Tovább görög a lapos Föld

2017. augusztus 10., csütörtök 18:21, frissítve: szombat 09:39

A csapból is a lapos Föld folyik, miután az RTL Klub Fókusz című műsora riportot forgatott a témában. A héten már a Magyar Tudományos Akadémia is úgy érezte, meg kell nyilvánulnia a témában, és bár a köztestület igyekezett viccesre venni a figurát, a hívők nem vették a lapot. Fórumaik hangosak, a szakértők pedig nem tudják, hogy nevessenek vagy sírjanak.

„Végre átütöttük az ingerküszöböt, az MTA pályázatot hirdetett a gömb Föld bizonyítására! Kíváncsian várom a minden más lehetőséget kizáró egyértelmű bizonyítékokat”

– e hét kedden ezzel a kísérőszöveggel osztotta meg Facebook-oldalán az MTA felhívását Székely Sándor, a Magyar Lapos Föld Társaság alapítója. Persze a Magyar Tudományos Akadémia nem a Föld – magától értetődő – gömbölyded mivoltát szerette volna bizonyítva látni, hanem az elmúlt napok lapos földes tévériportjai és újságcikkei miatt érezhette úgy, hogy valamit reagálnia kell erre a mellbevágóan abszurd gondolatra. Felhívásuk azzal indul: eleve meglepő, hogy a témával ennyi médium foglalkozott, hiszen már az ókor óta ismert, hogy a Föld – megközelítőleg – gömb alakú. Ebből kiindulva várják ennek az ókorban is ismert bizonyítását, a három legjobb megoldásért pedig könyvjutalmat ajánlanak fel. Külön kiemelik, hogy az egyik közvetett ókori bizonyítékot a hétfői részleges holdfogyatkozás alatt mindenki a saját szemével láthatta. Posztjukat humorosan zárják: „Persze ettől a Föld még lehetne banán alakú is, de ha legközelebb szórakozni szeretne valaki, inkább azt a klasszikust ajánljuk, amelyből az alábbi részlet való.” A poszthoz csatolt videó pedig nem más, mint a Gyalog galopp témába vágó néhány másodperce. Ez a könnyed párbeszédre törekvés dicséretes az Akadémia részéről, ám a „laposok” sajnos sokkal komolyabban veszik magukat annál, mintsem hogy értsék (és szeressék) a viccet.

A Fókusz adása óta a Lapos Föld vs Gömb Föld nevű Facebook-csoportban is megélénkült a kommunikáció, megjelentek a szkeptikus hangok is. Mellettük ugyanakkor új erőre kaptak a hívők, akik előtt az elméletet nem lehet holmi tudományos érveléssel lejáratni. Részükről a történetből levont következtetés az, hogy a lapos Föld gondolata, hála istennek, újra hódít, az „igazságot” már nem lehet sokáig titkolni, a gömbmodell idejétmúlttá válik. Számukra még az áltudományok és megtévesztések ellen tenni akaró Szkeptikus Társaság felvetése is csak olaj volt a tűzre. Pedig a társaság csak azt kérdezte meg Facebook-oldalán, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e a lapos Föld teóriájával. A többség arra szavazott, hogy legyen nyilvános vita a hívőkkel, sőt velük együttműködve mérjék is meg a földfelszín görbületét. Sokan viszont azon az állásponton voltak, hogy nem szabad velük foglalkozni, mert az csak reklámot jelentene nekik.

Néhány napja a 24.hu is megkísérelt interjút készíteni a mozgalom magyarországi vezetőivel, a beszélgetés során megpróbálva tudományos tényekkel (tehát még egyszer: tényekkel) is előhozakodni. Érdemi vitát ugyan így sem sikerült lefolytatni, viszont a kérdéskör lényegére az írás enélkül is rámutat. Székely például hivatkozik arra, hogy mozgalmuk a Magyar Földtani és Geofizikai Intézettől is kapott olyan jelzést, mely szerint érdekli őket a téma. Elmondta: informálták őket mérési eredményekről, és az előadásoknak is pozitív volt a visszhangjuk. A bökkenő csak az, hogy a portál ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet is, ahol a hírre úgy reagáltak: annyi történt, hogy Székely Sándor egy ízben megkereste őket, fogadták is, udvariasan meghallgatták, majd elköszöntek. Árulkodó, hogy a tudományos főmunkatárs, aki az állítólagos együttműködésnek utánanézett, a beszélgetés közben többször elnevette magát.

Hasonlóba, mármint abba, hogy szakmai körökben harsányan felnevetnek a különféle eszmefuttatások hallatán, mi is belefutottunk.

