Szellemkatonák: sosem térhettek haza a börtönszigetről

BK

2014. október 26., vasárnap 08:09

A balkáni „halálmars” és az északnyugat-szardíniai Asinara börtönsziget történetéről szóló könyv jelent meg a napokban. A Szamár-sziget szellemkatonái című kötet csak az első része Margittai Gábor és kutatótársa, Major Anita Asinara-projektjének, amely nemzetközi vándorkiállítással, majd egy dokumentumfilmmel folytatódva állít emléket annak a több ezer, köztük rengeteg magyar első világháborús katonának, akik soha nem tértek vissza a szardíniai hadifogolytáborból.

A könyv szerzője, Margittai Gábor kisebbségkutató az MTI-nek elmondta: feleségével, kutatótársával, Major Anitával kutatták a magyar emlékeket Szardínián, amelynek mellékszigetén, Asinarán rátaláltak az egykori fogolytáborok maradványaira, illetve egy „festői partszakaszon” a foglyok csontjait rejtő osszáriumra. E kápolnában mindössze egy olasz feliratú tábla utal arra, hogy ott száz évvel ezelőtt az első világháború egyik leggyilkosabb haláltábora működött.

Felgöngyölítik a rettegett börtönsziget „lakóinak” sorsát

Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire Szardíniára értek. A 85 ezres „fogolytömegből” végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott. Elsőként Lőrinczi László Szardínián élő, erdélyi magyar író kutatta a sziget történetét. Az ő munkájának eredményeit is felhasználva kezdett kutatásba Margittai Gábor és felesége.

A szerző kiemelte: egy nemzetközi kutatótársaság is alakult olyan emberekből, akik nem tudják elfogadni, hogy ez a „veszteség” és a börtönsziget története elfelejtődjön. Az utóbbi időszakban Szardínián nagy kutatási láz indult be. Margittai Gábor és felesége a világon elsőként „kőről kőre” végigjárta a „halálmars” – Belgrádból Koszovón, valamint az albán hegy- és mocsárvidéken át a szardíniai lágerszigetig tartó – útvonalát. Mivel Asinara a kilencvenes évek végéig a szicíliai maffia rettegett börtönszigete, ezt megelőzően is terroristák és banditák büntetőtelepe volt, a világháborús tábor örökségei is fennmaradtak, több magyar fogoly tárgyaira is rábukkantak a helyszínen. Az északnyugat-szardíniai Asinara, azaz Szamár-sziget természetvédelmi terület, ezért most is csak korlátozottan látogatható. Margittai Gábor ugyanakkor megjegyezte: az ottani nemzeti park igazgatója, Pierpaolo Congiatu is szenvedélyesen kutatja Asinara emlékeit és örömmel fogadta: a magyarok számára is fontos, hogy emléket állítsanak az ott fogságban sínylődött katonáknak.

Több mint hároméves kutatómunka eredménye a kötet

Margittai Gábor szerint a Szamár-sziget katonáinak története az első világháború egy olyan részéről szól, amelyben annak „minden borzalma benne van: a lágerek, a kiszolgáltatottság, a kegyelet hiánya, a hősi halottak elfeledése”, egyúttal egy kalandos történeten keresztül igyekszik megvilágítani az Osztrák–Magyar Monarchián belüli nemzetiségi kapcsolatokat.

Margittai Gábor könyvéhez – amely a napokban került a könyvesboltokba – Hende Csaba honvédelmi miniszter írt előszót. A tárcavezető kiemelte: a Szamár-sziget katonáinak története elfeledett és elhallgatott történet. A könyv több mint hároméves kutatómunka eredménye és – mint a szerző kiemelte – csak első része az Asinara-projektnek. Decemberben Budapesten elindítanak egy nemzetközi vándorkiállítást, amely a terveik szerint Magyarország és a Kárpát-medencei, magyarok lakta városok után a balkáni „halálmars” útvonalát is bejárva jut majd el Szardíniára. Major Anita rendezésével egy 50 perces dokumentumfilmen is dolgoznak, amelyet a jövő év elején mutathatnak be. Margittai Gábor elmondta: munkájához jelentős támogatást kapott a Honvédelmi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványtól.

Az első világháborúról
Margittai Gábor és Major Anita dél-tiroli utazásairól készített kisfilmeket megtekintheti a nagy háború centenáriumára készített aloldalunkon, ahol további írások várják. A száz éves évforduló kapcsán utána jártunk a szarajevói merénylet legapróbb részleteinek, ahogy felkerestük a Lengyelországban nemzeti hősként tisztelt magyar huszár családját is.

Forrás: MTI

A szerkesztő ajánlja

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.

Tompos Ádám, Schuszter Csaba

„Jelentsen fel, úgysem fog történni semmi”

A Központi Nyomozó Főügyészség előtt a fideszes „jelölt” karácsonyi csomagjának ügye.

Majláth Ronald

Szélesedő szakadék, és egy elveszett nemzedék

Egyre nehezebb tapasztalatlan fiatalként boldogulni a globalizált világban.

Pallagi Marianna

Aggódnak a magyarok, amiért ukrán katonákat telepítenének Kárpátaljára

A helyi magyarok úgy vélik, hogy a nacionalisták után a frontot megjárt harcosok is célba vennék őket.