Nemcsak okos emberekre, okosvárosokra is szükség van

2015. június 21., vasárnap 19:46, frissítve: hétfő 07:05

Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a világ legokosabb városa Barcelona, magyar település az élmezőny közelében sincs. Mindenesetre a jövő az intelligens és fenntartható városoké, amelyek hétköznapjába hatékonyan illeszkedik a fejlett technológia.

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Sir Patrick Geddes skót várostervező híressé vált gondolata a világ számára követendő példa. A 21. század határok nélküli gazdaságának kulcselemei a városok, főleg azok, amelyek „intelligenciával is rendelkeznek”. Egy tanulmány szerint 2050-re az emberiség nagy része ilyen úgynevezett okosvárosokban (smart city) fog élni. Ráadásul a mai tizenkilenccel szemben huszonhét óriásváros lesz majd a Földön, melyek népessége egyenként meghaladja a tízmillió főt. A jóslat beteljesülése még messze, de a fejlődés rohamos, és mindenképp szükség van arra, hogy a világgazdaság mozgatórugói, a városok gazdaságilag fenntarthatóbbá váljanak.

A városlakók arányának alakulása

 

De mitől okos egy város? A város polgárait körülvevő intelligens környezettől. A hely- és környezetfüggő, illetve személyre szabott alkalmazásoktól, szolgáltatásoktól. A technológia minél hatékonyabb adaptálása a város életébe nagymértékben hozzájárul a fenntartható energiagazdálkodáshoz.

Az okosváros azonban nem műszaki elképzelés, hanem politikai kihívás – írja Rick Robinson a The Urban Technologist virtuális hasábjain. Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb cége, az Amey informatikai igazgatója szerint a város vezetőinek korunk legerősebb gazdasági és társadalmi tendenciáit a lakók számára munkát és lakóhelyet nyújtó helyek szükségleteihez kell igazítaniuk. A szakember az előbb említetten túl még öt „kényelmetlen” igazságot hoz fel, amely szerinte a teljes képhez hozzá tartozik:

  • A városok nem lesznek okosabbak, ha vezetőik nem lesznek részesei ennek a kezdeményezésnek;
  • Az intelligens városok megvalósítását nem hagyhatjuk a piacra, bátran alakítani kell a piacot;
  • Az okosvárosok kialakítása nem történhet felülről vagy alulról kiindulva. Mindkét megközelítésre szükség van;
  • Senki sem fogja helyettünk, az állampolgárok helyett elvégezni a szükséges feladatokat – magunkért kell cselekednünk;
  • Nyíltan és őszintén kell beszélnünk.

Manapság számos példát találunk a fejlett, modern technológiát alkalmazó városokra. Május végén a Jupiter Research amerikai mobil- és digitálistechnológia-elemző cég rangsorának élén a spanyol nagyváros, Barcelona végzett olyan vetélytársakat megelőzve, mint New York, London, Nizza és Szingapúr. A 2001-ben alapított elemzőcég az alábbi szempontok szerint vizsgálódott:

  • intelligens hálózatok száma,
  • okos forgalomirányítási megoldások száma,
  • okos utcai világítás,
  • technológiai képességek,
  • társadalmi kohézió mértéke

Más, mint a többi

Nem hiába végzett Barcelona az élmezőnyben. A város polgárai a haladás, az építkezés, a folyamatos fejlődés hívei. A vezetők például évekkel ezelőtt rájöttek, hogy a forgalmi dugók negyedét a parkolóhelyet kereső autósok okozzák. A probléma megoldására szenzorokat telepítettek, központi adatbázist hoztak létre az üres parkolóhelyekről, továbbá egy mobilapplikációt, melynek segítségével az autósok meg is találják az üres helyeket. A három rendszer egymást kiegészítve működik. A telepített szenzorok a parkolás mellett a forgalmat is figyelik, ha valahol dugó kialakulását érzékelik, áthangolják a lámpákat, elkerülve ezzel a torlódást.

Persze nem ez az egyetlen okos megoldás a katalán fővárosban. Jelentős újításként állították fel az okoslámpákat, melyek érzékelik a fényviszonyokat, és mindig a napszaknak megfelelő a fényerősségük, így az amúgy is környezetbarát ledek még több energiát takarítanak meg. És ha ez nem elég, a lámpák érzékelik, mikor közelít gyalogos, és csak akkor kapcsolnak teljes fényerőre, ha tényleg szükség van rá. Emellett a városban szinte kizárólag szelektíven gyűjtik a szemetet. A köztéri kukák egy részébe szenzor van beépítve, mely érzékeli, ha a kuka megtelt, és értesíti a hulladékgyűjtő céget, így időben ki tudják üríteni az edényt. Ja, és a városban szinte mindenhol van ingyenes wifi.

