Hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

MTI

2017. augusztus 22., kedd 17:22, frissítve: kedd 17:38

Heves hóviharok dúlnak a Marson kizárólag éjszakánként – derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket.

Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, amelyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek.

„Nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen – mondta Aymeric Spiga, a párizsi Pierre Curie-egyetem kutatója, a bolygóatmoszféra dinamikájának szakértője. – A Marson állva nem vastag hótakarót, sokkal inkább egy jégréteget láthatnánk.” 

A Mars légköre százszor ritkább, mint a Földé, de még mindig elég sűrű ahhoz, hogy változatos időjárása legyen, például felhők és szelek alakuljanak ki. A páratartalma azonban nagyon alacsony, sőt a Mars gyakorlatilag egy száraz sivatag, amelynek a felszínén semmilyen folyadék nincsen.

A marsi sarkvidékeken ellenben vízjég rejtőzik a homokréteg alatt. Ezt a NASA Phoenix nevű marsjárója fedezte fel, amely lapátjával behatolt a bolygó felszíne alá 2008-ban – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A robot a helyi időjárást elemezve a vízjégfelhők alatt csapadék jeleit észlelte. Néhány keringő műhold pedig az éjszakai időjárásról tett megfigyeléseket főként az északi sarkvidék felett. Mindkét megfigyelés meglepő volt a kutatók számára.

Spiga és kollégái egy új légköri modellt találtak ki a Mars időjárásának szimulálására, ehhez még finomabb adatokat vettek alapul. Úgy találták, az, hogy a vízjégfelhők lehűlnek a hideg marsi éjszaka során, labilissá teszi a felhők állapotát.

„Kimutattuk, hogy a felhők alatt a havas csapadékot nagyon heves, ereszkedő szelek szállítják” – mondta Spiga.

A marsi hóviharokat a kutató a Földön tapasztalható kis, lokalizált időjárási jelenségekhez, az úgynevezett mikrolégzuhatagokhoz (microburst) hasonlítja, amelyekben hideg, sűrű levegő süllyeszti le gyorsan a havat vagy az esőt a felhőből.

A légzuhatag vagy más néven lecsapó légtest olyan erős leáramlás, amely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze néhány percig tart, de azalatt óránkénti több száz kilométeres szélsebesség is előfordulhat.

A Mars légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, 2-2 százalékban argonból és nitrogénből, emellett nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is előfordul benne.

Legolvasottabb cikkek

A szerkesztő ajánlja

Molnár Csaba

176 millió kamera kereszttüzében: a kínai Nagy Testvér mindenkire odafigyel

Az, ami Orwell idejében még disztópiának tűnt, a mindent látó kamerának hála szép lassan valósággá válik.

Pethő Tibor

1938. augusztus 25. – 2018. április 11.

Elhallgatni nem fogunk. Várunk, reménykedünk, imádkozunk. Mert lehet egy újságnak bárki is a tulajdonosa, azt pontosan tudjuk, hogy a mi igazi „gazdánk” az olvasó.

Stier Gábor

Szomorú búcsú Eraszt Fandorintól

Borisz Akunyin húsz év után nemcsak világhírű regényhősét, hanem a kilencvenes években az orosz jövőről szőtt álmait is eltemeti.

Lakner Dávid

Lajcsika, ha te mindig játszol, miből éltek?

Inkey Alice Szőts Istvánról, Latinovits jókedvéről és Kosztolányi Dezső fekete pöttyös nyakkendőjéről.