Óriási mázli lenne, de akár a szomszédos csillag körül is találhatunk életet

Csécsi László

Csécsi László

2017. november 7., kedd 11:41, frissítve: kedd 13:22

Több bolygó is keringhet a Naprendszerünkhöz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri körül, legalábbis erre utalnak azok a kutatások, melyeket a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer végzett nemrégiben. A planéták közül azonban egyelőre csak egyet, a Proxima b-t ismerjük, a többi még felfedezésre vár.

A csillagászok egy része eddig is elképzelhetőnek tartotta, hogy több bolygó is keringhet a vörös törpecsillag körül, de bizonyítékot nem találtak. Az ALMA rádióteleszkóp-rendszer azonban nemrégiben egy porfelhő-kiáramlást észlelt a csillag egyetlen ismert bolygójának környezetében. A Proxima b körüli porfelhő azért fontos, mert a Földhöz hasonló bolygó felfedezése óta ez az első jel, amely a Naphoz legközelebbi csillag körül egy kialakult bolygórendszer létére utal, nem pedig egyetlen bolygóéra – idézte a távirati iroda Guillem Angladát, az Astrophysical Journal Letters című szaklapban bemutatott tanulmány vezető szerzőjét.

A porfelhők általában olyan anyagmaradványokból állnak, amelyek nem formálódtak nagyobb testekké, például bolygókká. Az efféle porgyűrűk a környezetükben lévő nagyobb test gravitációs hatásának következtében is kialakulhatnak. A kőzet- és jégrészecskék mérete a nagyon apró, egy milliméternél kisebb átmérőjű porszemcséktől az aszteroidaszerű, több kilométeres átmérőjű testekig terjedhet. A törmelék egy a Proxima Centauritól néhány száz millió kilométer távolságra terjedő sávban észlelhető, tömege a Föld tömegének századrésze. A porövezet mintegy mínusz 230 Celsius-fokos hőmérsékletű, olyan hideg, mint a külső Naprendszerben lévő Kuiper-öv. Az ALMA adatai szerint létezik egy másik, még hidegebb öv is, mintegy tízszer távolabb. Ez a külső öv különleges tulajdonsággal rendelkezhet, hiszen nagyon hideg környezetben van, távol csillagától, mely hűvösebb és halványabb, mint a Nap. Mindkét öv jóval távolabb van a Proxima Centauritól, mint a Proxima b bolygó, amely a csillagától csak 7,5 millió kilométer távolságban kering.

Az, hogy a Proxima Centauri körül egy bolygórendszer rejtőzhet azért különösen érdekes, mert valószínűleg ez a rendszer lesz a csillagközi utazások első célpontja, mivel kevesebb mint négy és fél fényévre van a bolygónktól. Ez a távolság jelenleg leküzdhetetlennek tűnik, de nem azért, mert ne lenne meg hozzá a megfelelő technológiánk. Inkább a politikai akarat hiányzik egy efféle küldetés finanszírozásához. A lapunknak nyilatkozó űrkutatók úgy gondolják, hogy már ma is létezik olyan technológia, amelyhez egy évtized alatt ki lehetne fejleszteni a részfeladatokhoz szükséges egységeket. Minden esély megvan rá, hogy a ma még kísérleti fázisban, vagy csak a tervezőasztalon lévő hajtóművek valamelyikével akár a fénysebesség negyedére is fel lehetne gyorsítani egy űrjárművet, így az néhány évtized alatt elérhetné a Proxima Cenraurit. Igaz, csak nagy erőfeszítések árán tudna lelassítani a rendszer közelében. Már konkrét terv is létezik a Proxima b meglátogatására. Ezt tavaly nyáron Stephen Hawking fizikus és Jurij Milner orosz üzletember jelentette be. Ők lézersugarakkal tolnák el a vitorlával felszerelt apró szondát a legközelebbi csillagig. Az üzletember 100 millió dollárt szán a cél elérésére.

Persze kérdés, hogy mit kapnánk a pénzünkért, ha jó drágán elküldenénk egy szondát a Proxima Centauri rendszerébe. A legnagyobb fogás az lenne, ha életet találnánk. Erre azonban a csillagászok szerint nincs túl nagy esélyünk. A vörös törpecsillagoknak is van lakhatósági zónája, ahol a körülötte keringő bolygók felszínén folyékony a víz. Csakhogy ez a törpék esetében nagyon közel esik a csillaghoz. Márpedig Proxima Centauri kifejezetten nyugtalan gázgömb. Az általa kibocsátott energia tág határok között változhat. Időnként olyan erős kitöréseket produkálhat, amelyek letarolhatják a rendszer bolygóit.

A csillag eddig ismert egyetlen bolygója, a Proxima b is a lakhatósági zónában (vagyis a csillaghoz nem túl közel és attól nem is túl távol) kering. Akár folyékony víz is lehet rajta. De százszor annyi sugárzás éri, mint a Földet, és egyáltalán nem biztos, hogy van mágneses tere, mellyel megvédheti magát. Persze ezek a nehézségek nem riasztanak el mindenkit, és talán nekik van igazuk. Az utóbbi évtizedek kutatásai ugyanis arrafelé mutatnak, hogy az élet sokkal ellenállóbb, mint azt eddig gondoltuk. A kezdő vállalkozások pénzhez jutását segítő Kickstarter oldalon nemrégiben egy olyan távcső kifejlesztésére és legyártására gyűjtöttek, mellyel akár a saját szemünkkel is megnézhetnénk magunknak a Proxima b felszínét, és meggyőződhetnénk róla, hogy tényleg akkora mázlisták vagyunk-e, hogy alig négy fényévet kell csak megtennünk azért, hogy életet találjunk a Naprendszerünkön kívül. 

A szerkesztő ajánlja