Magyar találmány robbant nagyot az energiapiacon

Veczán Zoltán, Havasi Zsolt

2015. november 28., szombat 19:45, frissítve: kedd 06:45

Mit szólna ahhoz, ha úgy termelhetne elektromos áramot, hogy a kedvenc útvonalán sétál vagy biciklizik? A három magyar fejlesztő által megalkotott FUTI olyan energiatermelő térburkoló elem, amely három forrásból tud elektromos áramot előállítani: a napsütésből, a talajhő és a levegő hőmérsékletének különbségéből, illetve – mint említettük – a lépési energiánkból is.

A háromtagú mérnökcsoport – Cseh József, Ilyés Miklós és Sziszák Imre – a városi lét hátulütőiből szeretett volna előnyt kovácsolni. Ennek része a rengeteg, egyelőre felhasználhatatlan, főleg ABS-műanyag újrahasznosítása, vagy a sok, például köztéri világítás során elvesztegetett energia visszafogása, illetve okosabb felhasználása.

Áttörés a zöldenergiában

Az ötletgazda, Cseh József az MNO-nak adott interjút, Ilyés pedig csütörtökön be is mutatta az új magyar találmányt a BME-n az Antall József Tudásközpont által szervezett Kreatív Magyar Elme nevű rendezvényen. Találmányuk, a FUTI nevet viselő energiatermelő burkolat az erőfeszítésmentes zöldenergia-termelésben jelenthet áttörést.

Az újítás alternatívát kínál a hagyományos út- és térburkolatra. „Két éjszaka alatt jutottunk el attól a kérdéstől, lehet-e újrahasznosított műanyagból energiát termelni, addig, hogy az ötlet megvalósítható és lássunk neki” – ezt még szeptemberben mondta az MNO-nak Cseh, amikor még erősen kísérleti stádiumban volt a program.

A burkolat, amely nemrég díjat nyert a Design Terminál Smart City Lab Budapest elnevezésű, innovatív városfejlesztési ötletek megvalósítására kiírt pályázatán, szó szerint új elemet építhet be a hazai alternatív energiai gondolkodásba. Ráadásul a magyar találmány olyan urbanisztikai problémákra is megoldást kínál, mint a nyáron túlmelegedő, és este elviselhetetlen hőt sugárzó köztéri burkolatok – tette hozzá Cseh.

Piezzo? Pertier?

A Jacques és Pierre Curie által felfedezett piezoelektromosság olyan elektromos jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik, illetve elektromos feszültség hatására alakváltozás jön létre.

A Peltier-modul egy olyan, hűtési és fűtési funkcióra használható félvezető eszköz, amely feszültségvezérelt hőszivattyúként működik: a kerámia egyik fele melegszik, a másik lehűl.

Ez a FUTI

Hogy mi is pontosan a FUTI? Egy egyelőre csak kísérleti prototípusokban létező, 30x15cm-es, újrahasznosított műanyagból előállított platform, amelybe háromféle környezetbarát technológiát is beleépítenek. Így egy napelem segítségével nagyobb részben napfényből, egy ún. Peltier-modul segítségével kisebb részben a talaj és a levegő hőkülönbségéből, valamint egy Piezzo-szerkezet révén az emberi lépések által keltett rezgésekből állít elő elektromos áramot.

A három, egyébként külön-külön már létező technológia ötvözete adja az igazi innovációt – mondta el Ilyés. A lépésenergia elenyésző arányban hasznosítható, mintegy 30 ezer lépést kell megtenni, hogy feltöltsünk egy mobiltelefont, a három technológia egyesített ereje viszont nem kevés áramot termelhet:

„minden veszteséggel együtt 12 négyzetméter FUTI egy egész háztartás energiaigényét kitermelné”.

Persze további előnye is van a FUTI-nak. Mint Cseh korábban elmondta, a köztereken is kiváló megoldásnak bizonyulhat. Egyrészt, mert ellenálló és nem is túl drága: csekély hatással van a felületre téli-nyári erózió, a minimális súlya miatt kevés ember szükséges a lerakásához és nem kell hozzá (szemben a hagyományos térburkolatokkal) aládolgozottság, speciális, nagy mennyiségű fugaanyag. Emellett a térkőbe beépített érzékelőhöz hozzá lehet igazítani a közvilágítást – csak akkor kapcsol fel teljes fényerőre a lámpa, ha a sétányon, téren jár valaki. Ezen felül a forgalmas területeken össze lehet kötni a felületbe beépített érzékelőt a térfigyelő kamerákkal – a felvétel arra a részre fog irányulni, ahol éppen mozgás van. Így optimalizálja az energiafelhasználást is.

FUTIzzuk meg a Blahát!