Okos járólap és bringaút

London szintén előkelő helyen végzett az okosvárosok listáján: az angol fővárosban egy helyütt például olyan járólapot fejlesztettek ki, amely a járókelők lépéseinek eddig kihasználatlan energiáját hasznosítja.

Energiát termelő járólap Londonban
Energiát termelő járólap Londonban
Fotó: Pavegen.com

A hollandiai Brabant városban nem meglepő módon az egyik legnépszerűbb közlekedési formához, a kerékpározáshoz készítették el az egyik fejlesztést. Egy olyan világító felületű kerékpárutat alakítottak ki, mely teljes mértékben megújuló energiát használ.

A brabanti világító kerékpárút, amely száz százalékban megújuló energiát használ
A brabanti világító kerékpárút, amely száz százalékban megújuló energiát használ
Fotó: Studioroosegaarde

Brazíliában sem tétlenkedtek. Egy Rio de Janeiro-i favelában felépítették a világ első olyan futballpályáját, amelyen a játékosok pályára lépésükkel termelik a világításhoz szükséges energiát. A pálya megmutatja, milyen nagyszerű megoldások születnek, ha a sport és a tudomány találkozik egymással – mondta az átadáskor Pelé.

Az egyedülálló megoldás fontos lépés a világváros életében
Az egyedülálló megoldás fontos lépés a világváros életében
Fotó: Europress/AFP

Szükség van az innovatív megoldásokra

Egyelőre nincs olyan magyar város, mely meg tudná közelíteni az okosvárosok élmezőnyét, de Budapest mellett több vidéki fellegvár vezetése gondolja úgy, hogy érdemes összekapcsolni a kellemest a hasznossal, azaz a technológiát átültetni a hétköznapi életbe. Az IBM Magyarország Kft. megbízásából négy évvel ezelőtt készített Az okos városok címmel tanulmányt az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete. A vizsgálat akkor hét indikátor alapján határozta meg a vidéki városok fejlettségi szintjét.

 

Az élmezőnyben végzett többek között Szeged és Veszprém. Ezekben találhatók meg legnagyobb mértékben az intelligens várossá válás lehetőségei a tanulmány szerint. Hogy hol tartanak ezek a városok most? Józsa Tamás, Veszprém kabinetfőnöke az MNO-nak elmondta, hogy várhatóan őszre készül el teljesen az a tanulmány, amely tartalmazza az okosvárossá válás gyakorlati elemeit. Mint mondta, Veszprém 2016-ban tarthat majd ott, hogy a 2014–20-as időszak uniós forrásait felhasználhassa. Józsa a tanulmány négy pillérét emelte ki:

  • A közösségi közlekedés fejlesztése – a cél, hogy a város polgárai az egyéni közlekedésről (autó, bicikli) a közösségi formára térjenek át;
  • Az elavult parkolási rendszer megújítása – az idejétmúlt kártyás rendszer lecserélése egy városkártyával, amely nemcsak a parkolásnál, de például a vásárlásnál is hasznos lehet;
  • Partnerközpontú szolgáltatások javítása – az önkormányzat és a cégek informatikájának összekapcsolása, a hivatali infrastruktúra javítása, térinformatikai és energetikai fejlesztések;
  • Ingyenes internet kiterjesztése – olyan telefonos alkalmazás fejlesztése, melyen keresztül Veszprémmel kapcsolatos információkhoz (nyitva tartások, belépők árai) lehet hozzájutni.

Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere arról beszélt az MNO-nak, hogy a város külön figyel az energiahatékonyságra. Ennek ékes példája, hogy az országban Szegeden a legmagasabb a panelrekonstrukció aránya. Elmondta, hogy továbbra is kiemelt szempont a magas színvonalú közösségi közlekedés fenntartása, emellett pedig tovább fejlesztik a informatikai rendszereket. Mint mondta, iskolai energetikai rekonstrukció is szerepel a tervek közt. Végső célként Nagy egy-egy városrészre kiterjesztett megoldásokat jelölt meg. Hangsúlyozta, hogy a település legnagyobb foglalkoztatójával, a Szegedi Tudományos Egyetemmel már egyeztetett a déli városrész komplex fejlesztéséről.

Forrás: www-05.ibm.com, juniperresearch

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.