Az univerzum legkorábbi csillagainak jeleire bukkantak

MTI

2018. február 28., szerda 20:59, frissítve: szerda 21:31

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után – közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

A nyugat-ausztráliai Murchison Rádiócsillagászati Obszervatórium rádióspektrométere által észlelt hidrogéngáz gyenge jelei a 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mintegy 180 millió éve létezett csillagok jelenlétére utalnak.

A hidrogén volt akkor világegyetem legáltalánosabb építőköve, mint ahogyan ma is. Mivel ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem észlelték, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, s ezáltal a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér-rádióhullámokat, lehetővé téve érzékelésüket.

Judd Bowman, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusa elmondta, hogy a megfigyelések megerősítették a várakozásokat arról, mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek az égitestek eltérőek lehettek a maiaktól, mert az ősrobbanás után keletkezett ősi, primitív gázból képződtek.

„A gáz szinte teljes egészében hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagították. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek, és rövid ideig éltek, színűk valószínűleg kékes volt” – magyarázta.

Általában a csillagkeletkezés hasonló a mostanihoz, a gázfelhők összehúzódnak, majd a növekvő nyomás hatására összehúzódásuk lelassul, hőmérsékletük viszont folyamatosan nő, fúziós magreakciókat indítva be – tette hozzá Judd Bowman. A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok ne születhettek volna még korábban.

A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg kétszer olyan hideg volt, mint korábban gondolták, mínusz 270 Celsius-fok.

Alan Rogers, az MIT Haystack Obszervatóriumának rádiócsillagásza elmondta, hogy ez a gáz és a sötét anyag közötti kölcsönhatással magyarázható.

A sötét anyag olyan talányos anyag, amely nem bocsát ki fényt vagy energiát, és úgy vélik, hogy a világegyetem együttes tömegének és energiájának negyedét adja, de még soha nem figyelték meg.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.