„Erre egyszerűen nem lehet reagálni. Nekünk is van a Facebookon földmérő csoportunk, teljesen nyitott. Ott kérdéseket is föl lehet tenni, a kollégák tudnak válaszolni. A szakma nem igazán érti, hogy ezzel a mozgalommal hogyan lehetett komolyabban foglalkozni. Csak remélni tudjuk, hogy a tényleges cél a kifigurázás volt”

– mondja Lennert József földmérő mérnök az elmúlt időszak riportjaira utalva. Az igazságügyi szakértőként is dolgozó geodéta a lapos Föld híveinek talán legfontosabb érvén, a bolygó görbületének vizsgálatán is jót mulat. Ők ugyanis vizsgálattal próbálták igazolni azt, hogy a Földünké bizony sík felület, görbülete pedig nem nő a távolsággal. Konkrétabban: azt próbálták cáfolni, hogy a felszín a Balatonnál, Siófok és Balatonfüred között hajlik. Érvelésük szerint ha görbülne, akkor az egyik partról a másiknak nem kellene látszania, a világítótornyokat sem szabadna látnunk. Még lézerfénnyel is megmérték, hogy a Balaton márpedig lapos – mit sem törődve azzal, hogy a vízfelszín fölötti légkör a felszín görbületével együtt hajlítja a fényt, ez pedig használhatatlanná teszi az egyenest mutató eredményt. (Egyébként pedig: azzal együtt, hogy a Föld összességében nagyjából gömb formájú, a felszíne természetesen egyenetlen, tehát még akár lehetnek is – legalábbis magáról a felszínről szemlélve – „laposnak” ható részei.) A módszer ezer sebből vérzik még ezen kívül is, ezeket itt most nem részletezzük. Mindenesetre a – fals – mérés szerint a Balaton lapos, tehát az óceánok is azok, vagyis a Föld nem lehet gömbölyű, szól az érvelés.

 
Napfelkete a Grand Canyon felett a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásról fotózva, a képet Terry Virts amerikai űrhajós készítette 2015. május 9-én
MTI/EPA
 

Az, hogy a horizonton megjelenő hajóknak az árbócuk látszik először, a gondolatmenet szerint puszta optikai csalódás. Ez a magyarázat még a természettudományokban, műszaki tudományokban kevésbé jártas embereknek is sántít, még ők is sejtik, hogy a körülbelül gömb alakú Földet borító vízfelület a gravitáció miatt követi a felszín vonalát, nem tart egyenesen a végtelenbe. A földmérő a magas labdát azonnal le is csapja. Mint mondja, ez minden vonatkozó tankönyvben benne van, de a laikusok számára talán nem könnyű megérteni. A lényeg az, hogy a gravitáció nem mindenhonnan ugyanabba az irányba, hanem a Föld bármely tetszőleges pontján a bolygó tömegközéppontja felé hat. Pongyolán megfogalmazva: kívülről befelé, nem pedig „lefelé”. (A lefelé, illetve felfelé eleve csak erős gravitációval rendelkező testek közelében – például bolygók felszínén – értelmezhető fogalmak, és valójában éppen azt írják le, hogy a tömegvonzás irányával megegyezően vagy azzal ellentétesen, azt leküzdve mozog egy tömeggel rendelkező test. „Csak úgy”, az űrben nincs olyan, hogy lent és fent.) Ezt hívják függővonal-elhajlásnak. A Wikipédia szemléletes megfogalmazása szerint a függővonal tulajdonképpen az a pálya, amelyet egy szabadesésben lévő test befut. Emiatt igazából a függőleges nem úgy függőleges, és a vízszintes sem úgy vízszintes, ahogy az iskolázatlanabbak esetleg maguk elé képzelhetik, ezek a kifejezések valójában a felszín minden egyes pontján más irányokat jelölnek. Még ha vízről van szó, akkor is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ezek számtalanszor bizonyított, tudományos tények, így egyszerűen nem képezhetik vita tárgyát.

Az ugyanakkor kérdés, hogy mindezt mennyire érthetik meg például azok, akik a fórumok párbeszédeiben is ragaszkodnak ahhoz, hogy az elég messzire eltávolodó hajók pusztán a páraréteg miatt tűnnek el. Aki pedig azt firtatja, hogy mégis mi lehet a céljuk a háttérhatalmaknak azzal, hogy a gömb Föld „hamis” elméletét erőltetik ránk, azt kitiltják a vonatkozó csoportokból. A hajók mellett ködbe vész az is, hogy mi lesz azokkal, akik kevéske ismerettel, laikus érdeklődőként néznek körül e fórumokon. Reméljük a legjobbakat.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.