Új helyesírás: lehull a lepel az MTA rejtegetett tudásáról

2015. szeptember 2., szerda 12:55, frissítve: szerda 13:54

Sajnálatos módon az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága nem partner abban, hogy a tudás mindenkié legyen, az MNO bevásárolt hát magának a 31 év után új kiadást megért A magyar helyesírás szabályaiból. Áttekintette, mit hogyan kell mostantól helyesen írni.

A nyár elején megkíséreltünk cikket írni a magyar nyelv új helyesírási szabályairól. El akartuk kerülni, hogy hangulatkeltő jelleggel a legbeavatottabb szakemberek megkérdezése nélkül tegyük ezt. Nagy nehezen átrágtuk magunkat a szakemberhálón, és eljutottunk A magyar helyesírás szabályai – tizenkettedik kiadás (2015) című kiadvánnyal kapcsolatban interjúadás szempontjából felkent személyig, Keszler Borbála szerkesztőig, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökéig, aki az Akadémiai Kiadó nevében az MNO-nak visszautasította, hogy tájékoztatást adjon a nyelvhelyességi változásokról, kérve, hogy majd szeptember 3-án fáradjunk el a kiadványt bemutató sajtótájékoztatóra.

Remélve, hogy ott majd kérdezhetünk is – akár 1984, vagyis az előző kiadás óta gyülekező kérdőjeleket is kiegyenesíthetünk –, megjegyeznénk, hogy Öveges professzor forog a sírjában: a tudomány, legalábbis annak közhasználatú szegmensei ugyanis sosem szabad, hogy kevesek féltve őrzött titka legyen, amiről a világtörténelem egy-egy kitüntetett órájára fellebbenhet a fátyol.

Olyan helyzetbe kényszerült tehát a tömegtájékoztatás – és született meg a szabálykönyv változott részeiről szóló jó néhány cikk –, hogy egy-egy sajtóorgánumnak kellett kibogarásznia (és akár minősítenie is) az igazából nem is nagyszámú reformelemet, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • Jó néhány szó vagy szócsoport írásmódja többféleképpen lesz helyes: advent/ádvent, 1-i/1-ji/1-jei, 1-jén/1-én, 1-ig/1-jéig, szörföl/szörföz/szörfözik, méhhel/méhvel/méhhé/méhvé, csehhel/csehvel/csehhé/csehvé, dühhel/dühvel/dühhé/dühvé
  • Megszűnik a 6 szótagnál hosszabb, legalább háromszoros összetételű szavak kötelező kötőjelezése (pl.: gépjárművezetői, vendéglátóipari), a többszörös összetételek helyes írásmódjára azonban nem vállalkoznánk, de íme a Nyelv és tudomány cikke. A könyvben a 139. pont a 60. és a 62. oldal között csak ezt taglalja
  • Egyéb kötőjelszabályok:
    I. gépek helyes írásmódja a gyártóktól (!) függ (pl.: F–16)
    II. ahol a szaknyelv nem kifogásolja, használhatunk nagy kötőjelet (pl.: fény–árnyék hatás)
  • A „képzőszerű” utótagok (pl.: -fajta, -féle, -szerű, -rét, -rétű, -nemű) összetett szóvá tesznek egy szót, így lesz „észszerű” az eddigi ésszerűből – tehát megszűnik az egyszerűsítés
  • Dupla mássalhangzóra végződő keresztnevekhez azonos betűkezdetű toldalékot – mint a vezetékneveknél – kötőjellel kell toldani (pl. Bernadett-tel)
  • A mozgószabálynak annyi...
  • Egyes szavak, szókapcsolatok (az eddigit szándékosan nem írjuk le): árbóc, bédekker, biennálé, búra, élet-halál harc, elsőfokú, feketedoboz, házi nyúl, immunis, kóboráram, nagyratörő, nap-éj egyenlőség, örökkön örökké, paralimpia, reverzibilis, salto mortale, sámánizmus, sarlatánizmus, sátánizmus, setesuta, szabadvers, tenyérbemászó, vegyesúszás
  • Időpontok helyes írásmódja: 10.45/10:45
  • Sporteredmények kétféle helyes írásmódja: 3:0/3-0
  • Megszűnik a postai címzés egységes írásmódja, ebben a Magyar Posta mindenkori írásmódja az adekvát, de elvileg az asszonynevek helyes írásmódjáról sincs hivatalos állásfoglalás
  • A szaknyelvek előretörése az is, hogy hivatalos iratokban a jogászi szaknyelvnek megengedik a nagybetűzést, ahol azt jónak látja (Alperes, Felperes, Vevő, Eladó). Ugyanígy az intézményneveknél is: nincs kötelezően előírva, mi nagybetű és mi kicsi, ha nem a teljes tulajdonnevet használjuk (köznevelési államtitkárság / Köznevelési Államtitkárság)
  • Az eddig vegyes írásmódú intézmények írhatóak csupa naggyal is (Toldi mozi / Toldi Mozi, Kossuth rádió / Kossuth Rádió)
  • Ha egy szón belüli kötőjel egybeesik a tördelés miatti sorvégződéssel, a kötőjel az új sor elején – figyelmeztetve annak állandó létére – is megtalálható

