Napelemes hajóval „repülhetünk” a Balatonon?

Veczán Zoltán

2015. november 29., vasárnap 14:42, frissítve: hétfő 10:58

Rangos holland és monacói versenyen indul majd a BME-hallgatók csapata, ahol nyolc napig kell egyetlen töltés nélkül teljesíteniük a kiszabott feladatokat hétméteres kis hajójukkal. A hajótest szárnyak segítségével emelkedik a vízfelszín fölé, és a megszokott hobbihajók sebességének 2-4-szeresével halad majd.

A kizárólag egyetemistákból álló csapat marketingért felelős tagja, Kun Levente Alex a BME-n, az Antall József Tudásközpont Kreatív Magyar Elme elnevezésű rendezvényén mutatta be a fejlesztést szerdán.

Csak úgy repül a víz felett

A huszonöt fős BME-s csapat járműve egyébként egy 2,2 méter széles, 7 méter hosszú, és a tervek szerint mindössze 100-120 kilogramm súlyú, 40 kilométer/óra végsebességű hajó lesz. Mint Kun elmesélte, a hajó kialakítása úgymond hidrofoil, azaz szárnyashajó;

a formatervezett szárnyak már 14 kilométer/órás sebességnél kiemelik a hajótestet a vízből, így az gyakorlatilag 30-40 centivel a felszín fölött „repül”.

A hajó kormányozhatóságáról speciális stabilizátor gondoskodik, az energiát tizenkét négyzetméternyi napelem biztosítja, amely az akkumulátorokat tölti, és ezen keresztül kapja a hajócsavar az energiát.

Kun elhozta a hajó makettjét és egy hajócsavart is, amelyet 3 dimenziós szkennerrel digitalizáltak, és folyamatosan próbálják a saját igényeikre formálni. Erre azért van szükség, mert ezeknek az alkatrészeknek a formai kialakítása szinte ipari titoknak minősül, így a BME-seknek maguknak kell tesztelésekkel kikísérletezni, hogy milyen hajócsavarforma lesz ideális a saját járművükhöz.

A hajócsavar kialakítását a tervezőcégek szinte hadititokként kezelik
A hajócsavar kialakítását a tervezőcégek szinte hadititokként kezelik
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Ami még érdekes, hogy – bár a hajót a megfelelő pilóta irányítja – az összes egység wifis kapcsolatban van a parton lévő csapattagokkal, így nem csak rengeteg adathoz jutnak a tesztek során, de vész esetén bármikor, gyakorlatilag távirányítással leállítható a jármű.

Győzni, győzni

A csapat célja a 2016-ban a Hollandiában és Monte-Carlóban megrendezésre kerülő Dong Energy Solar Challenge világbajnokság és Solar 1 Races verseny megnyerése – itt egyedi tervezésű, kizárólag napenergiával működő hajók mérkőznek meg egymással. A verseny szigorú megkötésekkel nehezíti az egyébként 30-40 nevező életét, a hajó hossza, szélessége, az akkumulátorok kapacitása és a napelemek teljesítménye tekintetében is. Így kell a versenyzőknek nyolc napon keresztül egyetlen töltés nélkül különféle technikai feladatokat megoldaniuk a vízen.

Ez azért is jó, mert – mint Kun elmondta – az egyetemen nincs lehetőségük ilyen gyakorlati tapasztalatokat szerezni, a versenyen nagy európai csapatokkal is találkozhatnak, és tanulhatnak is tőlük. Ráadásul egyszer valóban gazdasági haszna is lesz majd az efféle tanulmányhajóknak, hiszen például a Balatonon már évek óta csak ilyen meghajtású magánhajók közlekedhetnek – húzta alá.

Drága mulatság

A hajótest alapanyaga szénszálas kompozit anyag, elképesztően szilárd és ellenálló – viszont csak az elkészítéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása 4-6 millió forintba kerül. Nem véletlenül kezdtek erőteljes közösségi és internetes marketingkampányba, illetve kilincseltek hosszasan szponzorcégeknél személyesen, telefonon, e-mailben és expókon – csak a honlapjukon 28 cég logóját találjuk meg.

Nincs olyan, hogyha nem sikerül jól, majd csinálunk egy másikat. Egyet kell gyártanunk, de annak tökéletesnek kell lennie

– húzta alá a csapatvezér.

Mindazonáltal nem a pénzért csinálják – mondta Kun –, hanem egyfajta hagyományteremtési céllal, hogy más BME-sek is kipróbálhassák magukat a gyakorlatban. Most pedig elsődleges céljuk, hogy elkészülhessen a valóságban is a hajó, és végre élőben is tesztelhessék ott, ahová való: a vízen.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

„A rendszerváltás ígérgető politikusjelöltjei tudatlanok vagy demagógok voltak”

Romsics Ignác Mária Terézia átértékeléséről, a konstruktív mítoszrombolásról és a történész feladatáról. Interjú.

Németh Ványi Klári

Aki a gulágon nőtt fel

Az akkor mindössze tizennégy éves Nagy Rózsát 1945 januárjában hurcolták el Göncről. Az ő történetével emlékezünk a kommunizmus áldozataira.

Molnár Csaba

A rádiumlányok a női emancipáció hősei voltak, de az életükkel fizettek

„Nyald, mártsd, fesd!” – mantrázták az óragyárakban fillérekért dolgozó fiatal nők, akik szinte másodpercenként ettek a sugárzó anyagból.

Pápay György

A körzetek többségében nem tekinthető lefutottnak a választás

Néhány százalékos országos erősödés számos egyéni győzelmet hozhat az ellenzéknek.