Milyen volt Pompeji a Vezúv kitörése előtt?

2015. augusztus 16., vasárnap 20:00, frissítve: kedd 13:09

Számos kérdés foglalkoztatja azt a francia kutatókból álló csoportot, amely Pompejit, az egykor virágzó várost centiméterről centiméterre feltérképezte a modern technológia segítségével: Milyen volt Pompeji a Vezúv kitörése előtt? Mi volt a híres Herculaneum-tekercseken? Íme a válaszok!

„Egy szokatlan méretű és megjelenésű felhő” emelkedett ’79 augusztus 24-én a Vezúv fölé – írta Ifjabb Plinius Tacitushoz címzett egyik levelében, majd így folytatta:

Alakja leginkább a lombos fenyőéhez hasonlított, mert hosszan magasba nyúló „törzse” fent mintegy szerteágazott, bizonyára azért, mert a kitörő gőz ereje felhajtotta, majd, amikor az csökkent, s már nem emelte, vagy talán saját súlyánál fogva is, széltében elömlött.

Miseno város egyik előnyös pontján, húsz kilométerre Pompejitől Ifjabb Pliniusnak zavartalan kilátás nyílt a kibontakozó katasztrófára, amely több méter hamuval és lapillivel (kráterből kihányt apró, mogyoró vagy dió nagyságú kőzetdarabok) temette be a vulkán és a nápolyi partok között elhelyezkedő Herculaneum, Oplontis és Stabiae városát. Ugyanez a szörnyű sors jutott Pompejinek is.

Ásatások: a gipszmódszer

A 19. században Giuseppe Fiorelli, az ásatások vezetője egy öntési módszert fejlesztett ki: gipszet fecskendezett be az egykori élőlények alakját megőrző üregekbe, majd miután az megkötött, lebontotta róluk a megkeményedett hamuréteget. Ezzel sikerült rekonstruálni Pompeji lakosainak életét, azt a pillanatukat, ahogy akkor voltak, amikor a halál eljött értük: az otthonaikból menekülő embereket – ahogy a karjukkal védelmezik gyermeküket – megformáló öntvények ugyanolyan letaglózóak ma is, mint két évszázaddal ezelőtt.

Herculaneum, de különösen Pompeji a vulkánkitörés idején virágzó kisvárosok voltak. Évszázadokkal később azzal váltak híressé, ahogyan megőrizték a katasztrófa nyomait. A 18. századi felfedezésük óta, a romokban fekvő városokat ugyanolyan elragadtatással szemlélik a mai kor tudósai, mint az elmúlt évszázadokéi.

Rekonstrukció modern technológiával

A katasztrófa rekonstruálásának egy teljesen új módszerével álltak elő francia kutatók – számolt be róla a Worldcrunch. Az új projektet – amely (ahogy írják) bájtokat, adatokat használ gipsz helyett, valamint nem az ásatásokra koncentrál, hanem a számítógépes feldolgozásra – francia kutatók és mérnökök fejlesztették ki. A programban többek között részt vesznek a Microsoft kutatói, az INRIA francia kutatóintézet munkatársai is, emellett az Iconem és a Cintoo 3D-cégek is hozzáteszik a szaktudásukat.

Fotó: Iconem

A Digitális Pompeji elnevezésű projekt – amelyet nemrég mutatták be a Microsoft Build konferencián – digitális animációt használ, hogy virtuális és interaktív barangolásra vigyen Pompeji romjai fölött, amelynek látványát centiméterről centiméterre újraalkották.

3D-s modellezés

A történet két évvel ezelőtt kezdődött az új módszer fejlesztésével, amely lehetővé teszi egy 3D-s modell automatikus létrehozását a drónnal készített légi felvételekből. Ennek első tesztelését Pompeji egyik leghíresebb építményén, Diomédész villáján – a Pompeji építészet egyik mesterművén – végezték el. A kísérlet olyan sikeres volt, hogy Yves Ubelmann építész, az Iconem alapítója meg van győződve arról, hogy a villa belsejét is fel lehetne térképezni ezzel a módszerrel.

A három dimenziós modellt 30 ezer képből alkották meg egy léggömbök segítségével reptetett és szenzorokkal, robotkarokkal felszerelt drón használatával, amely nem mellesleg ötven órát töltött a romváros felett.

Az INRIA fejlesztette ki a projekthez szükséges algoritmusokat, a Microsoft szolgáltatta a folyamatos feldolgozáshoz szükséges informatikai hátteret, amely az algoritmus munkájához volt szükséges.

Összességében a művelet 1200 órányi számítást igényelt, a Cintoo 3D start-up pedig a technikát biztosította: azt, hogy bárki egy közönséges internetes böngésző segítségével utazást tehessen a virtuális városban.

A hétköznapi használat mellett a Digitális Pompeji projekt azonban a kutatók, a történészek, a régészek és az ókori Róma szakértői számára is nagyon vonzó lehet.

A Herculaneum titkos szövegei

Pompeji iránt érdeklődőket egy másik, még folyamatban lévő program is izgathatja. Egy tudományos folyóiratban megjelent cikk arról számol be, hogy egy új, ultrafejlett képalkotó eljárás – röntgen-fáziskontraszt tomográfia) a Herculaneum-villa papiruszait övező titkokat is leleplezheti.

A villáról úgy gondolják, hogy Julius Caesar apósának, a nagy tudósnak, Pisónak építették. A könyvtárban, amit 260 évvel ezelőtt tártak fel, papiruszok százait – egyesek szerint csak másolatait – őrzik.
A vulkánkitörés következtében néhány zárt tekercs megkövesedett, ez idáig ellenálltak mindenféle kísérletnek, hogy a szövegek olvashatóak legyenek, de az röntgen-fáziskontraszt tomográfia áttörést hozhat ezek megismerésében.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.