Új helyesírás: lehull a lepel az MTA rejtegetett tudásáról

Bucsy Levente

Bucsy Levente

2015. szeptember 2., szerda 12:55, frissítve: szerda 13:54

Sajnálatos módon az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága nem partner abban, hogy a tudás mindenkié legyen, az MNO bevásárolt hát magának a 31 év után új kiadást megért A magyar helyesírás szabályaiból. Áttekintette, mit hogyan kell mostantól helyesen írni.

A nyár elején megkíséreltünk cikket írni a magyar nyelv új helyesírási szabályairól. El akartuk kerülni, hogy hangulatkeltő jelleggel a legbeavatottabb szakemberek megkérdezése nélkül tegyük ezt. Nagy nehezen átrágtuk magunkat a szakemberhálón, és eljutottunk A magyar helyesírás szabályai – tizenkettedik kiadás (2015) című kiadvánnyal kapcsolatban interjúadás szempontjából felkent személyig, Keszler Borbála szerkesztőig, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága elnökéig, aki az Akadémiai Kiadó nevében az MNO-nak visszautasította, hogy tájékoztatást adjon a nyelvhelyességi változásokról, kérve, hogy majd szeptember 3-án fáradjunk el a kiadványt bemutató sajtótájékoztatóra.

Remélve, hogy ott majd kérdezhetünk is – akár 1984, vagyis az előző kiadás óta gyülekező kérdőjeleket is kiegyenesíthetünk –, megjegyeznénk, hogy Öveges professzor forog a sírjában: a tudomány, legalábbis annak közhasználatú szegmensei ugyanis sosem szabad, hogy kevesek féltve őrzött titka legyen, amiről a világtörténelem egy-egy kitüntetett órájára fellebbenhet a fátyol.

Olyan helyzetbe kényszerült tehát a tömegtájékoztatás – és született meg a szabálykönyv változott részeiről szóló jó néhány cikk –, hogy egy-egy sajtóorgánumnak kellett kibogarásznia (és akár minősítenie is) az igazából nem is nagyszámú reformelemet, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • Jó néhány szó vagy szócsoport írásmódja többféleképpen lesz helyes: advent/ádvent, 1-i/1-ji/1-jei, 1-jén/1-én, 1-ig/1-jéig, szörföl/szörföz/szörfözik, méhhel/méhvel/méhhé/méhvé, csehhel/csehvel/csehhé/csehvé, dühhel/dühvel/dühhé/dühvé
  • Megszűnik a 6 szótagnál hosszabb, legalább háromszoros összetételű szavak kötelező kötőjelezése (pl.: gépjárművezetői, vendéglátóipari), a többszörös összetételek helyes írásmódjára azonban nem vállalkoznánk, de íme a Nyelv és tudomány cikke. A könyvben a 139. pont a 60. és a 62. oldal között csak ezt taglalja
  • Egyéb kötőjelszabályok:
    I. gépek helyes írásmódja a gyártóktól (!) függ (pl.: F–16)
    II. ahol a szaknyelv nem kifogásolja, használhatunk nagy kötőjelet (pl.: fény–árnyék hatás)
  • A „képzőszerű” utótagok (pl.: -fajta, -féle, -szerű, -rét, -rétű, -nemű) összetett szóvá tesznek egy szót, így lesz „észszerű” az eddigi ésszerűből – tehát megszűnik az egyszerűsítés
  • Dupla mássalhangzóra végződő keresztnevekhez azonos betűkezdetű toldalékot – mint a vezetékneveknél – kötőjellel kell toldani (pl. Bernadett-tel)
  • A mozgószabálynak annyi...
  • Egyes szavak, szókapcsolatok (az eddigit szándékosan nem írjuk le): árbóc, bédekker, biennálé, búra, élet-halál harc, elsőfokú, feketedoboz, házi nyúl, immunis, kóboráram, nagyratörő, nap-éj egyenlőség, örökkön örökké, paralimpia, reverzibilis, salto mortale, sámánizmus, sarlatánizmus, sátánizmus, setesuta, szabadvers, tenyérbemászó, vegyesúszás
  • Időpontok helyes írásmódja: 10.45/10:45
  • Sporteredmények kétféle helyes írásmódja: 3:0/3-0
  • Megszűnik a postai címzés egységes írásmódja, ebben a Magyar Posta mindenkori írásmódja az adekvát, de elvileg az asszonynevek helyes írásmódjáról sincs hivatalos állásfoglalás
  • A szaknyelvek előretörése az is, hogy hivatalos iratokban a jogászi szaknyelvnek megengedik a nagybetűzést, ahol azt jónak látja (Alperes, Felperes, Vevő, Eladó). Ugyanígy az intézményneveknél is: nincs kötelezően előírva, mi nagybetű és mi kicsi, ha nem a teljes tulajdonnevet használjuk (köznevelési államtitkárság / Köznevelési Államtitkárság)
  • Az eddig vegyes írásmódú intézmények írhatóak csupa naggyal is (Toldi mozi / Toldi Mozi, Kossuth rádió / Kossuth Rádió)
  • Ha egy szón belüli kötőjel egybeesik a tördelés miatti sorvégződéssel, a kötőjel az új sor elején – figyelmeztetve annak állandó létére – is megtalálható

