyzetében gyermekeivel elhagyó Erzsébet fonásból és ékszereiből tartotta el magát, a keresztes háborúkat vezető II. Frigyes pedig hiába kérte meg a kezét. Az újraházasodás helyett szerzetesnővérként folytatta. Halálát előre megjövendölte, sírjánál pedig számos csoda történt. Az első a halál után néhány hónappal: egy megmagyarázhatatlan gyógyulás, aminek a híre futótűzként terjedt Európában. Az ünnepélyes szentté avatásra – a „per” lefolytatása után – 1235-ben került sor. Európában rengeteg templomot szenteltek az ő tiszteletére; a német területeken kívül különösen Közép-Itáliában, Csehországban és Magyarországon „tombolt” az Erzsébet-kultusz. Róma 1670-ben november 19-re tette a naptárban Szent Erzsébet napját.

„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam, amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.” (IV. Károly lemondó nyilatkozata, 1918. november)

Az életszentség nem valami múlt ködébe vesző érték, aminek a mai kor emberei között már semmi keresnivalója, „feltételei” pedig teljesíthetetlenek lennének. A történelem úgy hozta, hogy a 20. század is csak úgy „termelte” magából a bizonyosan Isten színe látására jutott magyarokat. Noha nem magyar nemzetiségű, mivel magyar király volt – a sorban az utolsó –, IV. Károlyt szegről-végről bizony tekinthetjük „magyar boldognak”. A császár kicsi korától kezdve egészen haláláig jámbor, barátságos és türelmes ember volt. Felesége, Zita császárné is társa volt az életszentséghez vezető úton, házasságkötésük előtt személyesen zarándokolt Rómába a pápához, hogy áldást kérjen közös életükre. Erélyesen lépett fel a háborúskodás ellen, a halálos ágyán utolsó szavai pedig a „Jézus, Mária, József” voltak. II. János Pál pápa 2004-ben avatta boldoggá a római Szent Péter téren.

Scheffler János boldoggá avatására hívogató plakát Szatmárnémetiben (2011)
Scheffler János boldoggá avatására hívogató plakát Szatmárnémetiben (2011)
Fotó: keresztalja.ro

 

Legutóbb dr. Scheffler János szatmári katolikus megyéspüspököt (1887–1952), vértanút avatták boldoggá 2011. július 3-án a szatmárnémeti székesegyházban. Mint arról korábban az MNO beszámolt, éppen egy évvel ezelőtt indult meg hét, a 20. században mártírként meghalt ferences boldoggá avatási eljárása. November 13-a a budai Magyar Szentek Temploma búcsúnapja is.

A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) – ebben a sorrendben – annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek a tiszteletére. A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett (mártírium). A boldogok és szentek tisztelete a kereszténység három nagy ágazata közül kettőnek, a római katolikus egyháznak és az ortodox egyháznak a jellemzője. A protestantizmus elveti a szentek tiszteletét. A szentté avatást a hívek köréből érkező igény keltette életre; kezdetben csak vértanúkat tiszteltek szentként, aztán viszont „pusztán” példamutató életvitelű keresztényeket is szentként ismert el az egyház. Boldoggá avatás külön egyébként VIII. Orbán pápáig nem volt, de a 17. században bevezetett, elválasztott eljárásrend gyakorlatilag máig érvényben van.

Még egy érdekesség: a buddhisták is tisztelnek egy magyar szentet, Kőrösi Csoma Sándort.

(forrás: MNO, Katolikus.hu, Wikipedia.com)

A szerkesztő ajánlja

Vékony Zsolt

Egy szemérmes és roppant energikus ember – hetvenéves Cserhalmi György

Bár az utóbbi években több lesújtó dologgal is szembe kellett néznie, továbbra is kiemelkedő ikonja a magyar színjátszásnak.

Molnár Csaba

Az amerikai elnökválasztást befolyásoló orosz trollok mindennapjai

Tizenhárom orosz a Facebook és Twitter segítségével dróton rángatta az amerikai választók tömegeit.