A magyar nyelv védelméről

Mohi Csaba

2017. november 11., szombat 07:20, frissítve: szombat 12:36

Az új ukrán nyelvtörvény szerint a kárpátaljai magyar gyermekek az általános iskola második felétől kizárólag ukrán nyelven folytathatják majd tanulmányaikat. Ez elfogadhatatlan, következésképpen új, kölcsönösen elfogadható megoldásokat kell keresnünk. Minden szuverén állam alapvető joga elvárni állampolgáraitól, hogy beszéljék az ország nyelvét – ami ez esetben az ukrán. A több száz éves orosz igából szabadult Ukrajna akkor lehet sikeres, ha polgárai valamennyien bírják az államnyelvet. Azt is tudomásul kell venni, hogy Ukrajnában, és különösen Kárpátalján a legváltozatosabb kultúrákat képviselő, a legkülönbözőbb nyelveken beszélő polgárok élnek, akik meg kívánják őrizni identitásukat. A nemzetek elnyomását tagadó, a kultúrák sokszínűségének megőrzését alapelvként rögzítő Európában a megoldás kizárólag az egységes igen lehet: igen a kötelező államnyelvre és igen a nemzetiségek anyanyelvének egyenjogú használatára.

Megértem az ukránok törekvését anyanyelvük erősítésére. A 60-as évek végén elvonatoztam Munkácstól Ungváron át Kijevig. Ahol is a főtéren állt egy emlékmű az orosz és az ukrán nép megbonthatatlan barátságának tiszteletére. Barátaim elmondták, az emlékmű talapzatára írandó ukrán nyelvű szöveg hibátlan megfogalmazására alig találtak valakit, aki beszélte az „ősi ukrán” nyelvet. Az ukránok eloroszosítása, kultúrájuk pusztítása iszonyatos volt. Ez azonban nem lehet elfogadható magyarázat a mostani erőszakos ukránosításra. Ma más Európában élünk. Legalábbis ezt reméljük. Jóllehet az ukránok sok évszázadon keresztül éltek orosz cári, majd kommunista elnyomás alatt, napjainkban az Európai Unióba törekvő hazájuk érdekeit nem szolgálja, ha a despota szláv testvérek módszereit átvéve méltatlannak bizonyulnak az „európai értékrendre”.

Az anyaország nyelvének általánosan kötelezővé tételét legfeljebb a gondosan előkészített, hosszabb távra megtervezett oktatás beindításával lehet a többi nemzetiség identitását és önbecsülését nem lábbal tipró módon megvalósítani. Mindenekelőtt az ukrán nyelv és irodalom tanárait kellene olyan számban kiképezni, akik ennek a hatalmas országnak valamennyi diákját képesek magas színvonalon tanítani. Ettől a függetlenné vált ukrán állam még messze áll. Ugyanitt a befogadó állam kötelessége biztosítani valamennyi ott élő nemzetiség saját anyanyelvén történő oktatását lehetővé tevő tanárok képzését is.

Az ukrán kormány arra hivatkozik, hogy egy magyar gyerek csakis az ukrán nyelv tudásával lehet sikeres Ukrajnában. Ennél csak az jobb, ha egy kárpátaljai az ukrán nyelv ismerete mellett magyar anyanyelvűként is sikeres lehet, és nem megvetett idegen – ami az új ukrán nyelvtörvényből következik. A törvény a legrosszabb diktatúrákat idéző, teljességgel elfogadhatatlan nacionalista-soviniszta gyalázat.

Vita & Vélemény hírlevél

A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettől hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Ez az emailcím nem érvényes

Működő példaként Svájcra hivatkozom. Ahol is három fő nyelv (német, francia, olasz), illetve négy hivatalos nyelv (ezek plusz a rétoromán) van. Minden svájci állampolgár szabadon tanulhat-beszélhet bármelyiken. Az iskolában a hivatalos nyelvek egyenértékűsége mellett kötelező a fő nyelvek valamelyikét is ismerni. Ez biztosítja a soknyelvű Svájc működőképességét, a polgárok közötti kommunikációt, a svájci identitást. Ha ukrán példára egyik napról a másikra előírnák, hogy a francia svájciak az elemi iskola második felétől kizárólag német nyelven folytathatják tanulmányaikat, akkor kitörne a polgárháború. Ezt kellene elkerülni Kárpátalján.

Nézzük a két fél pozícióit. Az ukrán kormány a szalámipolitikát választotta. A magyar kormány tiltakozására adott reakcióként azzal a román kormánnyal kezdett tárgyalásokat, amelynek nemzetisége Kárpátalján az uralkodó ukrán, valamint a magyar (156 ezer) és az orosz (49 ezer) nemzetiséget követően csupán a negyedik helyen (29 ezer) állt a legutóbbi népszámláláson. Utána felvette a tárgyalásokat a bolgár kormánnyal is. Kispályás futballista külügyminiszterünk képtelen felnőni a kihívásokhoz. Nem szövetségeseket próbál összehozni az európai megoldás támogatására, hanem az agresszivitásban jeleskedik. Sokkal több csendes, szorgos munkára lenne szükség, mintsem az ukrán fél fenyegetésére. Pedig izomból nem megy a diplomácia. Várjuk a végkimenetelt. Addig is fenntartjuk meggyőződésünket, hogy Kárpátalja békés jövőjét kizárólag az ott élő több tucat nemzetiség autonómiája, nyelvük, vallásuk, identitásuk megőrzése biztosíthatja.

A szerző nemzetközi jogász

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.10.

A szerkesztő ajánlja

Hutter Marianna

Az első Orbán-kormány jelölte Zaid Naffát a tiszteletbeli konzuli posztra

A jordán üzletember már abban az időszakban is elbukott a magyar állampolgársághoz szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.