A készítők 150 wattos napi energiatermeléssel számolnak egy négyzetméter panel esetén, eszerint amennyiben a Blaha Lujza tér felújítása során FUTI-t használnánk, akkor a nagyjából 1300 négyzetméternyi térkövezett felületen évente 71 megawatt elektromos áramot tudnánk előállítani – ha a most megújuló Széll Kálmán téren használnák az energiatermelő panelt, a körülbelül 6-7 ezer négyzetméternyi felületen még több energiát termelhetne Budapest.

Klimatizált közterek?

Emellett a már említett, hőkülönbségből energiát kinyerő ún. Peltier-modul képes ugyanilyen elven energia-visszaforgatással hőt kibocsátani, vagy hűteni is: így a forró nyarakon hűthető a köztér, télen pedig leolvasztható róla a hó vagy a jég.

Megoldandó problémák azért akadnak: például elérni, hogy ne csússzon a felület, de a fény mégis átmenjen rajta. Vagy, mint Cseh elmondta nekünk, egy-egy kocka teherbírása jelenleg 300 kilogramm, tehát egyelőre hiába számolunk impozáns eredményekkel, az autóforgalom terhelését egyelőre hosszabb távon nem bírná el.

Elképesztő távlatok

Az ötletgazdák célja, hogy újra felhasználják az elvesztegetett erőforrásokat. Mint Ilyés elmondta, a FUTI jelenlegi teherbírásának fokozásával a közúti forgalom terheit is elviseli majd, így útburkolathoz is használható lesz ez a megoldás. Hazánkban 2017 és 2020 között 1900 kilométernyi utat terveznek építeni. Ha csak ennek 10 százalékát „köveznék ki” FUTI-val, akkor az – Csehék szeptemberi számításai szerint – egy év alatt 1000-1200 gigawattnyi áramot termelne (ez egyenértékű hazánk éves nukleáris energiatermelésének 8 százalékával), kiindulva a magyarországi napfényes órák számából, a fény erejéből, és még sok más tényezőből.

Az energiatermelő járólap alapanyaga újrahasznosított műanyag, azaz szemét
Az energiatermelő járólap alapanyaga újrahasznosított műanyag, azaz szemét
Fotó: Cseh József / FUTI

A technológia nem egyedi

Nem ez az egyetlen, hasonló technológia a világon. Nemrég röviden írtunk arról, hogy egy Rio de Janeiro-i favelában felépítették a világ első olyan futballpályáját, amelyen a játékosok mozgásukkal termelik a világításhoz szükséges energiát, illetve, hogy Londonban egy helyütt például olyan járólapot fejlesztettek ki, amely a járókelők lépéseinek eddig kihasználatlan energiáját hasznosítja.

A burkolatot mindkét esetben a Pavegen cég készítette. A londoni székhelyű vállalat egy már 1880-ban megalkotott technológiát ültetett át a hétköznapi gyakorlatba, ugyanis piezoelektromos cellákon keresztül termelnek energiát. A Pavegen technológiája minden egyes lépésből 7 wattnyi elektromos áramot állít elő – nyilatkozta korábban a CNN-nek Laurence Kemball-Cook, a vállalat vezérigazgatója. Az energiát összegyűjti  és 100 lépésből elég energiát termel a világításhoz, valamint további kis eszközöknek.

Ezzel kapcsolatba most Cseh arra világított rá, hogy ennek a technológiának két hátránya van: egyrészt igen költséges, másrészt csak az emberi lépés energiáját használja fel. Mint szerdán kollégája elmondta: Hollandiában már készült hasonló technológiával bicikliút, azonban annak száz métere egymilliárd forintnak megfelelő euróba került, így legfeljebb arra volt jó, hogy a megrendelő környezetvédő elkötelezettségét demonstrálja.

Így lehet jövője

Már befektetők is érdeklődnek
Már befektetők is érdeklődnek
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

A Design Terminal díja egyébként 2 millió forintos pénzdíj mellett médiamegjelenést és mentorálást is jelent, a csapat célja most az, hogy 4-5 hónapos fejlesztés után mintegy 5 négyzetméteres tér lefedését is meg tudják oldani. Mint kérdésre Ilyés elmondta, a projektnek akkor van létjogosultsága, ha a FUTI-elemek elérik a 20 éves élettartamot, és 50 ezer forint alatt marad egy négyzetméter gyártási költsége – ez esetben 10 év alatt megtérülne a befektetés.

Mint mondta, befektetők már megkeresték őket, egyelőre hazai beruházókban gondolkodnak.

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.

Kuthi Áron, Zord Gábor László, Garamvölgyi Flóra

Miért és hogyan hagyták el Magyarországot? Három történet a több százezerből

A sebész, akit alig ismertek meg a gyerekei. Egy kutató, akit a szakmája hajt. A házaspár, amelyik ösztöndíjjal ragadt kint.

Stier Gábor

„Kijev nem írhat minden bajt a háború számlájára”

Az egykor Viktor Janukovics csapatában dolgozó politológus, Koszty Bondarenko nem csalódott a Majdanban, mert nem is várt tőle semmit.