Ezt a rengeteg szabálymódosítást 2003 és 2014 között gyúrták össze, elvileg egy gigantikus konzultáció eredményeként. 2003 őszén elkezdődtek a szabálymódosítás munkálatai a Magyar Nyelvészeti Bizottságban, majd határozatot fogadtak el arról, hogy 1984 után új kiadása lesz A magyar helyesírás szabályainak. Ezt követően – két éven át – akadémikusok vitattak meg különféle tanulmányokat a nyelv jövőjével kapcsolatban, majd 2 évig módosításokat „foganatosítottak”, és a tördelésen dolgoztak. 2008. március 1-jén (vagy 1-én, 1-n...) a munkaanyagot szétszórták az MTA Nyelvtudományi Intézetébe, gyakorlóiskolákba, gimnáziumokba, nyelvészeti tanszékekre, június 4-én pedig nyilvános ülést tartottak a javaslatokról. 2009 nyarán elfogadták az új szabályzatot azzal a fenntartással, hogy még egyszer átfésüli egy kisebb grémium, a jóváhagyott változatot 2010 októberében szignálták, a szószedet javítása 2011 elejére lett kész, de csak fél évvel később tették az MTA elnökének asztalára a teljes anyagot, aki 5 hét alatt engedélyezte annak megjelenését. Az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság elfogadta az új szabályzatot, amiről idén május 26-án tettek bejelentést.

Mi ezek után szerettünk volna cikket írni belőle, idáig vártunk vele.

Csütörtökön az alábbi kérdéseinket visszük a bemutatóra:

1) Nagyon jó, hogy végre megszabadulunk az UEFA-bajnokok ligája és a férfivízilabda-világbajnokság típusú írásmódoktól a sportújságírásban bevett formulák (UEFA Bajnokok Ligája, férfi vízilabda-világbajnokság) javára, de nem érezték-e úgy a munka során, hogy a brutális szaknyelvi autonómia túlzó?

2) Nem tartják-e a közoktatásban folyó nyelvtantanítás csődjének, hogy ennyi változat és írásmód terjedt el egyes szavakból vagy például a keltezés írásmódjából?

3) Mi lesz a következménye annak, hogy ennyiféle helyes írásmód lesz? Nem jönnek létre ezerféle torzszülött szóalakok, amelyeket a konzekvencia miatt majd hamarosan szintén engedni kell?

4) Miért reagál egy-egy nyilvánvaló változásra ilyen nehézkesen a nyelv – pl.: árbóc, búra?

5) Mi lesz a számítógépes helyesírás-ellenőrző programokkal? Mikor és hogyan állhatnak át ezek?

6) A Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság éves beszámolójában olvasható, hogy áprilisban egy idős újvidéki nyelvész docens nyálazta át a teljes szabálytervet. Hogyan hasznosult egy nem magyarországi, nem magyar környezetben élő filosz tudása?

A szerkesztő ajánlja

Kuthi Áron

Nincs pénz a magyar múlt megmentésére

Nem csak templomokból áll az épített örökség a Kárpát-medencében. A megőrzésre a végtelen mennyiségű pénz is kevés volna.

Koncz Tamás

Méregdrága nyári elittábor a kormánytagok gyerekeinek

Kerényi Imre miniszterek trónörököseit várja a vörösberényi kolostorba, hogy ott körtáncot lejtsenek, és római stílusú hadi bemutatót tartsanak.

Vég Márton

Az Iraki Kurdisztánból származó negyvenéves Ismael jól érzi magát Magyarországon

A vámosszabadi befogadóállomáson élő férfi egy kicsit beszél magyarul, és nem akar továbbutazni Németország felé. Riport.

Pethő Tibor

Jolika, az ÁVH keblein nevelkedett, gépírónőből lett belügyes nagyasszony

Császárné Lábass Jolán jelképpé nemesült. A képmutatás, a szembenézés kudarcának jelképévé.