Ezt a rengeteg szabálymódosítást 2003 és 2014 között gyúrták össze, elvileg egy gigantikus konzultáció eredményeként. 2003 őszén elkezdődtek a szabálymódosítás munkálatai a Magyar Nyelvészeti Bizottságban, majd határozatot fogadtak el arról, hogy 1984 után új kiadása lesz A magyar helyesírás szabályainak. Ezt követően – két éven át – akadémikusok vitattak meg különféle tanulmányokat a nyelv jövőjével kapcsolatban, majd 2 évig módosításokat „foganatosítottak”, és a tördelésen dolgoztak. 2008. március 1-jén (vagy 1-én, 1-n...) a munkaanyagot szétszórták az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, gyakorlóiskolákba, gimnáziumokba, nyelvészeti tanszékekre, június 4-én pedig nyilvános ülést tartottak a javaslatokról. 2009 nyarán elfogadták az új szabályzatot azzal a fenntartással, hogy még egyszer átfésüli egy kisebb grémium, a jóváhagyott változatot 2010 októberében szignálták, a szószedet javítása 2011 elejére lett kész, de csak fél évvel később tették az MTA elnökének asztalára a teljes anyagot, aki 5 hét alatt engedélyezte annak megjelenését. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elfogadta az új szabályzatot, amiről idén május 26-án tettek bejelentést.

Mi ezek után szerettünk volna cikket írni belőle, idáig vártunk vele.

Csütörtökön az alábbi kérdéseinket visszük a bemutatóra:

1) Nagyon jó, hogy végre megszabadulunk az UEFA-bajnokok ligája és a férfivízilabda-világbajnokság típusú írásmódoktól a sportújságírásban bevett formulák (UEFA Bajnokok Ligája, férfi vízilabda-világbajnokság) javára, de nem érezték-e úgy a munka során, hogy a brutális szaknyelvi autonómia túlzó?

2) Nem tartják-e a közoktatásban folyó nyelvtantanítás csődjének, hogy ennyi változat és írásmód terjedt el egyes szavakból vagy például a keltezés írásmódjából?

3) Mi lesz a következménye annak, hogy ennyiféle helyes írásmód lesz? Nem jönnek létre ezerféle torzszülött szóalakok, amelyeket a konzekvencia miatt majd hamarosan szintén engedni kell?

4) Miért reagál egy-egy nyilvánvaló változásra ilyen nehézkesen a nyelv – pl.: árbóc, búra?

5) Mi lesz a számítógépes helyesírás-ellenőrző programokkal? Mikor és hogyan állhatnak át ezek?

6) A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság éves beszámolójában olvasható, hogy áprilisban egy idős újvidéki nyelvész docens nyálazta át a teljes szabálytervet. Hogyan hasznosult egy nem magyarországi, nem magyar környezetben élő filosz tudása?

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.