Biztosan jó ötlet üzeneteket küldeni a földönkívülieknek?

MN

2017. október 1., vasárnap 10:46, frissítve: vasárnap 17:47

Jövőre ismét elkezdjük üzenetekkel bombázni a földönkívülieket. A programot elindító METI (Messaging to Extra-Terrestrial Intelligence) abban különbözik az idegen civilizációkat kereső, mára világhírnek örvendő SETI-től (Search for Extra-Terrestrial Intelligence), hogy ők nem elégszenek meg azzal, hogy a rádiótávcsöveikkel kémlelik az égboltot, hanem üzeneteket is küldenek az ígéretesnek látszó naprendszerek felé. Az Űrvilág.hu híradása szerint a METI International elnöke, Douglas Vakoch abban látja a különbséget a jövőre induló és az előző programok között, hogy korábban sokszor afféle „széles spektrumú” üzenetekkel próbálkoztak, amelyekben nagyjából minden megtalálható volt a zenétől a fényképeken keresztül a matematikáig. Most viszont olyan üzenet küldését tervezik, amely „a matematika és fizika alapjaira” fókuszál.

A METI-t egyébként rengeteg kritika éri. Az ellenzői – és így többek között Stephen Hawking fizikus is – abban látják a fenyegetést, hogy a feltételezett idegenek talán „sokkal erősebbek nálunk, és annyit érünk csupán a szemükben, mint egy baktérium”. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Wells már a 19. század végén úgy fogalmazott a Világok harca című regénye kezdő soraiban, hogy a földönkívüliek az embereket „körülbelül oly gondosan vizsgálták és tanulmányozták, mint a vízcseppben nyüzsgő, szaporodó, múlékony teremtményeket szokás mikroszkópon keresztül”. Vagyis korántsem új keletű félelemről van szó. Másfelől – Vakoch szerint – akik tartanak az üzenetküldés esetleges következményeitől, azok részben azért éreznek így, mert mindig „kockázatosabbnak látszik csinálni valamit, mint nem csinálni semmit”. Az aggodalmaskodóknak Vakoch azt válaszolja, hogy aki elég fejlett technológiával rendelkezik ahhoz, hogy idejöjjön, az már úgyis észlelhette az általunk kibocsátott rádiójeleket.

És valóban, a földi rádiójelek már lassan száz fényév átmérőjű buborékként veszik körbe a naprendszerünket. Más kérdés, hogy ebből mennyit tudnának felfogni az idegen civilizációk. Viszont abból, hogy esetleg már magunkra irányítottuk egy idegen, talán ártó szándékú értelem figyelmét, nem következik, hogy folytatnunk kell az üzenetküldést. Ahogy az sem okos magatartás, ha egy ragadozóktól nyüzsgő erdőben csak azért kezdünk el kiabálni, mert már úgyis megreccsent egy ág a talpunk alatt. Galántai Zoltán jövőkutató, az Űrvilág.hu-n megjelent cikk szerzője azzal érvelt, hogy feltételezhetjük ugyan, hogy az idegenek barátságosak (különben is: mai ismereteink szerint vajmi kevés esély van arra, hogy ide tudnának jönni), de ha komolyan vesszük a problémát, akkor Hawkingnak kell igazat adnunk. Egy ismeretlen veszély bevállalása ugyanis nem logikus lépés. Nem meglepő tehát, hogy a SETI 28 vezető kutatója még 2015-ben a METI ellen foglalt állást egy nyílt levélben.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.