Vagyont ér az ámbráscet hányadéka, amit két spanyol férfi talált

MTI

2017. szeptember 29., péntek 17:15, frissítve: péntek 19:59

A rossz szagú, viaszszerű anyag több tízezer, talán 100 ezer eurót is érhet a Mallorca Zeitung című német nyelvű helyi lap szerint.

A két férfi a sziget keleti részén, Porto Cristo tengerpartján botlott a kincset érő leletbe. A megtalálók egyike, Soufian Akrach elmondta az újságnak, hogy eleinte egyáltalán nem akarták elhinni, hogy ilyen nagy „kincset” találtak, ezért több vizsgálatot is elvégeztek.

Az arab gyökerű andalúziai pizzasütő elmondta, hogy az arab országokban gyakran emlegetik az ámbra feltételezett gyógyító hatásait és azt, hogy milyen nehéz találni. Emellett segítette a kincset érő tárgy felismerésében az is, hogy a természetfilmek nagy rajongója.

„Olyan volt, mintha a lottón nyertünk volna” – közölte.

Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú, illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatok felbomlását.

Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon.

Az ámbráscetek általában akkor hánynak, ha valamilyen kemény tárgytól akarják megszabadítani emésztőrendszerüket. Hányadékuk könnyebb a víznél, így annak tetején lebeg sokszor évekig és megkeményedik, mígnem partra sodródhat.

A Moby Dick című klasszikus művében Herman Melville aprólékosan leírja, hogyan gyűjtik be az ámbrát az óceán partján.

Mivel igen ritka a cethányadék, az illatszeripar kénytelen nagyrészt szintetikusan előállítani az ámbrát. Egyes nagyon drága illatok gyártásához azonban még használnak természetes ámbrát, amelynek kilónkénti ára 60-80 ezer euró (18,6-24,8 millió forint) között mozog.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.