Újabb és újabb furcsaságok derülnek ki a rejtélyes, szivar alakú objektumról

2018. január 7., vasárnap 20:20, frissítve: hétfő 10:16

Újabb és újabb furcsaságok derülnek ki arról a rejtélyes, még megközelítően sem gömb alakú objektumról, amelyet néhány hete fedeztek fel a csillagászok, amikor elsuhant a Nap mellett. Az égitestet 1I/2017 U1-ként katalogizálták, de később a (némileg) jobban megjegyezhető ’Oumuamua nevet adták neki. Ez hawaii nyelven hírhozót jelent (az objektumot ugyanis Hawaiin, a haleakalai obszervatóriumban fedezték fel). Noha az ’Oumuamua alig egy hónapja ismeretes az emberiség számára, hivatalos elnevezése már háromszor változott, ami jól mutatja, hogy a tudósok egyelőre még nem igazán tudják, hová tegyék az objektumot. A Nemzetközi Csillagászati Unió (amely jogosult az égitestek elnevezésére) először C/2017 U1 néven regisztrálta, mert azt hitték, hogy üstökösről van szó (C: comet – üstökös), később ezt módosították A/2017 U1-re, mert ekkor aszteroidának tűnt. Nemrég minden kétséget kizáróan kiderült, hogy az ’Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett. Így ez az első felfedezett csillagközi utazást tett égitest, elnevezéséhez új kategóriát kellett létrehozni. A neve pedig (egyelőre) 1I/2017 U1 (I: interstellar – csillagközi) lett. 

230 méter hosszú az ’Oumuamua. Először október 19-én pillantották meg a Hawaiin dolgozó csillagászok, ezután ráirányították a Hubble- és a Spitzer-űrtávcsövet és a chilei „nagyon nagy távcsövet” (Very Large Telescope) is. 

35 méter széles és ugyanilyen magas, tehát leginkább szivarhoz hasonlítható az alakja. Szokatlan pályája és formája miatt persze rutinszerűen beindultak az összeesküvés-elméletek arról, hogy ez egy másik naprendszerből érkezett idegen faj űrhajója. Voltak, akik a Ráma nevet javasolták neki, mert Arthur C. Clarke Randevú a Rámával című regényében hasonlóképp fedeznek fel egy idegen űrhajót. 

33 millió kilométerre volt a Földtől az ’Oumuamua, amikor először felfedezték (ez a Föld–Hold-távolság 85-szöröse). Ekkor már 

40 napja távolodott a Naptól, amelyet

0,255 csillagászati egységre, vagyis 38 millió kilométerre közelített meg (a csillagászati egység az átlagos Nap–Föld-távolság).

26,33 kilométert tesz meg az ’Oumuamua másodpercenként jelenleg. Amikor a legközelebb ért a Naphoz, 87,71 kilométer per másodpercre gyorsult. Pályája alapján azt valószínűsítik, hogy nagyjából a Lant csillagképben elhelyezkedő Vega csillag irányából érkezhetett a Naprendszerbe. De ez csak jelenleg tűnik így, mivel 

300 ezer évvel ezelőtt tartózkodhatott az ’Oumuamua a Vega mai helyén, amikor viszont a csillag még a közelben sem volt. Nem marad sokáig az aszteroida Naprendszerünkben, minthogy 

1,20 a pályaexcentricitása, vagyis a Nap körül leírt ellipszis alakú útja nagyon elnyújtott. Minél közelebb van az excentricitás a nullához, annál inkább kör alakú a pálya (a Földé 0,016). Az 1 fölötti excentricitás azt is jelenti, hogy az objektum sebessége eléri a Naprendszerből való szökéshez szükséges gyorsaságot, magyarul ahogy jött, úgy el is fogja hagyni csillagrendszerünket. 

6,96–8,1 óra alatt fordul meg a hossztengelye körül az ’Oumuamua. A színe sötétvörös, hasonlóan a Naprendszer távoli vidékein keringő objektumokéhoz. Sűrűsége nagy, sok fémet tartalmaz.

22,08 volt az ’Oumuamua abszolút magnitúdója (fényessége) felfedezésének idején, de gyorsan elhalványult, ahogy távolodott a Naptól, így mostanra már a legnagyobb földi távcsövekkel sem látható.

30 centiméter vastag, széntartalmú vegyületekből (szén-dioxidból, metánból és metanolból) álló kéreg fedi, amely hőszigetelőként hathatott, így hiába érte el felszíni hőmérséklete a 

600 kelvint (327 Celsius-fokot), amikor elhaladt a Nap mellett, a magjában lévő jég nem olvadt fel, és ez összetartotta az aszteroidát, amely így nem aprózódott fel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.06.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.