A magyar hidra

Évente 350 milliárd forintnyi többletforrásra lenne szüksége a magyar egészségügynek

Unyatyinszki György

Unyatyinszki György

2017. szeptember 8., péntek 15:42, frissítve: péntek 16:39

Szörnyeteg növekedett óriássá Magyarországon, amely lassan három évtizede nem talál legyőzőre. A magyar hidra – hasonlóan mitológiai társához, a lernéi Hüdrához – már a lélegzetével árt az embereknek. Ösztönlénye öl, ahol csak teheti. Fejei ott tekeregnek a szociális ellátórendszer és az egészségügy intézményeiben. Láthatjuk, amikor ijesztő esetekről szólnak a hírek – ágyhoz kötözött fogyatékossággal élőkről, hetekre megfigyelőbe zárt sérültekről, idősek halálát okozó mérgezésekről –, de akkor is, amikor egyszerűen csak nincs elegendő orvos, nővér, gyógyszer, vagy éppen elképesztő az ellátás színvonala.

Lehelete ott terjeng minden kórházi fertőzésben elhunyt beteg, minden löncshúsos vacsora, minden magára hagyott beteg felett. Ezt az általa megmérgezett leheletet csak kevesen állhatják. Ők is belebetegszenek. Végül jegyet váltanak egy nyugat-európai országba, hogy ott szolgálják az embereket, amíg maguk is lélegzethez jutnak. Hogy a lény barlangja hol van, nem titok: az Akadémia utcából tekeregnek szerteszét az országban a síkos nyakak.

Mit tett Héraklész, aki sok veszéllyel dacolva negyedik próbaként kapta a lernéi szörny legyőzését? A Hüdra fejeit egyesével csapta le – de megdöbbenve látta, hogy minden fej helyére kettő nő vissza. Távoli rokona, Iolaosz segítségével Héraklész rájött: csak úgy tud felülkerekedni, ha egy fáklyával – avagy más források szerint a levágott fejekből szivárgó méreggel – kiégeti a nyakakat, mielőtt csíráiból új fejek sarjadnának. Az utolsó, halhatatlan fejet Héraklész egy hatalmas szikla alá temette, a Hüdra mozdulni sem tudott többé.

Nekünk nincs Héraklészünk. Nekünk Balog Zoltánunk van. A miniszter hét éve – mesebeli szám – kapta feladatát. Az Akadémia utcából figyeli, épp merre tekeregnek a hidra fejei. Ha valamelyik már túl sokat árt, csak akkor csapja le. Ezzel időt nyer, amíg az újabbak kisarjadnak.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

A miniszter sorra váltotta le az elmúlt években a szociális ellátórendszerben és az egészségügyben a legbotrányosabban működő intézmények vezetőit. De a sebeket nem égette ki. Felületessége, hanyagsága sok esetben megmutatkozott. Például akkor is, amikor tavaly Pécelen a megismételt ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a vezető leváltása alig jelentett valamit. Az idősek otthonában maradt a zsúfoltság, az illemhelyek továbbra is botrányos állapotban vannak, az akadálymentesítést sem sikerült megoldani. Igaz, legalább az elhunytakat méltó sírhelyre temették azután.

Az is árulkodó, hogy még a nagyvárosi kórházakban is várni kell a rutinbeavatkozásokra. Olyanokra is, mint a vesekőzúzás – mert az erre alkalmas gépekből kevés van. A betegek nem tehetnek mást, szenvednek a görcsöktől, amíg a sorukra, a gépre várnak.

Hogy igazolja szerepének fontosságát, létjogosultságát, Balog Zoltán nem legyőzi a szörnyet. Azt nem is bírná. Annyira vágja csak vissza a fejeket, hogy mindig maradjon feladata. Hogy mindig tőle várjon segítséget a nép. Pedig a magyaroknak számos Iolaoszuk van. Akik tudják, hogyan lehetne a kő alá zárva kordában tartani a fenevadat: tapasztalt orvosokról, szakközgazdászokról van szó.

Hazánk egy százalékkal költ kevesebbet az egészségügyre, mint a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD tagállamai – ez volt kiolvasható az európai egészségügyi fogyasztói index májusi jelentéséből. Az ellátás színvonalában épphogy megelőzzük Albániát és Romániát. Nagyjából évi 350 milliárd forintnyi többletforrás lehetővé tenné, hogy a hidra fejeit levágva közép-európai színvonalra emelkedjen az orvosok, ápolók és más szakemberek fizetése. Évről évre érdemben lehetne javítani az ellátást biztosító épületek állapotán, fokozatosan korszerűsíthetnénk az eszközöket. CT- és MR-készülékeket vásárolhatnánk, hogy ne kelljen nyitott mellkassal gyerekeket tologatni egyik kórházból a másikba. (Hogy nem halnak meg még többen, orvosaink és ápolóink szakértelmének köszönhető.)

Rögzítsük azonban még egyszer: Héraklész sem ölte meg a Hüdrát, hanem kő alá zárta. A rémségek, a gondok, amíg emberek halnak meg (vagyis amíg világ a világ), folyamatosan ott mozognak a kő alatt. Akkor is, ha gondjaink jelentős része látszólag eltűnik a kórházakból, az otthonokból vagy az iskolákból. A hős annyit tehet, hogy a lehető legnagyobb követ görgeti a hidra halhatatlan fejére. Ez a kő hazánkban tehát legalább 350 milliárd forint súlyú. Balog Zoltán a csúcsminisztériumát vezetve azonban eddig képtelen volt kilobbizni, hogy a kormány megfelelő összegeket fordítson – akár például a fenntarthatatlan sportberuházások helyett – az embereknek méltó körülményeket teremtő fejlesztésekre. Hősünk hét év vagdalkozással csak a fejeket sokasította. Talán meg kellene fontolnia azokat a tanácsokat is, amelyeket a csatatér szélére szorított Iolaoszok kiabálnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.07.

A szerkesztő ajánlja

Pintér Bence

Magyar Nemzet Szalon: Ennek a nemzetnek a lelkében valami megtört

A kivándorlás a transznacionalizmus erősödését és a távozó fiatalok nemzeti identitásának teljes felszámolását okozhatja.

Földi Bence

Kölcsönzött szlogenekkel, program nélkül a Fidesz

A kormánypárt szinte az összes üzenetét máshonnan vette, például Donald Trumptól vagy a toryktól.

Ficsor Benedek

A magyar olajmezőkből nem lesz pénz a hatalmas múzeumokra

Mélyi József művészettörténész a Liget-projektről, a stadionokat benövő gazról és a megfordított folyókról.

Molnár Richárd

Titkos kommunikációs stratégia oldalanként 450 ezerért Cegléden

A város fideszes önkormányzata hivatalosan üzleti érdekből rejtegeti méregdrága tervét.